Warning: Creating default object from empty value in /home/goltocom/public_html/langesz.hu/admin/wp-content/plugins/members/includes/functions.php on line 21
atom » Lángész

Címke: atom

Hevesy György

hevesygy

A radioaktív nyomjelzés Nobel-díjas felfedezője, aki e módszert diadalra is vitte azzal, hogy feltárta a legfőbb alkalmazási területeket, mindenekelőtt azt, hogy a módszer alkalmazható az élő szervezet vizsgálatára. Felfedezésével új tudományágat, a nukleáris orvostudományt alapozta meg.

Hevesy György az atomtudomány legnagyobbjai közé tartozik. A radioaktív izotóp nyomjelzés módszerének 1913-as feltalálásáért kémiai Nobel-díjjal tüntették ki 1943-ban. Hozzájárult az izotópok fogalmának tisztázásához, úttörője volt az izotópok alkalmazásának a biológiai, metallurgiai és botanikai kutatásban. Az izotópos jelölésen alapuló molekulakövetést kiterjedten alkalmazták évtizedekig, amíg a fluorszcencián alapuló technikák fel nem váltották. Az analitikai kémia számára feltalálta a röntgen-fluoreszcenciás (1932), az izotóphígításos (1931) és a neutronaktivációs (1934) analitikai módszereket. Felfedezte a periódusos rendszer egyik utolsó ismeretlen elemét, a hafniumot (1923).

Nem csak az atomtudomány és az analitikai kémia területén alkotott maradandót, a biológia problémák és az általa fejlesztett módszereknek a biológiai problémák megoldásában való felhasználása is érdekelte. Foglalkozott a vas anyagcseréjével és a vérképzéssel, számos ma rutinszerűen használt klinikai eljárást dolgozott ki.

Hevesy György 1920 után külföldön élt és dolgozott, de szeretett hazalátogatni, és kiterjedt levelezést folytatott általa becsült tudósokkal. Akkor volt elemében, ha kutatómunkával foglalkozhatott, arról beszélgethetett. 76 éves koráig volt aktív kutató, és ezalatt megírt négy monográfiát és csaknem 400 közleményben számolt be eredményeiről.

Hevesy György életét és munkásságát bemutató rövid és kicsit hosszabb írásokat olvashattok a linkekre kattintva

Az atomszerkezeti modell kialakulása

atom

Az atom, mint tovább oszthatatlan részecske létezésének Démokritoszi elmélete óta az idők folyamán egyre finomodtak az atomok létezéséről illetve azok szerkezetéről alkotott elméletek, valamint az elméletek kísérletes bizonyítékai. Az atom szerkezetének meghatározását, a fény és az elektronok különös viselkedésének pontos leírását megkísérlő modellek rendre képtelennek bizonyultak a jelenségek átfogó magyarázatára. Az áttörést a kvantummechanika megszületése jelentette. A kvantummechanika egészen más eszközrendszerrel próbálja leírni a részecskék világát, mint a klasszikus fizika, a jelenségeket a valószínűségszámítás segítségével írja le.

Az atom és az atommag felépítéséről, a színképekről, kvantumszámokról és a kvantummechanika alapjairól egy kimerítő írást olvashattok a linkre kattintva.

Ki rakja rendbe az atomokat?

kristály

“Minden természettudomány és a matematika is rengeteget gazdagodott annak tanulmányozása során, hogyan rendeződnek el az anyagot felépítő részecskék, hiszen például a DNS a kettős spirál szerkezetét is kristályok röntgensugár diffrakciós vizsgálata alapján derítették fel. A XX. század során azonban talán mégis a kémia gyarapodott a legtöbbet az ilyen vizsgálatokkal. A röntgenszórási vizsgálatokból kapható adatok arról, hogy az atomok, molekulák milyen távol helyezkednek el egymástól a kristályokban, alapvető segítséget adtak abban, hogy megértsük, milyen kölcsönhatások, milyen kémiai kötések tartják össze ezeket az építőelemeket.”

A kristályokról bővebben az Élet és Tudomány honlapján olvashattok.

Szupernehéz elemmel bővül a periódusos rendszer

atom

Orosz fizikusok bejelentették: sikeresen előállították a 117-es rendszámú elemet. Az átmenetileg ununseptiumnak nevezett elem a második legnehezebb ismert tagja lett a periódusos rendszernek. A kálcium és berkélium ütköztetésével létrehozott új atom készítése különleges magfizikai bravúrnak számít, és erősíti az elképzelést miszerint a természetben előforduló 92 atomfajtán túl a szupernehéz elemek között úgynevezett stabilitási szigetek létezhetnek, melyek különleges tulajdonságokat hordozó atommagokat tartalmazhatnak.

A felfedezésről bővebben a Mikron blog-on olvashattok.

További címkék