Címke: állat

„Van ott valaki” – Társaink a tengerimalacoktól a csimpánzokig

Egymasra_nezve

Van-e az állatok testében egy magáról tudó és az emberekhez hasonlító elme? – teszi fel a kérdést Csányi Vilmos akadémikus az Egymásra nézve – Társaink a tengerimalacoktól a csimpánzokig című kötetben. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója ugyanebben a könyvben már arra keresi a választ: vajon meddig van ott valaki? Az állatszeretetről és a négylábúak iránti felelősségről szóló kiadvány harmadik társszerzője, Popper Péter pszichológus pedig arra mutat rá: az állatok nem ismerik a kegyetlenséget, az csak az ember sajátja.

A részletekért látogassatok el az MTA oldalára.

Új tanösvény

madardaltanosveny

Május 29-én Gárdony Város Önkormányzata és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság új tanösvényt adott át. A Velencei-tó partján és a Dinnyési-fertő mellett kihelyezett 30 tábla művészi szépségű festményei és leírásai a környék növényeit, állatait, geológiai és kultúrtörténeti érdekességeit mutatják be. A Dinnyés melletti vizes élőhelyek orchideáit, az itt tanyázó kócsagokat, kanalasgémeket izgalmas pallóhidakról tanulmányozhatjuk. A helyszínen tanösvény vezető és tájismertető füzet is beszerezhető.

A részleteket a Greenfo oldalán találjátok.

Egzotikus hüllők pusztítanak a brit vizekben

teknos2

“Komoly veszélyt jelentenek a brit folyók és a tavak természetes növény-, és állatvilágára azok az egzotikus hüllők, köztük szárazföldi és vízi teknősbékák, amelyeket a gazdáik egyszerűen meguntak és elengedtek a szabadban. Az emberek nem gondolnak bele abba, hogy ezek az apró hüllők akár 30 évig is elélnek, és amikor már megunták őket, akkor egyszerűen elviszik egy közeli kis tóba, ahol azok aztán megeszik az ebihalakat.”

A cikket a Greenfo oldalán találjátok.

A molnárgörény

molnargoreny_dscf1223_ps2

“A molnárgörény emlősfaunánk egyik kevéssé ismert ragadozó faja, amely rejtett életmódjából adódóan természetjáró ember szeme elé is ritkán kerül. Az 1973 óta védett ragadozónknak ismerjük életmódjának főbb jellemzőit, hogy milyen élőhelyeken fordul elő, de a faj pontos hazai elterjedéséről, populációinak sűrűségéről és ezek alakulásáról nagyon kevés információ áll rendelkezésünkre, mivel hazai és külföldi viszonylatban is elmondható, hogy nagyon kevés egzakt adatokon alapuló vizsgálatot végeztek megismerésére.”

Ottlecz Barnabás zoológus a molnárgörények kutatásával foglalkozik. A Filmdzsungel oldalán olvashatjátok a vele készült interjút, ahol görényes videót is találtok.

Antilop trükk

antilop

Ha egy nőstény érdeklődést kezd mutatni egy hím állat territóriuma irányában, a hím horkantásokat tesz, felborzolja a szőrét és füleit hegyezi a nem létező ragadozók felé. A nőstény erre el fog onnan menni, a hím pedig futva elébe kerül, de nem a nőstényre néz, hanem – folytatva a horkantásokat – azt a területet szemléli, ahol a nőstény elmegy. Tipikus esetben a nőstény erre megáll. Rászedve és ezáltal néhány percig helyben tartva a nőstényt a baknak nagyobb esélye lesz a párosodásra, ugyanakkor a többi hím párzási lehetősége csökken.

A cikket a National Geographic Magyarország oldalon olvashatjátok.

Új fajok Új-Guineából

pinokkio

A Nyugat-Új-Guinea érintetlen esőerdejéből újonnan leírt állatfajok közt van „Pinokkió” béka, sárgaszemű gekkó vagy a világ legkisebb termetű wallabija.  A nemzetközi biológuscsoport a sziget Indonéziához tartozó nyugati részén, a 2000 méter fölé magasodó Foja-hegység trópusi esőerdeiben vizsgálódott. A Conservation International nevű nemzetközi természetvédő szervezet és a National Geographic Society közlése szerint az expedíció során talált fajok közül több valószínűleg új a tudomány előtt, köztük számos emlős, egy hüllő, egy kétéltű és vagy egy tucatnyi rovar.

Az új fajokról a National Geographic Magyarország oldalon olvashatsz.

Új varánuszfajok

varanus

Eddig ismeretlen két varánuszfajt, valamint egy alfajt fedeztek fel német kutatók a Fülöp-szigeteken. A korábbi felfedezések az indonéziai Sulawesi szigeten, valamint a Fülöp-szigeteken arra utalnak, hogy az óriásgyíkok sokféleségét erősen alábecsülték.

A felfedezésről a Greenfo oldalán olvashattok.

Evezőlábú rák

copepod_feeding

A világ legerősebb állata nem egy csúcsragadozó, nem is az óriási fehér bálna, hanem egy apró vízi parány: egy evezőlábú rák, mely alig 1 mm hosszú. Egyben a világ leggyorsabb állata is és a legnagyobb tömegben előforduló többsejtű állat is a bolygón. Mi teszi ezt az apró rákot olyan sikeressé?

A folytatást az mRNS.hu oldalon olvashatjátok.


A világ legnagyobb hódgátja

hodgat

A 850 méter hosszú, faágakból épített gátat műholdas felvételen fedezték fel. A kutatók soha nem láttak még ehhez fogható méretű építményt hódoktól.

A hódhátról a Greenfo oldalán olvashattok.

Hódok

hod

A Hanságban a hódok száma a 2000-es évek elején lezajlott visszatelepítések óta folyamatosan nő. A szaporulat egyre több fával, és dús vízparti növényzettel szegélyezett vízparton jelenik meg. Az itt élő hódok számos hódvárat építettek az elmúlt években és az idei terepbejárás során a szakértők egy kisebb hódgátat is megfigyeltek.

A hódokról a WWF oldalán olvashatsz bővebben.

További címkék