Warning: Creating default object from empty value in /home/goltocom/public_html/langesz.hu/admin/wp-content/plugins/members/includes/functions.php on line 21
agykutatás » Lángész

Címke: agykutatás

Magyar eredmények az agykutatásban

Nusser_Ranvier_fele_csomo_Nav1.6

Az agykutatók szerint a tanulás idegrendszeri alapja a neuronok közti kapcsolatok megerősödése. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének két munkatársa, Nusser Zoltán és Lőrincz Andrea által vezetett kutatócsoport ennek az összetett folyamatnak egy, immár évtizedek óta magyarázatra váró lépését tisztázta. A kutatók eredményeit bemutató cikket a Science magazin publikálta. Magyarul bővebben a MTA oldalán olvashattok a kutatásról.

Memória

memo

Az agykutatók szerint a tanulás idegrendszeri alapja a neuronok közti kapcsolatok megerősödése. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének munkatársai által vezetett kutatócsoport ennek az összetett folyamatnak egy, immár évtizedek óta magyarázatra váró lépését tisztázta.

A kutatás részleteit az MTA oldalán olvashatjátok.

Diszlexia

dislexia

Amerikai tudósok újabb ismeretekhez jutottak az oly sokakat érintő részképességzavar, a diszlexia kialakulásáról. Egy friss kutatás eredményei azt mutatják, az agy egy meghatározott területén fennálló kommunikációs zavar okozza az olvasási és szövegalkotási nehézségekkel járó diszlexiát.

A cikk folytatását a nyest.hu oldalon olvashatjátok.

Agyimplantátum selyemből

implant

Kutatók egy csoportjának sikerült egy olyan agyimplantátumot kifejleszteniük, amely beültetés után részben feloldódik, így hézag- és elmozdulásmentesen illeszkedik az agy felszínére. A technológia a sérült agyi területek áthidalásával hozzájárulhat az epilepsziás rohamok monitorozására és kezelésére kialakított, hatékonyabb eszközök kifejlesztéséhez. Az agyimplantátum érdekessége, hogy ultravékony, rugalmas, részben selyemből készült.

A teljes cikket az  mRNS oldalán találod.

Mi történik, amikor olvasunk?

olv

Hogyan hatnak az emberi agyra a kiemelkedő irodalmi alkotások? Agykutatás és szépirodalom – úgy gondolnánk, nem is állhatna ennél távolabb egymástól a két terület? Pedig éppen a neurológiát vonják be az irodalomelemzésbe azok a kutatók, akik kíváncsiak lettek, vajon mi zajlik le az emberi agyban, amikor belemerülünk egy szépirodalmi remekműbe.

A teljes cikket a vilagtudomany.hu oldalán találod.

Feledékeny egerek

eger

Alvásmegvonás hatására sokkal rosszabbul rögzülnek emlékek az egerek agyában. Amerikai kutatók most kimutatták, hogy a jelenség oka egyetlen enzim működésére vezethető vissza, amely túl rövid alvás után nem működik megfelelően. A hiba azonban gyógyszeres kezeléssel javítható lehet, így van rá esély, hogy az alváshiány hatása a közeli jövőben egy pirulával enyhíthető lesz.

A cikk folytatását a Mikron blogon olvashatjátok.

Emberi tükörneuronok

idegsejt

A tükörneuronok olyan agyi idegsejtek, amelyek egyrészt egy adott cselekvés végzése, másrészt annak passzív megfigyelése közben tüzelnek. Egyes idegtudósok szerint ez a “tükröző” mechanizmus teszi lehetővé, hogy értelmezzük mások viselkedését és képesek legyünk együttérzésre, és elképzelhető, hogy e mechanizmus zavarának szerepe lehet az autizmusban és más viselkedési zavarokban.

A cikk folytatását az eLitMed oldalon olvashatjátok.

A videojátékok hatása az agyra

agy

A kutatók MRI-vel vizsgálták az agy két régióját, hogyan reagál videojátékokra, abban a reményben, hogy funkcionális információk nyerhetők mind az egészséges, mind a neurológiai betegségben szenvedők számára. A striatum és a hippocampus régióban változások következtek be a videó játékok hatására.

További részletekért látogass el a Radiológia blogra.

Intelligencia vagy kreatívitás?

agy

Agyunk egy olyan összetett hálózat, melyben az idegsejtek számtalan kapcsolat segítségével kommunikálnak egymással. A kapcsolatok minősége határozza meg a gondolkodás sebességét. Egy friss tanulmány szerint a lassabb kapcsolatok kedveznek a kreatív ötletek megszületésének.

A teljes cikket az mRNS oldalán olvashatjátok.

Magyar kutatók a Nature-ben

volume_transmission

Szegedi kutatók Nature-ben megjelent tanulmánya szerint az úgynevezett neurogliaform sejtek nemcsak a klasszikus módon (azaz szinapszisokkal) képesek információt továbbadni, hanem a megfelelő molekulák sejtközötti térbe való juttatásával is. Bár az ilyen jellegű, úgynevezett volumetrikus jelátvitel eddig is ismert jelenség volt, az új eredmények arra engednek következtetni, hogy ez a mechanizmus nem csupán ritka kuriózum, de jelentős szerepet játszhat a normál agyműködésben is. Ennek fényében jelentően módosulhat az agyunk működéséről alkotott kép.

A teljes szöveget a Mikron blogon olvashatjátok. Kommentelni és kérdezni is ott lehet.

További címkék