A kutatók korábban azt hitték, a csillag alakú agysejtek nem vesznek részt közvetlenül a szervezet működésében, de a legújabb kutatások szerint mégis kulcsszerepük van testünk működésében. A most végzett kutatások szerint az a légzési folyamatokban játszanak fontos szerepet.
A folytatást az eLitMed oldalon olvashatjátok.
Patkányok agyműködésének vizsgálata azt mutatta, hogy az agyi neuronhálózatokban igen nagy a háttérzaj, és megfigyelhető az úgynevezett pillangó-hatás. A University College London kutatói szerint az agy a számítógépes hálózatokban használthoz hasonló módszerrel szűri ki a háttérzajt.
Az agyi pillangó effektusról, és arról, hogy hogyan különbözteti meg az agyunk a zajt a hasznos információktól, az eLitMed oldalán olvashattok.
Az emberek és az állatok agya úgy programozott, hogy jutalmazó ingerre – amilyen az élelem vagy a szex – pozitív emocionális választ ad. Úgy vélik, hogy ennek a jutalmazó jelnek a kritikus részét az agy ventrális-tegmentális area (VTA) nevű részében lévő dopamintartalmú neuronok fokozott aktivitása adja. A japán RIKEN Agykutató Intézet kutatói fölfedezték, hogy a madárének valóban kellemes érzetet vált ki az éneklő állat agyában.
A folytatást a NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG oldalán olvashatod.
Az idegsejt magában is képes olyan egymástól eltérő tárgyak, mint a sportautó és kutya felismerésére, állítja egy új kutatás. A kutatók sosem tudták igazán, hogy mennyire feladatspecifikusak tudnak lenni az idegsejtek az emberi agyban. Minden idegsejt külön “gondolkozik”, vagy képes néhány idegsejt észlelési közösséget alkotni. Hogy ezt kiderítsék, a tudósok a prefrontális lebenyt vizsgálták, az agy problémamegoldó és döntéshozó területét.
A kutatásról az eLitMed oldalán olvashattok.
Egy új tanulmány szerint az agy különböző területeinek relatív nagysága összefüggésben áll bizonyos személyiségjegyekkel. A lelkiismeretes emberekben például nagyobb a laterális prefrontális cortex; ez a régió vesz részt az előzetes tervezés folyamatában.
A kísérleti eredményekről az mRNS.hu oldalon olvashattok.
A gerincsérültek gyógyulási esélyei is javulhatnak azoknak a kutatásoknak köszönhetően, amelyek Vizi E. Szilveszter akadémikus több évtizeddel ezelőtt megfogalmazott és azóta számtalanszor igazolt agyműködési modelljén alapulnak. A Széchenyi-díjas tudós tollából a gyógyszerkutatás legfontosabb lapjában, a British Journal of Pharmacology-ban jelent meg összefoglaló tanulmány az idegsejtek „beszélgetését” vizsgáló munkásságáról.
A folytatást az MTA oldalán olvashatjátok.
Az agyi idegsejtpótló terápiák egyik legfőbb problémája, hogy a beültetett neuronok túlnyomó többsége nem integrálódik a meglévő neuronális hálózatba, és rövid idő alatt elpusztul. A Massachussetts Institute of Technology kutatói új mechanizmust írtak le a beültetett neuronok túlélésére, amely jelentős hatással lehet ezekre a terápiákra. Korábban úgy vélték, hogy az agyban újonnan keletkező vagy implantált idegsejtek közül a legpontosabban működők a legéletképesebbek, míg a kevésbé alkalmazkodó sejtek elpusztulnak. A Neuron-ban közölt kísérletsorozatból azonban az derült ki, hogy a beültetett neuronok túlélését nem aktivitásuk minősége, hanem annak intenzitása határozza meg.
A cikk folytatását az eLitMed.hu oldalon olvashatjátok.
Arról már régóta tudunk, hogy agyunk egy-egy speciális területe felelős a különböző funkciókért: a nyelvtanulás, a zene vagy a matematika területei elkülöníthetők. De mégis melyiket hol találhatjuk meg? Az idegrendszert kutató tudósok egy újfajta elemzési módszert dolgoztak ki, és ennek segítségével felismerték, hogy a nyelvvel kapcsolatba hozható területek igen közel helyezkednek el az egyéb kognitív tevékenységek területeihez – mint amilyen például a zene, a számtan vagy a munkamemória területe.
A cikket a nyest.hu oldalon olvashatjátok.
Az alvó csecsemők nem csupán a nap fáradalmait pihenik ki. Az az akár 16-18 óra, amit szundikálással töltenek, bizony aktív munka a számukra: egy friss kutatás eredményei szerint ugyanis a babák ez az idő alatt is tanulnak. Az eredmények akár a diszlexia megelőzésében is segíthetnek.
A cikket a nyest.hu oldalon olvashatjátok.
Az emberi elme működésének megértése a tudomány egyik nehéz, ha nem a legnehezebb feladata. Közismertek példák, mikor mentálisan sérült emberek intelligenciája vagy kreativitása jóval felülmúlja a populációs átlagot. Ilyen esetek az autizmus és a skizofrénia is. Egy új tanulmány magyarázatot adhat a mentális egészség és a kreativitás közötti kapcsolatra.
Egy érdekes cikk az mRNS oldalán.
© 2013 Lángész · A portál az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.
