Címke: agy

Csapjuk be az agyunkat és együnk kevesebbet!

eves

Kutatók szerint a sikeres fogyókúra kulcsa az lehet, ha agyunkat úgy állítjuk be, hogy az étel, amit éppen elfogyasztani készülünk, igenis elegendő lesz nekünk. Egy vizsgálatban résztvevők hosszabb ideig érezték jóllakottnak magukat azon ételek elfogyasztása után, amelyekről azt hitték, hogy nagyobb adag, mint az valójában volt. Az emlék arról, hogy milyen jóllakottság-érzéssel járt egy előzőleg elfogyasztott étel, ugyancsak befolyásolta azt, hogy mennyi ideig csillapította az éhséget. Tehát az éhséget és a jóllakottság érzését két tényező befolyásolja: az, hogy mit várunk el az étkezés előtt, és hogy milyen emlékeink vannak az előző étkezéssel kapcsolatban.

A cikket az eLitMed oldalon olvashatjátok.

Új generációs számítógépek

SF_sci-fi_digitalis_agy2

Napjainkban mind a számítástechnika, mind a neurobiológia óriási iramban fejlődik, a leginkább keresett tudományterületnek számítanak. Egy amerikai kutatócsoport nemrég úgy gondolta, összekapcsolja e kettőt, amelynek eredményeképpen születőben vannak az új generációs szuperszámítógépek, melyek az idegsejtek összehangolt működése, kommunikációja alapján készülnek. A Plymouth-i Egyetem szakembereit az emberi agyban található neuronok inspirálták, mikor elkezdték nagyszabású projektjüket.

A folytatást itt olvashatod.

Magasabb végzettség – későbbi elbutulás

old-learn

Az elmúlt évtizedben a szellemi leépülést vizsgáló tanulmányok egybehangzóan azt mutatták, hogy az oktatásban eltöltött idő csökkenti a demencia veszélyét, mégpedig minden egyes többlet-év 11 százalékkal. Carol Brayne, a Cambridge-i Egyetem munkatársa kutatócsoportjával most megállapította, hogy ez az előny nem a jobb társadalmi és gazdasági státushoz, vagy az egészségesebb életmódhoz köthető, hanem ahhoz, hogy azok az emberek, akik hosszabb időt töltöttek az oktatásban, jobban tudják kompenzálni az agyukban kialakuló elváltozásokat.

A részleteket a MedicalOnline oldalon olvashatjátok

Asztrociták kulcsszerepben

astrocytes1

A kutatók korábban azt hitték, a csillag alakú agysejtek nem vesznek részt közvetlenül a szervezet működésében, de a legújabb kutatások szerint mégis kulcsszerepük van testünk működésében. A most végzett kutatások szerint az a légzési folyamatokban játszanak fontos szerepet.

A folytatást az eLitMed oldalon olvashatjátok.

Hogyan látnak élesen a kígyók?

kigyo100714

A kígyók két csoportja, a gödörkésarcú viperák és az óriáskígyók feltűnő gödörszervet viselnek fejük két oldalán. A tudósok már régóta tudják, hogy a gödörkésarcú viperák lyukkameraként használják ezeket a szerveket. A nyílás azonban nem elég szűk ahhoz, hogy éles kép jöjjön létre. A tudósok számítógépes modell segítségével fölfedezték, hogy egyes kígyók az agyukban lévő neuronhálózatra támaszkodva teszik elfogadható élességűvé az elmosódott képet.

A cikket a National Geographic Magyarország oldalon olvashatjátok.

Az agy fejlődése

agyfejlodes2

A csecsemők agyi fejlődése az evolúció lenyomatát mutatja. A szakértők egy olyan kutatás során tették jelentős felfedezésüket, amellyel a rendellenes agyi fejlődést próbálták vizsgálni az újszülöttekben, és a koraszülés az agyi fejlődésre gyakorolt hosszú távú hatásait próbálták feltérképezni. Az Egyesült Államokban a koraszülöttek száma fokozatos növekedés után mostanra az összes szülés 12 százalékára emelkedett. A Washington Orvostudományi Egyetem kutatói arra is rámutattak, hogy a koraszülött csecsemők a tanulási zavarok, a figyelemhiány és a viselkedési illetve kognitív zavarok megnövekedett kockázatának vannak kitéve.

A cikket az eLitMed oldalán olvashatjátok.

Zajos neuronhálózatok

hatterzaj

Patkányok agyműködésének vizsgálata azt mutatta, hogy az agyi neuronhálózatokban igen nagy a háttérzaj, és megfigyelhető az úgynevezett pillangó-hatás. A University College London kutatói szerint az agy a számítógépes hálózatokban használthoz hasonló módszerrel szűri ki a háttérzajt.

Az agyi pillangó effektusról, és arról, hogy hogyan különbözteti meg az agyunk a zajt a hasznos információktól, az eLitMed oldalán olvashattok.

Skizofrénia az MRI-n

Schizo_CoverImage

“Sokan kérdezik tőlem, hogy CT-n, MRI-n ki lehet-e mutatni a skizofrénia jeleit? A válasz első nekifutásra az, hogy nem. Ha viszont kicsit jobban megnézzük a szakirodalmat, akkor mégis csak találunk valami kimutathatót a képeken. “

A folytatást az Elmedoktor.hu oldalon olvashatjátok.

Mások is tudják, mire gondolunk…

gondolatok

A tudósok találtak egy módszert arra, hogy értelmezzék az “adott pillanatban” látható agyi fMRI képeket, hogy miként cselekednek majd a jövőben a páciensek. Emily Falk és munkatársai a Kaliforniai Egyetemről a Journal of Neuroscience-ben számoltak be arról, hogy a vizsgálat eredményei pontosabbak voltak, mint maguk az önkéntesek. A funkcionális mágneses rezonanciavizsgálattal (fMRI) a szándék mögé tudtak nézni, így megjósolni a valódi cselekedetet. Az fMRI kimutatja, hogy mely agyi területek aktívabbak a többihez képest, de nagyon körültekintően kell értelmezni.

A folytatást a Radiológia blogon olvashatjátok.

Tárgyfelismerés

prefrontalcortex

Az idegsejt magában is képes olyan egymástól eltérő tárgyak, mint a sportautó és kutya felismerésére, állítja egy új kutatás. A kutatók sosem tudták igazán, hogy mennyire feladatspecifikusak tudnak lenni az idegsejtek az emberi agyban. Minden idegsejt külön “gondolkozik”, vagy képes néhány idegsejt észlelési közösséget alkotni. Hogy ezt kiderítsék, a tudósok a prefrontális lebenyt vizsgálták, az agy problémamegoldó és döntéshozó területét.

A kutatásról az eLitMed oldalán olvashattok.

További címkék