Lángész » Kémia

Hópelyhek más szemmel

reka — Sat, 31 Jul 2010 12:03:53 +0000

A világ tudományosabb értelmezéséhez egy jól összeállt ismeretre van szükség, amely a rendszerek, folyamatok és a szimmetriák összefüggéseit tartalmazza. A bonyolultnak látszó folyamatok legegyszerűbb és leglátványosabb bemutatására, az összes dinamikus kölcsönhatás szemléltetése, talán a legegyszerűbb geometriai alakzat a hópehely.

A cikk folytatását a Science Caffe oldalán olvashatod.

Arattak a magyarok a kémiai diákolimpián

david — Thu, 29 Jul 2010 13:09:40 +0000

Az utóbbi tíz év legjobb eredményét érték el a magyarok a Tokióban július 19-28. között megrendezett 42. Nemzetközi Kémiai Diákolimpián: a négyfős diákcsapat 2 arany és 2 ezüstéremmel tért haza. Magyarország a kémiai diákolimpia alapító országai közé tartozik. Az olimpikonok felkészítésében minden évben fontos szerepet vállalnak az ELTE Kémiai Intézetének oktatói is, nem kis sikerrel, mint láthatjátok.

Az index Tudomány rovatában megismerkedhettek az olimpikonokkal

A gyógyszerek útja a szervezetben

reka — Thu, 29 Jul 2010 12:57:49 +0000

A gyógyszerek szállítása a szervezetben összetett folyamat. A vegyületek vizes közegekből, lipid membránokból és barrierekből álló útvesztőn keresztül jutnak el a vérből a szövetekbe. A kutatók egy elméleti modellt alkottak meg, ami pontosan megjósolja a szerves vegyületek széles körének hidratációs szabad energiáját (HFE). A HFE határozza meg az oldhatóságot és segít pontosan meghatározni a vegyületek útját több komponensű környezetben.

A cikk folytatását az mRNS oldalán találod.

Rejtélyes gömbvillámok

david — Wed, 28 Jul 2010 20:35:06 +0000

Hogy kipróbálják, hogyan hozhat létre egy átlagos villám egy lebegő gömbvillámot, a kutatók nyolc villámcsapást vezettek át különböző anyagokon. “Nagyjából 100 különböző anyagmintát teszteltünk” – magyarázta Hill. Az anyagok listáját elsősorban fizikusok segítségével állították össze. A kísérletek bár nem hoztak létre gömbvillámot, megerősíteni látszanak a jelenség egyik lehetséges magyarázatát. A gömbvillám nem egy villámtípus, sokkal inkább valamilyen elporlasztott anyag, amit begyújt a villámlás. Égése rövid ideig tart, majd kialszik. De vajon tényleg ez lenne a rejtélyes, szinte a tudományos fantasztikumba illő gömbvillám?

A kísérletekről az SG.hu oldalon olvashattok.

Kémia kicsit másképp

reka — Wed, 28 Jul 2010 14:29:50 +0000

Mi a kémiai magyarázata a ketchup kissé ragacsos állagának, mivel csábítja a selyemhernyó lepke nősténye az udvarlókat és miért láttak jobban az éjszakai bevetésre induló pilóták akkor, ha áfonyalekvárt vacsoráztak – egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a természettudományok iránt érdeklődők az MTA Kémiai Kutatóközpontja új folyóiratából a Kémiai Panorámában.

A cikk folytatását itt olvashatod.

Az olajszivárgások növelik az óceánok arzén tartalmát

reka — Tue, 27 Jul 2010 13:45:38 +0000

Az arzén egy erősen mérgező kémiai elem, amely mind a kőzetekben mind a kőolajban megtalálható. A földkéregben átlagosan 2 ppm a gyakorisága. Az óceánokban is viszonylag alacsony mennyiségben (2μg/l) van jelen. A tengervíz magas arzéntartalma elősegíti a táplálékláncba való felhalmozódását. Meggátolja a fotoszintézist a tengeri nővényekben és megnöveli a genetikai mutációk esélyét, melyek születési rendellenességeket és viselkedési zavarokat okozhatnak. Tengeri élőlényekkel táplálkozó madarakra is komoly veszélyt jelent.

Az arzén környezetre káros hatásairól a G E O T H I N K . N E T oldalán olvashatsz.

Esőcsinálás Manilában

david — Mon, 26 Jul 2010 09:18:31 +0000

A Fülöp-szigeteken év eleje óta tart a szárazság. Mára veszélybe került a főváros vízellátása, így a kormány elrendelte, hogy a fő manilai víztároló közelében mesterségesen idézzenek elő esőt. “Az esőcsinálás jól ismert módszerére, az ezüst-jodid kristályok légkörbe szórására azért van szükség, mert ha még néhány napig folytatódik a száraz idő, akkor a délkelet-ázsiai ország fővárosának lakóit ellátó Angat víztárolóban lévő vízkészlet már csak alig egy hónapra lesz elegendő” – nyilatkozta Rogelio Singson közmunkaügyi miniszter.

A Manilai kánikuláról és az esőcsinálás szükségességéről a National Geographic honlapján olvashattok, az ezüst-jodid felhőképződést kiváltó hatásáról pedig itt tájékozódhattok

A baktériumölő szén

david — Mon, 26 Jul 2010 09:03:50 +0000

“A nanotechnológiai folyóiratokban 2004-es felfedezése óta gombamód szaporodtak egy új anyagól, a grafénről és annak felhasználási lehetőségeiről szóló publikációk. Napkollektorok, processzorok, szenzorok készültek ennek az anyagnak a felhasználásával, ám most kiderült: kiváló antibakteriális tulajdonságokkal is rendelkezik…” ennél fogva viszont használhatóságának tárháza jelentősen bővíthető.”

“Mivel a grafén felhasználása egyre inkább az elektronikai iparra korlátozódott, Chunhai Fan és Qing Huang, a Shanghai-i Alkalmazott Fizikia Intézet kutatói úgy gondolták, kipróbálják ezt a csodát az élettudományok, kezdetnek a sejttenyésztés területén is. Ennek megfelelően első körben grafén-oxiddal bevont papírcsíkok felszínén próbáltak humán sejteket és baktériumokat tenyészteni, ám a vizsgálataik nem a várt eredményt hozták.”

A grafén antibakteriális hatásának köszönhető jövőbeni alkalmazásairól az mRNS.hu-n olvashattok

A samponokból is keletkezhet rákkeltő vegyület

david — Sun, 25 Jul 2010 21:13:10 +0000

Rákkeltő vegyületek, nitrozaminok alakulhatnak ki a háztartásokban alkalmazott mosóporokból, mosogatószerekből és samponokból a szennyvíztisztítás során. Ezeket az anyagokat igen kis koncentrációban az otthoni csapvízben is kimutatták már az Egyesült Államokban, ez azonban nem jelent egészségügyi kockázatot. Ez korábban egyáltalán nem volt ismert, így a kutatók szerint érdemes lenne alaposabban is tanulmányozni a nitrozaminok kialakulásához vezető folyamatokat. A vegyületek a szennyvíztisztítást követően is jelen maradhatnak, ami így később akár az emberi egészségre is káros lehet – például akkor, ha fúrt kútból isszuk a vizet.

A témáról az [origo] Tudomány rovatában olvashattok

Laborviccek

david — Sun, 25 Jul 2010 20:26:01 +0000

A vegyészek életének egyes momentumait mutatja be néhány vicc formájában a Banyakonya blog legfrissebb bejegyzése.

A vicceket ide kattintva olvashatjátok el. Jó szórakozást!

Éjszaka is termel a sóolvadékos naperőmű

david — Fri, 23 Jul 2010 18:25:27 +0000

A naperőműveknek az egyik típusa forgatható tükrökkel koncentrálja a napfényt, amivel felhevítenek egy közvetítő anyagot – ebben az esetben a sót. Az olvasztott só hőjét pedig ugyanúgy hasznosítják, mint bármelyik másik hőerőműben a fosszilis üzemanyagok által termelt hőt. Vizet forralnak, és a gőzzel turbinákat hajtanak meg. A megoldás egyik igen fontos előnye, hogy akár meglévő szén- és gázerőművek is kiegészíthetők a megújuló energiaforrással.

A megoldás előnyeiről az Index Tudomány rovatában olvashattok bővebben

Kína fogyasztja a legtöbb energiát

david — Fri, 23 Jul 2010 10:44:59 +0000

főként azért, mert az energiahatékonyság az Egyesült Államokban nagyobb mértékben javult, mint Kínában, és az ázsiai országban a válság kevésbé vetette vissza a fogyasztást, mint az Egyesült Államokban. Egy főre számítva azonban még mindig az Egyesült Államok a legnagyobb fogyasztó. „Ha például az ázsiai ország a környezetbarát, elektromos vagy hibrid meghajtású autók használatát támogatja, azzal szinte az egész autógyártást átformálhatja” – nyilatkozta Fatih Birol, az IEA vezető közgazdásza.

Kína erőteljesen ösztönzi is a megújuló energiaforrások használatát; a következő tíz évben összesen 5 ezer milliárd jüan – mintegy 738 milliárd USA dollár – értékben hajtanak végre fejlesztéseket, azzal a céllal, hogy 2020-ban a megújuló energia aránya a elérje a teljes felhasználás 15 százalékát. A fogyasztásban jelenleg a szén dominál, 70 százalékos részaránnyal.

A National Geographic honlapján sok érdekességet találtok a világ legnagyobb energiafogyasztóiról.

Szélkerekekkel látják el a Google szervereit

david — Thu, 22 Jul 2010 14:56:49 +0000

A webes óriáscég hosszútávú együttműködési megoldást kötött a NextEra Energy áramszolgáltatóval. a kapott energiamennyiség elegendő több szerverközpont ellátására. A megkötött megállapodás ugyanakkor nem teszi lehetővé, hogy a vállalat a kapott árammal maga gazdálkodjon. A Googel 2007-ben tűzte ki maga elé azt a célt, hogy a széndioxid-kibocsátás szempontjából úgynevezett semleges vállalkozássá alakul át. Ehhez hozzátartozik, hogy jelentős mértékben lecsökkentik a felhasznált energiamennyiséget, az áramot pedig megújuló vagy tiszta forrásokból szerzik be.

A megállapodás részleteiről és a Google egyéb zöld törekvéseiről az SG.hu-n olvashattok

Platóni ideális testek szerves kémiája

david — Thu, 22 Jul 2010 14:48:47 +0000

“Jalsovszky István előadása néhány platóni ideális testen keresztül bemutatja a geometriai gondolkodás térhódítását a szerves kémiában, rámutatva ennek eleganciájára, hasznosságára, valamint azokra a kihívásaira, amelyek leginkább rávilágítanak az esztétikum és a természettudomány kapcsolatára.”

“A látható környezetünkben előforduló szimmetrikus geometriai alakzatok felismerése és szemlélése általában esztétikai élménnyel párosul: a szimmetrikus szerkezet egyfajta harmóniát sugall az objektum egésze és építőelemei között. A geometriai látásmód a természettudományban is számos területen teszi lehetővé a jelenségek esztétikai élményt nyújtó, szemléletes leírását és a problémák közérthető módon történő felvetését.”

Az előadás videófelvételét és fóliáit az ELTE Kémiai Intézetének honlapján találjátok meg.

Térképes segítség a geológiai kutatásokhoz

reka — Thu, 22 Jul 2010 10:22:33 +0000

Új alapokra helyezheti a magyarországi termálvíz, geotermikus energia és szénhidrogén kutatásokat az a térkép, amely a hazai medencék aljzatának földtani felépítésével kapcsolatos jelenlegi ismereteket és szakértői álláspontokat mutatja be. A kiadvány a szerkesztő bizottság munkáját vezető szakember szerint fontos lépést lehet egy, az egész Kárpát-medencerendszer aljzatát ábrázoló térkép elkészítéséhez.

A folytatást a MTA oldalán olvashatod.

Új bioüzemanyag előállítási technika

david — Tue, 20 Jul 2010 20:11:23 +0000

Vegyészmérnökök kifejlesztettek egy új eljárást, ami a mezőgazdasági hulladék (pl. faforgács, kukoricaszár, stb.) és minden egyéb biomassza bioüzemanyaggá való átalakítását teszi lehetővé. A fejlesztők tervezik mobil feldolgozó egységek kifejlesztését is. Ennek segítségével nem a nagy térfogatú és tömegű, de energiaszegény biomasszát kéne szállítani a feldolgozóegységhez, hanem a feldolgozóegység látogathatná meg a termelőket. Így a szállítási és előállítási költségek jelentősen csökkenthetők.

Az eljárásról és a benne rejlő lehetőségekről a ScienceDaily.com-on olvashattok

Világrekord napelemes repülésben

david — Tue, 20 Jul 2010 19:49:28 +0000

“Kéthetesre tervezik a pilóta nélküli napelemes repülőgép útját, amely több mint 10 napja tartó folyamatos repülésével már így is megdöntötte az egyfolytában repülés eddigi világcsúcsát napelemes kategóriában. A 22,5 méteres szárnyfesztávolságú, 50 kilogrammos Zephyr július 9-én szállt fel. A repüléshez szükséges energiát a szárnyakon elhelyezett napelemek biztosítják, a nappal termelt többletet a könnyű és nagy kapacitású lítium-kén alapú akkumulátorok tárolják.”

A megújuló energiaforrások alkalmazhatóságának újabb bizonyítékáról az [origo] Tudomány rovatában olvashattok

Az izzadás kémiája

reka — Tue, 20 Jul 2010 08:03:48 +0000

Nyár van, izzadunk – nem szükséges azonban, hogy büdösek is legyünk. Egyes ételek fogyasztásával elkerülhető például, hogy kellemetlen testszag alakuljon ki: ilyenek a gyümölcsök és a nyers étrend, valamint az izzadásgátló gyógyteák. Sokat egyébként nem tehetünk az izzadtságszag ellen, hiszen mindenkinek egyéni “szagprofilja” van, akárcsak az ujjlenyomat vagy a DNS-minta. Milyen funkciói vannak a hónaljszőrzetnek, és miért nem tűnt már el rég?

Megtudhatod az origo cikkéből.

Tökéletes hamisítvány készíthető

david — Mon, 19 Jul 2010 16:53:07 +0000

“Még a Mona Lisát is hamisítani lehetne akár milliós példányszámban, s a legavatottabb szakértők és módszerek sem tudnák megkülönböztetni a hamisítványt az eredetitől. Korlát csak egy van, mégpedig a műalkotás szkennelésének pontossága. Az új technológiát, ami nem más, mint az anyag közvetlen lézeres átvitele a látható fény segítségével…”

Az új technológiában rejlő lehetőségekről az SG.hu oldalon olvashattok.

Vegyészek mérték Mona Lisa mosolyát

david — Mon, 19 Jul 2010 15:21:33 +0000

Hét Leonardo da Vinci-nek tulajdonított festményen (Angyali üdvözlet, Sziklás Madonna, A szép fegyverkovácsné, Mona Lisa, Keresztelő Szent János, Bacchus és Szent Anna, A Szűz a Gyermekkel) szereplő kilenc arcot, köztük Mona Lisa arcát létrehozó festékrétegek összetételének és vastagságának megállapításához a röntgensugaras fluoreszcens spektrometriát alkalmazták. Ezzel a kémiai elemzési módszerrel nincs szükség arra, hogy magából a képből vegyenek mintát.

A vizsgálatról és annak – elsősorban művészettörténeti jelentőségű – eredményeiről a Múlt-kor történelmi portálon olvashattok.

Agyvisszaszívás Tajvanban

reka — Mon, 19 Jul 2010 10:15:43 +0000

Li Jüan-Csö (Yuan-Tseh Lee) az első tajvani Nobel-díjas. Az elemi kémiai folyamatok dinamikájának feltárásában elért eredményeiért John C. Polanyival és Dudley R. Herschbachhal 1986-ban kapott kémiai Nobel-díjat. Tizenkét éven át a Tajvani Tudományos Akadémia elnöke volt. Az interjú 2008-ban készült, az MTA-n tartott székfoglaló előadása után. Lee professzor – a Tudomány Világfórumának vendégeként – 2009 végén ismét járt Magyarországon.

Az interjú itt olvasható.

Kristály köti meg a szén-dioxidot

reka — Sun, 18 Jul 2010 21:15:03 +0000

Dél-koreai és amerikai kémikusoknak sikerült javítani egy mesterséges kristályszerkezet hatékonyságán, amely így kétszer annyi szén-dioxidot képes elnyelni és megkötni, mint eddig. A szerves fémhálónak (MOF) nevezett porózus, stabil szerkezetek képesek elnyelni, és igen kis térfogatra tömöríteni a gázokat. A kutatók abban bíznak, hogy ez és az ehhez hasonló anyagok segíthetnek a tisztább energia előállításában és a szén-dioxid megkötésében.

A folytatást itt olvashatod.

Teljesítmény- fokozás, dopping és sport

david — Sat, 17 Jul 2010 19:32:46 +0000

“Az embereket mindig is izgatta a teljesítményfokozás lehetősége az ókori olimpiáktól napjainkig. Az előadás bemutatja, hogy a gyógyszeripar által előállított kémiai anyagok, gyógyszerek hogyan használhatók fel doppinganyagként teljesítményfokozás céljára, és milyen fizikai és egyéb módszereket fejlesztettek ki a sportolók a doppingolás elfedésére. Részletesen megismerkedhetünk a hormonális teljesítményfokozó szerek jelentőségével és alkalmazásával különböző sportágakban, illetve a legújabb, sokat emlegetett tiltott módszerrel: a géndoppinggal.”

Pucsok József Mindentudás Egyeteme előadásából sok érdekességet megtudhattok a doppingszerekről és az ezek elfedésére használt anyagokról.

Nyári szünet ouzoval

david — Fri, 16 Jul 2010 13:00:51 +0000

Az ouzo tradicionális görög ánizspálinka. Az ouzóhoz vizet adva stabil, tejfehér folyadékot kapunk. A jelenség ouzo jelenségként ismert.

A magyarázatot és a jelenséget bemutató videót a Szertár.com oldalon találjátok.

Mobiltelefon-cellák magyar kémikusoktól

reka — Fri, 16 Jul 2010 08:08:20 +0000

A jelenlegi mobiltelefonokban használt akkumulátoroknál jóval hosszabb élettartamú és környezetbarátabb tüzelőanyag-cella kifejlesztésével kísérleteznek az MTA Kémiai Kutatóközpont Nanokémiai és Katalízis Intézetének kutatói. Bár a jelenlegi akkumulátoroktól eltérő elven működő elemeket még egy jó ideig nem használhatjuk mobiltelefonjainkban, a kémikusok azt remélik, hogy a metanol elektrooxidációján alapuló új, úgynevezett direkt metanol tüzelőanyag-cella első működő prototípusa akár egy éven belül elkészülhet.

A magyar fejlesztésről a MTA oldalán olvashatsz.

Áramvezető műanyagok

david — Wed, 14 Jul 2010 16:40:46 +0000

A villamosságot vezető műanyagok alkalmazásainak se szeri, se száma. Közülük csak néhányat említünk, meg. Műanyag padlójú helyiségben – ha a padlót megfelelő vezetőképességű műanyaggal burkolták – nem kell tartanunk az elektrosztatikus feltöltődéstől és feszültségkisüléstől… A „közönséges műanyagból” készült filmtekercsen a film felszínére tapadt porszem az elektrosztatikus kisülés következtében fénycsíkot hozhat létre. Ezt elkerülendő újabban a filmet vezetőképes műanyagréteggel vonják be. Az elektromosan vezető műanyagok felhasználásával a napenergia hasznosítására alkalmas berendezések, új típusú félvezetők, érzékelők és kijelzők is készíthetők.

Az elektromosságot vezető műanyagok kutatásáért Alan G. MacDiarmid, Alan J.Heeger és Sirakava Hideki 2000-ben Kémiai Nobel-díjat kaptak. A vezető műanyagok típusairól, előállításuk mikéntjéről és felhasználásukról a Sulinet oldalán olvashattok egy cikket.

Tengeralattjáróval az olaj ellen

reka — Wed, 14 Jul 2010 08:24:02 +0000

Eddig a természeti katasztrófát előidéző BP képtelen volt a helyzet kezelésére. Több kísérletet is tettek a szivárgás megfékezésére, de egyik sem járt sikerrel. Most az orosz Mir tengeralattjárók jelenthetik a megoldást a Mexikói-öbölben áprilisban kialakult olajszivárgás megszüntetésére, mivel a kútfej közel 1500 méteres mélységben található, ezért rendkívül nehézkések a vízalatti műveletek, az orosz tengeralattjárók számára azonban a mélység nem okozhat gondot. A Mirek, melyeket a tulajdonos, a PP Sirsov Oceanológiai Intézet működtet, jelenleg gázhidrátok után kutatnak a világ legmélyebb tava, a szibériai Bajkál mélyén.

A folytatást az SG.hu oldalán olvashatod.

Az alacsony hőmérsékletek titkai

david — Tue, 13 Jul 2010 12:21:38 +0000

“Alacsony hőmérsékleteken a rendezettségre való törekvés és az, hogy egyre fontosabbá válik az anyag kvantumos természete, egy sor új, szobahőmérsékleten nem tapasztalható jelenséghez vezet. Sólyom Jenő előadása a szuperfolyékonyság és a szupravezetés példáján mutat be két ilyen jelenséget.”“Néhányszor 10 ezer fok fölé melegített anyagban a termikus energia, mely a Boltzmann-állandó és a hőmérséklet szorzata, összemérhetővé válik a kémiai kötések jellegzetes energiájával, az atomonkénti 1-10 eV energiával. Ilyen magas hőmérsékleten az anyag atomjaira disszociál, sőt az atommaghoz kötött elektronok is leszakadhatnak.

A hőmérséklet csökkenésekor egyre kevesebb részecske rendelkezik nagy energiával. Energiájukat a környezetnek átadva alacsonyabb energiájú állapotba kerülnek. Ha az abszolút nulla fokot elérhetnénk, minden részecske a legalacsonyabb energiájú állapotban lenne. De ha elég nagy számú részecskéről van szó, már egy kísérletileg elérhető hőmérsékleten bekövetkezik az, hogy nagy számban lesznek részecskék ezen a legalacsonyabb nívón. Ez a Bose-Einstein-kondenzáció. Az elméleti jóslástól a kísérleti megvalósításig 7 évtized telt el. 1995-ben sikerült először Eric Cornellnek és Carl Wiemannak nagy mágneses térben együtt tartott rubídiumatomokat olyan alacsony hőmérsékletre lehűteni, hogy a kondenzáció bekövetkezzék. Lézeres hűtéssel a száz nanokelvin hőmérsékletnek megfelelő tartományig kellett lemenni.”

Sólyom Jenő Mindentudás Egyeteme előadásában olvashattok az anyagok extrém hőmérsékleten megfigyelhető tulajdonságairól, szupravezetőkről és a szuperfolyékonyságról.

A hidrogén lehet a jövő egyik üzemanyaga

david — Mon, 12 Jul 2010 16:46:24 +0000

“Napjaink energiaproblémáinak hosszú távú megoldása elképzelhetetlen a megújuló energiaforrások jelenleginél lényegesen nagyobb mértékű felhasználása nélkül. A globális energiaigény 25-30 százaléka a közlekedésben jelenik meg, ezért keresik a kutatók azt az anyagot, amely tárolható és környezetbarát üzemanyagként szolgálhat a jövőben. Az egyik legígéretesebb jelölt a hidrogén – mondta az mta.hu-nak nyilatkozva a Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének igazgatója, Vass Imre”

A Magyar Tudományos Akadémia honlapján olvashattok a kutatók mesterséges fotoszintézis megvalósítását célzó terveiről.

DNS átjuttatása grafén póruson

david — Sun, 11 Jul 2010 17:44:41 +0000

Kutatók egy csoportja közleményében bemutatott egy új típusú, grafén-nanopórust tartalmazó készüléket, ami áttörést jelenthet a DNS molekulák vizsgálatában, például a DNS bázissorrend (szekvencia) meghatározásában. A közleményben leírják a technikát, amely segítségével apró lyukat lehet létrehozni egy grafén rétegben, valamint sikerült detektálniuk az egyes DNS molekulák mozgását a póruson keresztül. A jövő olcsó és gyors szekvenálási technológiájának fejlesztéséért nemzetközi tudományos versenyfutás zajlik. A legígéretesebbnek azok a megoldások tűnnek, amelyek segítségével egyetlen molekula vizsgálatával határozható meg a DNS molekulát felépítő bázisok sorrendje. A kutatók reményei szerint az általuk fejlesztett technológia is alkalmazható lesz a szekvenálási technikák következő generációjában.

A kutatásról egy rövid beszámolót olvashattok angolul a ScienceDaily.com oldalon.

Chipgyártás vegyész szemmel

david — Sun, 11 Jul 2010 17:25:00 +0000

“Napjaink mikroelektronikai forradalmának meghatározó jelentőségű alapagyaga a szilícium. Az előadás ismerteti, hogy milyen kémiai és fizikai folyamatok során lesz a tengerparti homokból az aranynál is drágább számítógép-alkatrész. A napjainkban is töretlen technikai fejlődésben a szilícium mellett a periódusos rendszerben fellelhető számos más elem is fontos szerepet kap.”

Rohonczy János előadásának fóliáit és az előadás videó felvételét az ELTE Kémiai Intézet honlapján találjátok.

Éjszaka is helytállt a napelemes gép

david — Sat, 10 Jul 2010 16:25:20 +0000

A nappali órákat a polimer-lítium akkuk minél nagyobb magasságban történő feltöltésével töltötte a pilóta. Napnyugtakor a gép szinte az elérhető legnagyobb magasságon tartózkodott. Éjszaka, a gép lassan ereszkedett, de a levegőben maradt és másnap is folytathatta volna a repülést, mivel az akkumulátorok napkeltekor újra töltődni kezdtek. “A megújuló energiákat és az energiatakarékosságot eddig kedvezőtlen színben, a mobilitás, a kényelem és az életstílus korlátjaként tüntették fel. Az embereknek fel kell ismerniük, hogy a kiaknázásukhoz szükséges technológiák már rendelkezésre állnak, amikről szeretnénk bebizonyítani, hogy a munkahelyteremtés és a gazdasági fejlődés kulcsai lehetnek.”-mondta a projekt vezetője.

A különleges repülés részleteit az SG.hu oldalon olvashatjátok el.

Méreg a földben

reka — Sat, 10 Jul 2010 08:45:07 +0000

A talajba szivárgott mérgező anyagok ma már az emberi életet is veszélyeztetheti. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a növényvédő szerek a világon évente 1,5 millió mérgezést okoznak, amiből 30 ezer halálos kimenetelű.

A talajszennyezés mértékéről és a szennyezés elkerülésére irányuló megoldásokról a Sulinet oldalán olvashatsz.

Savas eső

reka — Fri, 09 Jul 2010 07:29:05 +0000

A savas esők megjelenése, az összes környezeti ártalommal együtt, az emberek ipari tevékenységének tudható be. Az ipari forradalomtól kezdve, azaz a XVIII. század közepétől a rohamosan fejlődő technika segítségével kialakultak a különféle iparágak és velük együtt az ipari környezetszennyezés. A gépek működtetéséhez kezdetben a gőz energiáját használták, a gőzgépek pedig rengeteg szén elégetését kívánták. A gyárak, és üzemek ontották magukból a füstöt a légkörbe. A légszennyezés addig soha nem látott mértékű lett, és a fejlődéssel párhuzamosan csak fokozódott.

A folytatást a Sulinet oldalán olvashatod.

Bhopal

reka — Thu, 08 Jul 2010 15:20:33 +0000

Több mint 25 éve történt a világ egyik legsúlyosabb mérgezéses balesete. 1984. december 2-án éjjel az Indiában található Bhopal városában lévő, rovar- és gyomirtó szereket és egyéb vegyi anyagokat előállító gyárból mérgező gáz szabadult ki. A rendkívül súlyos üzemi baleset még napjainkban is nagy viharokat kavar. Azon az éjjelen több mint negyven tonna halálos metil-izocianát (MIC) gáz szivárgott ki az Union Carbide peszticideket (mérgező hatásoktól nem mentes növényvédő szerek) gyártó üzeméből. A biztonsági rendszer meghibásodása vagy lekapcsolódása miatt egy negyven négyzetkilométeres terület csaknem félmillió helybéli lakosa került érintkezésbe a sűrű metil-izocianát gázfelhővel.

A vegyi katasztrófáról bővebben a Sulinet oldalán olvashatsz.

Indiai dilemma

david — Thu, 08 Jul 2010 11:02:42 +0000

“Az elektronikai hulladék feldolgozására egész szürkegazdasági ágazat alakult ki Indiában. Számítógépek, televíziók, mobiltelefonok – elsősorban ezeket gyűjtik be és szedik szét Újdelhi szegényei, hogy kinyerjék belőlük az elenyésző mennyiségű arany-, platina- és más nemesfémtartalmat, vagy éppen a használható alkatrészeket. Mivel az esetek többségében semmilyen védőeszközt – kesztyűt, maszkot, ventillátort – nem használnak, testükbe olyan veszélyes fémek jutnak be, mint a higany, az ólom, a króm és a kadmium.”

Az SG.hu-n megjelent írás bemutatja, hogy a modern technológia és fejlesztés nem csak előnyökkel, hanem adott esetben veszéllyel és egészségügyi kockázattal járhat. A kényszerből, szakértelem nélkül felhasznált vegyi anyagok hasonlóan ártalmasak, mint a fémek, amik kinyeréséhez felhasználják azokat.

A kombinatorikus kémia

david — Wed, 07 Jul 2010 12:44:58 +0000

“Az egészségügy fejlődése jelentõs mértékben az új és hatásosabb gyógyszerek megjelenésétől függ, ami rendszerint szintén új szerves vegyületek egész sorának előállítását igényli. A tapasztalatok szerint egy új gyógyszer kifejlesztéséhez átlagosan mintegy tízezer új vegyületet kell előállítani és megvizsgálni.”“Ezeket a vegyületeket a nyolcvanas évekig igen fáradságos és költséges munkával egyenként állították elő és egyenként végezték el a hatásvizsgálatokat is. Ugyanakkor az iparban a nagy sorozatú műszaki termékek előállításánál már régóta alkalmazták a futószalagot és újabban az automatizálást, ami a termelékenység ugrásszerű növekedésével és a költségek nagymértékű csökkenésével járt. Manapság tízezer autó előállítására már sehol sem alkalmaznának kisipari, manufakturális módszereket. Az a tízezer vegyület, aminek előállítását egy-egy új gyógyszer kifejlesztése rendszerint megkövetel, már olyan mennyiség, amely ipari szervezési módszerek bevezetését igényelné. Erre azonban a nyolcvanas évek előtt senki sem gondolt. Ezt a helyzetet változtatta meg alapvetően a kombinatorikus kémia, ami a gyógyszeriparban nyert először alkalmazást, és a gyógyszeripari kutatásban a mérvadó vélemények szerint forradalmi átalakulást idézett elő.”

A Természet Világában megjelent cikkben Furka Árpád a kombinatorikus kémia történetét, a vegyületek előállításának és a kutató számára érdekes vegyület azonosításának módszereit mutatja be.

Lángfestés

david — Tue, 06 Jul 2010 19:44:27 +0000

“A tűzijáték hangjára mindenki az égre emeli a tekintetét. A színek és formák játéka lenyűgöző és mint minden látványos jelenség, sokat elárul a szereplőkről. Szilveszterkor vagy valamilyen ünneplés közepette ki gondolná, hogy a kémiai nyomkeresés egyik legismertebb technikája tart égi bemutatót.”

A lángfestés alapjairól és a lángfestésen alapuló analitikai módszerekről a Sulinet honlapján olvashattok

Asimov’s Guide to the Chemistry

david — Tue, 06 Jul 2010 19:02:21 +0000

Isaac Asimov sci-fi író remek módszert talált ki arra, hogy egy átlagember kiszúrhassa a vegyészeket a tömegből. A módszer nevetségesen egyszerű.

A módszert magát a Banyakonyha blogon sajátíthatjátok el

Modern felületkémia

david — Tue, 06 Jul 2010 13:32:11 +0000

A felületkémia nagyon fontos az ipar, illetve a vegyipar számára: A felületkémia segítségével sikerült megérteni például, hogyan rozsdásodik a vas, miként működnek az üzemanyagcellák vagy az autókatalizátorok. A katalizátorok felületén lezajló kémiai reakciók alapvető szerepet játszanak számos ipari folyamatban, így a műtrágyák előállításában is.Gerhard Ertl német kutató kapta a 2007-es kémiai Nobel-díjat a felületkémia korszakos jelentőségű tanulmányozásáért. A kutató a szilárd felszíneken végbemenő kémiai reakciók vizsgálatért részesült a legrangosabb tudományos elismerésben.

A felületkémia segítségével akár az ózonréteg bomlását is meg tudjuk magyarázni, mivel a legfontosabb lépések voltaképpen apró jégkristályok felületén játszódnak le a felsőlégkörben (a sztratoszférában). A félvezetőipar szintén felületkémiai tudásunkra épül.

Az [origo] Tudomány rovatában Gerhard Ertl munkásságáról, a felületkémia történetéről és eredményeiről olvashattok

Viselhető elektronikák szén nanocső-tintával

david — Mon, 05 Jul 2010 19:42:23 +0000

“A demonstráció újabb lökést adhat az úgynevezett viselhető elektronikák feltörekvő területének, ami a mindennapi elektronikai eszközöket próbálja integrálni a ruházattal és a textiliákkal. A bemutatóban részt vevő technika egy parányi szén nanocsövekből álló “tintán” alapul. Tavaly szó szerint papíron bizonyított: a kutatók decemberben egy egyszerű fénymásolópapírra vitték fel a szén nanocsövekből álló energiatároló réteget. “A viselhető elektronikák az anyagok egy új, fejlődő osztályát testesítik meg, aminek számos, a hagyományos elektronikákkal korábban elképzelhetetlen alkalmazása lehet” – írják a Nano Letters-ben megjelent publikáció szerzői.”

A festék olcsón és könnyedén képes akár egy pólót elektronikai eszközzé alakítani. A fejlesztésről bővebben az SG.hu oldalon olvashattok

“Szuper elem” nagy nyomás segítségével

david — Mon, 05 Jul 2010 10:24:38 +0000

A Föld mélyén előfordulóhoz hasonló nyomás segítségével olyan kompakt, korábban nem ismert anyagot állítottak elő, ami hatalmas mennyiségű energia tárolására képes. Az alkalmazott anyag szerkezete a nagy nyomás hatására megváltozik. Így a mechanikai energiát, amit a nyomás gyakorol az anyagra, kémiai energia formájában lehet tárolni.

Az új anyagnak és technológiának sokféle alkalmazása valósulhat meg a jövőben. A részleteket a ScienceDaily.com oldalon olvashatjátok angol nyelven.

Egyetlen molekula reakciói is vizsgálhatók

david — Sun, 04 Jul 2010 19:18:13 +0000

Amerikai kutatók szellemes módszert fejlesztettek ki, amelynek segítségével akár egyedi molekulák között lejátszódó kémiai reakciókat is vizsgálhatnak. A folyadékok mikroszkopikus nagyságrendű kezelésével olyan mikrocseppeket állítottak el, amelyek a kívánt vegyület molekulájának egyetlen példányát tartalmazták. A megfelelő mikrocseppek egyesítésével és a bennük lévő molekulák kémiai reakciójának előidézésével a kutatók hasznos információkat nyerhetnek például az enzimek és a DNS tulajdonságairól. A lejátszódó kémiai reakciókat optikai módszerekkel figyelhetik meg. A kezdeti kísérleti reakciókban a kutatók fluoreszcens molekulákat kevertek össze, amelyek különféle színeket bocsátanak ki. A jövőben azonban sokkal érdekesebb kémiai reakciókat terveznek, például olyanokat, amelyek egy fertőző ágens és egy antitest között vagy egy kromoszóma és egy gyógyszermolekula között játszódnak le.

A módszerről az [origo] Tudomány rovatában olvashattok.

Cirkon

reka — Sun, 04 Jul 2010 08:38:26 +0000

A cirkon nevű ásványt gyakran használják a kutatók a kőzetek geológiai korának a meghatározására. Egy ilyen apró ásványszemcse vizsgálata során kiderült, hogy 4,4 milliárd évvel ezelőtt, vagyis alig 200 millió évvel a Föld kialakulása után a hőmérséklet 100 Celsius-fok körüli értékre hűlt le valamint létezett folyékony víz.

A folytatást itt olvashatod.

Bioszervetlen kémia

david — Sat, 03 Jul 2010 15:56:39 +0000

“Az anyagcserereakciók felelősek azért, hogy bizonyos fémionok megfelelő helyeken és megfelelő koncentrációban legyenek jelen. Ha valamelyik anyagcserefolyamatban zavar áll be, akkor a fémionok mennyisége csökkenhet vagy esetleg nemkívánatos mértékben megnőhet, és ennek következtében a szervezet rendes fiziológiai állapota felborul.”

A Sulinet honlapján található Élet és Tudomány cikk a komplexképzőknek a fémionokkal kapcsolatos betegségek kezelésében való alkalmazhatóságát mutatja be a Wilson-kór és a ciszplatin példáján

Tűztornádó

david — Sat, 03 Jul 2010 15:36:53 +0000

Egy forgó tányér, rácsos szemetes kuka és éghető anyag (etanol vagy denaturált szesz) felhasználásával otthon is lehet tűztornádót készteni. A kísérletet bemutató videót és az elkészítéshez szükséges információkat a Szertár.com-on találjátok meg.

A kísérletet óvatosan otthon is lehet kivitelezni. Ha érdeklődsz, a Szertár.com oldalon minden fontos információt megtalálsz.

A kéjgáz, mint fájdalomcsillapító

david — Fri, 02 Jul 2010 15:16:34 +0000

“Az első fájdalomcsillapítók – a többi gyógyszerhez hasonlóan – növényekből származtak. A sebészi beavatkozások előtt gyakran szagoltattak a betegekkel növényi kivonatba mártott “altató szivacsokat”. Egy középkori recept azonos mennyiségű porított ópium, mandragora és beléndek vizes keverékét írja elő: “Ha vágni vagy fűrészelni akarsz egy emberen, áztass ebbe egy rongyot és tedd az orrlikaiba. Rövidesen olyan mélyen alszik majd, hogy azt csinálhatsz vele, amit akarsz.” Az érzéstelenítéshez szükséges adag azonban mérgező volt. Sokan inkább alkohollal kábították el magukat a műtét előtt. 1799-et írtak, amikor Sir Humphry Davy észrevette, hogy dinitrogén-oxidot belélegezve enyhül a fogfájása…”

A kéjgáz (dinitrogén-oxid) érzéstelenítőként való alkalmazásának történetéről a dinitrogénoxid.uw.hu honlapon olvashattok

Nemesgázok

david — Fri, 02 Jul 2010 14:40:27 +0000

“A nemesgázok színtelen, íztelen, szagtalan, vízben oldódó gázok. A VIII. főcsoportban helyezkednek el, ebből következik, hogy elektronhéjaik telítettek, ebből viszont az következik, hogy nem reakcióképesek. Ezen tulajdonságuk miaat kapták elnevezésüket.”

A nemesgázok közé tartozó elemekről olvashattok néhány mondatot a Termtud.akg.hu oldalon

Hatékony bioüzemanyag termelés

david — Thu, 01 Jul 2010 10:59:45 +0000

A növényi anyagokból való bioüzemanyag termelés problémái, hogy az élelmezésben is felhasználható részekből lehet jó hatékonysággal üzemanyagot gyártani, ez viszont érthető okokból nem járható út. A fás, nagy lignintartalmú anyagokból ezidáig csak durva vegyszeres kezeléssel, és rossz hatékonysággal lehetett az üzemanyaggyártásra alkalmas vegyületeket kinyerni. Az új technológia segítségével sokkal kevésbé veszélyes vegyszerekkel lehet hatékonyan előállítani a korábban nehezen hasznosítható fásodott részekből üzemanyagként felhasználható alkoholokat.

A technológia részletesebb leírását és a kutatók beszámolóját a ScienceDaily.com oldalon találjátok

Kémiai elemek története, felfedezése csoportok szerint

david — Thu, 01 Jul 2010 08:24:56 +0000

A kémiai elemek felfedezése, nevének eredete és különböző felhasználási területeik sok esetben érdekes és tanulságos történetek. A felfedezés története egyes esetekben a véletlen és a szerencse hatalmas szerepére irányítja a figyelmet, míg máskor a felkészült tudós kitartó munkájának állít emléket.

A linkre kattintva egy gyűjteményt találtok, amelyben csoportok szerint rendezve olvashattok néhány mondatot az egyes elemek felfedezéséről, elnevezéséről és felhasználásáról

Nincs többé lyukas fog

reka — Wed, 30 Jun 2010 20:44:25 +0000

Egy francia kutatás szerint hamarosan megszabadulhatunk a fogászati fúróktól. A kutatók általáltal kifejlesztett eljárással egy lyukas fog elvileg egy hónap alatt regenerálódik, eltüntetve a lyukat. Az eljárás egy új peptiden alapul, amit egy lágy zselébe ágyaznak vagy egy vékony, rugalmas hártyára visznek fel. Ez a lyukra helyezve a fogban található sejtek segítségével gyógyítja a fog sérüléseit, ezáltal kiváltja a fogászati töméseket.

Az új fogászati módszerről az SG.hu oldalán olvashatsz.

Nemesek és nehezek

david — Wed, 30 Jun 2010 14:00:30 +0000

Vannak misztikus elemek. Nevüket bizonyos tisztelettel ejtjük ki. Az uránról a maghasadás, az atomenergia, a hidrogénről a hidrogénbomba jut eszünkbe, a vas, mint a legelterjedtebben használt szerkezeti anyag, az erőt szimbolizálja, míg az arany és a platina a kincs és a gazdagság szinonimájává vált. Javasolom, hogy ezúttal foglalkozzunk az utóbbi fémekkel, amelyekből fegyvert ugyan sohasem kovácsoltak, de amelyekért bizony sok vér folyt. Ismerkedjünk meg e nemesnek hívott fémek különleges tulajdonságaival és érdekességeket rejtő történetével.

A platina és platinafémek felfedezéséről, megismerésének történetéről és felhasználási területeiről a Természet Világa honlapján olvashattok. A linkre kattintva a platina legfontosabb tulajdonságait találjátok meg tömören összefoglalva

Lendületes vegyészek sikere

reka — Tue, 29 Jun 2010 18:22:05 +0000

Kiemelt, minősítéssel fogadta el a világ egyik legpatinásabb kémiai szaklapja, az Angewandte Chemie az MTA Lendület Programja egyik idei díjazottjának, Soós Tibor vegyésznek és munkatársainak cikkét. A magyar szakemberek közleményükben egy katalizátor-fejlesztési elvet ismertetnek, amely révén közelebb juthatnak például a margaringyártásnál is alkalmazható, kémiai reakciókat elősegítő, környezetkímélő anyagok megalkotásához.

A magyar kutatók eredményeiről a MTA oldalán olvashatsz.

Híres vegyészek

david — Mon, 28 Jun 2010 17:32:40 +0000

Gondolom titeket is meglep, hogy a két híres politikus hölgy laboratóriumban kezdte pályáját.

Hogy milyen területeken dolgoztak fehér köpenyben, a Banyakonyha blogon olvashatjátok el

A grafit is felválthatná a szilíciumot?

david — Sun, 27 Jun 2010 15:09:20 +0000

Az elmúlt 20 évben az egy chipre pakolható tranzisztorok száma kétévente megduplázódott, ez a trend azonban nem folytatódhat a végtelenségig, a szilícium tranzisztorok kicsinyítése ugyanis idővel a teljesítmény rovására fog menni. Nemrég a grafént kiáltották ki a szilícium reményteljes alternatívájának. A mindössze egy atom vastagságú lapokon hatszögletes rácsokban elhelyezkedő szénatomok százszor vékonyabbak, mint a lehetséges legkisebb szilícium tranzisztor. Ennyi szép és jó után lennie kell valami problémának, és van is. A grafén lapok ugyanis hajlamosak felcsavarodni és reakcióba lépni a körülöttük levő anyagokkal, ami alaposan megnehezíti az eszközökbe történő beépítésüket. Yakov Kopelevich és Pablo Esqunazi, a brazil Campinas Állami Egyetem kutatói azonban azt állítják, hogy a jó öreg grafit is megfelelne a célnak, jóval egyszerűbb és hasznosabb alternatíva lenne a szilíciumra.

A grafit számítástechnikai eszközökben való felhasználásának lehetőségeiről a Hobbielektronika.hu honlapon olvashattok.

Polikondenzációval előállított műanyagok

david — Sun, 27 Jun 2010 14:41:12 +0000

“Az első valódi szintetikus műanyagot Leo Hendrik Baekeland, flamand vegyész fedezte fel 1905-ben. 1889-ben az Egyesült Államokba telepedett át, és kezdetben fotópapírok előállításával foglalkozott. Ezt követően az Adolf Baeyer által már évtizedekkel korábban megvalósított fenol és formaldehid között végbemenő kondenzációs reakciót tanulmányozta.”

A polikondenzációs műanyagok felfedezéséről és legfontosabb képviselőik kémiai tulajdonságairól a KFKI honlapján olvashattok.

Gyógyszerek sorsa a természetben

david — Sat, 26 Jun 2010 16:42:08 +0000

“A humán és állatgyógyászatban alkalmazott gyógyszerek és ezek metabolitjai döntő mértékben a kommunális szennyvízben jelennek meg. Kérdés, hogy mi történik ezen nagy biológiai aktivitású molekulákkal a szennyvíztisztító rendszerekben? Milyen terhelés éri a tisztított szennyvizet befogadó felszíni vizeket, és elegendő-e folyóink nagymértékű hígító hatásával számolnunk? Veszélyeztetve vannak-e ivóvízbázisaink a különböző szerves mikroszennyezők által?”

Ezekre a kérdésekre keresi a választ Záray Gyula az Alkímia ma sorozatban megtartott előadásában. Az előadás fóliáit és videófelvételét az ELTE Kémiai Intézet honlapján találjátok

Fehérjék

reka — Sat, 26 Jun 2010 09:11:16 +0000

A fehérjék az élő szervezetben előforduló nagy molekulatömegű anyagok, amelyek aminosavakból épülnek fel. Egy-egy fehérjemolekula (makromolekula -azaz, nagymolekula) néhány száz, néhány ezer aminosavból épül fel. A fehérjék szerkezetét az aminosavak kapcsolódási sorrendje, a biokémiai sajátosságait (hormonok, enzimek, stb.) pedig a fehérjemolekula alakja határozza meg. A fehérjék vegyi összetételei változatosak, de mindig szénből, hidrogénből, nitrogénből, oxigénből állnak, melyekhez járulhat kén és foszfor.

A folytatást a bioenergetikus.hu oldalán olvashatjátok.

Nehézfémek

reka — Sat, 26 Jun 2010 08:37:43 +0000

A nehézfémekkel való közvetlen érintkezés napjainkban jócskán túllépte már a „természetes határt” úgy a levegőben, földben, vízben, mint az élelmiszerekben és használati tárgyainkban egyaránt. A permetezőszerek, az üzemanyagok, a technikai eszközök, a játékok, de még az egészségügy is felhasználja a magas koncentrációban már mérgező tulajdonsággal bíró elemeket. A nehézfémek feleződési ideje és ürülése a szervezetből hosszadalmas folyamat, miközben lerakódások jönnek létre a különböző szervekben gyengítve és károsítva az immunrendszert.

A nehézfémek hatásairól a bioenergetikus.hu oldalán olvashatsz.

Új módszer a peptid-szintézisben

david — Fri, 25 Jun 2010 18:35:44 +0000

Kémikusok egy csoportja kifejlesztett egy új eljárást a peptidek szintézisében, amitől a peptid alapú gyógyszerek előállítási költségeinek csökkenését várják. A gyógyszeripar érdeklődése egyre inkább a peptid alapú szerek fejlesztése felé fordul azok magas biológiai specifitásának és alacsony toxicitásának köszönhetően. A mai napig azonban mindössze a gyógyszerek töredéke tartozik a peptidek közé. Ennek egyik oka az, hogy nehézséget okoz a speciális, a fehérjékben nem általánosan előforduló aminosavak beépítése.

Az új módszertől fejlesztői a speciális aminosavakat tartalmazó peptidek egyszerűbb és olcsóbb szintézisét várják. A részleteket a ScienceDaily.com-on olvashatjátok angol nyelven.

Nanoélelmiszerek

reka — Fri, 25 Jun 2010 07:58:56 +0000

Mi is tulajdonképpen a nanoélelmiszer? Az ilyen élelmiszereknél nem pusztán 1-100 nanométeres (a nanométer a milliméter egymilliomod része) részecskék jelenlétéről van szó. Számos ennivalónak ugyanis eleve megvan a maga természetes nanoszerkezete – a tejben lévő fehérjék például nanoléptékű csoportokat képeznek -, amelyet meg lehet változtatni a nanotartományban, hogy javítsanak a tulajdonságain. Az igazi nanoélelmiszerek a nanoszerkezetek és a nanorészecskék megtervezett változtatásával készülnek majd a jövőben.

Egy érdekes cikk az origo.hu oldalán.

Fluoreszkáló anyagok jelölhetnék az eredeti termékeket

david — Thu, 24 Jun 2010 15:26:46 +0000

“A hamisítványok évente becslések szerint több milliárd eurós kárt okoznak a gyártóknak. A gazdasági kár mellett azonban nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a hamisított áruk rosszabb anyag- és feldolgozási minőségük miatt hozzájárulnak a márkák hírnevének lerombolásához. A megoldást olyan színezőanyagok jelenthetik, amelyek segítségével egyértelműen megjelölhetők és azonosíthatók az eredeti termékek. Az új eljárás azonban nem csak másolásvédelmi, hanem minőségbiztosítási célokra is megfelel.”

Bár az eljárást minden jelölendő anyaghoz hozzá kell igazítani, a kutatók biztatónak tartják az eredményeket, amikről az SG.hu honlapon olvashattok

Antracén

reka — Thu, 24 Jun 2010 08:34:46 +0000

Összesen 24 atomból áll az antracén (C14H10), amely az eddig talált legbonyolultabb molekula a csillagközi térben. A kérdéses anyagot korábban csak meteoritokban azonosították, oxidált formája azonban jól ismert összetevője számos élőlénynek. A csillagászok az 1980-as évektől ismerik az úgynevezett diffúz intersztelláris (csillagközi) sávokat, amelyek a csillagközi anyagról készített színképfelvételeken mutatkoznak. Régóta sejtették, hogy különféle nagymolekulájú szerves anyagok okozhatják őket – de a kérdéses molekuláknak nem akadtak a nyomára. Ezúttal azonban egy nemzetközi kutatócsoport sok antracénmolekulát talált a Cernis 52 jelű csillagközi felhőben, amely a Naptól 700 fényévre található a Perseus csillagképben.

A folytatást az origo.hu oldalán olvashatod.

Az amfetamin kémiája

reka — Wed, 23 Jun 2010 08:52:39 +0000

Az ember érzékelésének és tudatállapotának mesterséges befolyásolására évezredek óta használ különféle eredetű készítményeket. Erre a célra egyes mikroorganizmusok és növények bizonyos részeinek fogyasztása számos kultúrában ma is szokás. A XX. században a pszichoaktív anyagok tárháza új tulajdon-ságokat hordozó mesterséges vegyületekkel bővült. Ezeknek a sokszor meglepő hatású anyagoknak tervszerű, lépésről-lépésre történő szerkezeti módosításai ugyancsak több korszerű gyógyszer kidolgozásához vezettek. Az amfetamin típusú drogok évtizedek óta ismertek, de a velük való visszaélés csak a 90-es években öltött világméreteket.

Egy érdekes tanulmány az amfetamin-típusú drogok kultúrtörténetéről, kémiájáról, farmakológiájáról és toxikológiájáról, melyet itt olvashatsz.

Most akkor bor vagy nem bor?

david — Tue, 22 Jun 2010 17:35:35 +0000

“Röviden fogalmazva a bor nem más, mint a kierjedt szőlő leve. Mégis, ami keletkezik az egy olyan anyag, amelynek egyik legjellemzőbb tulajdonsága a kimeríthetetlen változatosság. És akkor most jöjjön a kémia, amitől ugyan a jóérzésű emberek viszolyogni szoktak…”

A Partmagazin honlapján olvashattok egy interjút Dr. Lékó Lászlóval, az Egri Borlabor vezetőjével. Az interjúból kiderül, milyen fontosabb vegyületcsoportok vannak jelen a borban, és hogy miként segíti a Borlabor a minőségi borok termelését.

A karbamid mesterséges előállításáról

david — Tue, 22 Jun 2010 16:59:03 +0000

“A karbamid (urea) a szénsav diamidjának tekinthető szerves vegyület. Képlete CO(NH2)2. Színtelen, kristályos vegyület, prizmákban kristályosodik. Vízben és alkoholban jól oldódik. Az emlősök és az ember fehérjeanyagcseréjének végterméke. A szervezetből a vizelettel választódik ki, egy felnőtt ember karbamidürítése körülbelül napi 25-30 g.”

Friedrich Wöhler 1828-ban napvilágot látott közleményében először ír arról, hogy szervetlen anyagok reakciójából szerves vegyület keletkezhet. A cikk segítségével bepillantást nyerhettek egy XIX. századi laboratóriumba, és egy tudós elméjébe egyaránt.

Wöhler közleményét a KFKI honlapján találjátok, a karbamid tulajdonságairól pedig a Wikipedián olvashattok

A kokain

reka — Tue, 22 Jun 2010 08:00:20 +0000

A kokain a kábítószerek felsőbb kategóriájába tartozik. Annyira drága, hogy általában csak a gazdagabbak engedhetik meg maguknak a használatát. A dél-amerikai indiánok már évezredek óta ismerik, szent növényként tisztelik. A spanyol hódítók kezdetben tiltották a használatát, majd belátták, hogy a magas hegységekben sokkal jobban bírják a munkát a bennszülöttek, ha kokalevelet rágcsálhatnak.

A folytatást a Sulinet oldalán olvashatod.

Egyre kevesebb az indium

david — Mon, 21 Jun 2010 17:03:36 +0000

A plazma- és az LCD-kijelzők, valamint az érintőképernyők rohamos térhódítása miatt egyre komolyabb nyersanyag-problémákkal kell szembenézniük a gyártóknak. A növekvő kereslettel ugyanis fokozatosan csökken a LCD- és plazma-kijelzők, valamint az érintőképernyők készítéséhez szükséges fémmennyiség. Különösen az indium fogy rohamosan. A helyzetet súlyosbítja, hogy az indium amúgy is meglehetősen ritka fém, ráadásul eddig a szakembereknek még nem sikerült megfelelő alternatív anyagot találniuk a pótlására.

Az indiumhiányról és lehetséges megoldásairól az SG.hu honlapon olvashattok

Tartósítószerek

david — Mon, 21 Jun 2010 09:56:35 +0000

“A tartósítószerek a nyilvános viták visszatérő témája, és valahányszor felbukkannak, számos fogyasztó hozza őket összefüggésbe az élelmiszerekben lévő ártalmas, modern kémiai anyagokkal. Azonban egy rövid visszatekintés a múltba meg fogja mutatni, hogy az élelmiszerek tartósítását már sok száz éve gyakorolták, mikor is az ember először használt sót (sózás) és füstöt (füstölés), hogy megállítsa a húsok és a halak romlását. A sok gyanakvás ellenére, a tartósítószerek napjainkra az általunk fogyasztott élelmiszerek nélkülözhetetlen részévé váltak. Az egyik ok erre a fogyasztók növekvő kereslete a könnyű és kényelmes élelmiszerek nagyobb választéka iránt, és a magas élelmiszerbiztonsági igényeink.”

Az EUFIC.org honlapon olvashattok az élelmiszerek tartósításának szükségességéről, a leggyakrabban alkalmazott tartósítószerekről, a tartósítószerek használatát szabályozó szervezetekről és a tartósítószerek vélt vagy valós káros hatásairól.

A sokoldalú mák

reka — Mon, 21 Jun 2010 08:52:42 +0000

Kevés olyan sokoldalú, ugyanakkor ellentmondásos növény van, mint a mák. Virágja, termése szemre tetszetős, nem véletlenül lett a kiskertek kedvelt dísznövénye. Magja olyan egyszerű örömök forrása, mint a mákos guba vagy a karácsonyi bejgli. Míg kis hazánkban és szomszédjaink körében a mák szóról a tészta és a guba ugrik be először, más országokban az ópium és morfium. Hogy lehet a mák étek és méreg egyszerre?

Egy érdekes cikk, melyet az Élet és Tudomány oldalán olvashatsz.

Az entrópiáról röviden

david — Sun, 20 Jun 2010 19:28:22 +0000

Az entrópia fogalmát 1866-ban Boltzmannak és Gibbsnek sikerült statisztikus alapon is bevezetnie. Ebből a szempontból az entrópia a rendezettség mértékének is felfogható. A szilárd test atomjainak kötött a rendezettség például sokkal nagyobb mint egy folyadék esetében, tehát az olvadás során az entrópia nő. Az entrópia növekedése statisztikus fizikai szempontból azt jelenti, hogy egy rendszer önként soha nem kerül erősen valószínűtlen állapotba.

Az entrópia definícióját és a tudományos gondolkodásba való bevezetésének lépéseit a linkre kattintva megtaláljátok

LSD

reka — Sun, 20 Jun 2010 08:41:26 +0000

Az LSD egy olyan alkaloid, melyet természetes anyagokból kémiai úton állítanak elő. Erőteljes hallucinogén hatásáról ismert. A hallucinogén drogok, más besorolás szerint a pszichedelikus, pszichoaktív drogok kategóriájába tartozik. Ebben a csoportban az egyik legerősebb szer, már nagyon kis koncentrációban is hat. Fizikai függőséget nem okoz, lelki függőségről lehet beszélni. Hatását a nagyagykéreg egyes szerotoninreceptorainak és az azzal összefüggő dopaminreceptoroknak az ingerlésével váltja ki.

A folytatást a Pszi-Fi blogoldalon olvashatod.

Az élet eredete: A “hiányzó G” titka

david — Sat, 19 Jun 2010 15:02:48 +0000

Az élet keletkezését kutató tudósok egyik legnagyobb problémája, hogy a 4 RNS alkotó bázis (adenin, guanin, citozin, uracil) közül a guanint (G) nem sikerült előállítani olyan körülmények között, amilyenek a feltételezések szerint az élet keletkezésének idejében a Földön uralkodott. A most napvilágot látott eredmények szerint UV sugárzás hatására nagy mennyiségben keletkezik guanin a prebiotikusnak megfelelő körülmények között. Ez az eredmény azt sugallja, hogy az élet kialakulásához szükséges anyagok keletkezése nem volt olyan valószínűtlen folyamat, mint korábban gondolták.

A kísérletek részleteit és a tudósok beszámolóit a ScienceDaily.com honlapon olvashatjátok angolul

Élelmiszerek mikro- szennyezőinek nyomában

david — Sat, 19 Jun 2010 14:34:59 +0000

“Mindenki tudja, hogy enni nemcsak jó, de szükséges is. Azt is mindenki tudja, hogy az elfogyasztott élelmiszerek jelentős hatással vannak egészségünkre. Egyrészt fontos, hogy mit eszünk, és persze az is, hogy mennyit. Másrészt fontos az is, hogy az élelmiszerek ne tartalmazzanak káros szennyezőanyagokat. Hiába egészségesek a zöldségek, gyümölcsök, ha túl sok növényvédőszer-maradékot tartalmaznak, a bioélelmiszerek, ha gombatoxinnal fertőzöttek, vagy a tejtermékek, ha melamin is van bennük. Ezektől a fenyegetésektől ma Magyarországon a fogyasztókat komoly törvényi szabályozás és hatósági munka védi meg. A védelem egyik fontos eleme az élelmiszerek vizsgálata.”

Az Alkímia ma sorozatban elhangzott előadás és az ott bemutatott kísérletek diáit az ELTE Kémiai Intézet honlapján keresztül érhetitek el

Azbeszt

reka — Sat, 19 Jun 2010 09:14:02 +0000

Az ókor óta használt, mára világszerte elterjedt azbeszt kitûnő hő- és tűzálló, savakkal szemben ellenálló, elektromos szigetelő tulajdonságainak köszönhette népszerûségét. A XX. század végére közel 3000 féle, azbesztet tartalmazó termék volt használatban. Épületekben és műszaki berendezésekben egyaránt megtalálható tűz-, hő- és hangszigeteléseknél. Csak késve jöttek rá arra, hogy az azbeszt, bizonyos körülmények között rákkeltő hatású.

Az azbesztről és egészségi hatásairól itt olvashatsz.

Éjszakai repülés napelemekkel

david — Fri, 18 Jun 2010 08:13:23 +0000

Első alkalommal fog éjszaka repülni egy kizárólag napenergiával működő repülőgép. A Solar Impulse június végén, még napsütésben emelkedik a magasba 24 órásra tervezett repüléséhez. A gép első lépésként feltölti magát a szárnyán elhelyezett napelemekkel, amik a tervek szerint egészen hajnalig képesek lesznek energiával ellátni a gép elektromos motorjait. “A kizárólag napenergiával hajtott repülőgép éjszakai repülésével a megújuló energiaforrásokban és azon technikákban rejlő lehetőségeket kívánjuk demonstrálni, amik fokozatosan csökkentik az olajtól való függőségünket” – nyilatkozott a projekt egyik vezetője.

A próbatételről az SG.hu oldalon több információ is olvasható

Az üveg

david — Thu, 17 Jun 2010 14:47:57 +0000

“Üvegnek tekintünk tudományos értelemben minden amorf, fizikailag homogén testet, amely olvadt állapotból túlhűtés következtében a belső súrlódás folytonos növekedése közben ment át a szilárd halmazállapotba. Gyakorlati szempontból azonban üvegnek azt a mesterséges terméket nevezzük, mely izzó állapotra hevítve savak, bázisok vagy sók egyesüléséből keletkezik, túlhűtéssel átlátszó vagy áttetsző szilárd, amorf testté merevedik, és amelynek kémiai vagy fizikai tulajdonságai a gyakorlat által megszabott határok között mozognak.”

Az üvegek fizikai és kémiai tulajdonságairól, összetételéről, különböző fajtáiról és ezek előállításának technikáiról a KFKI honlapján található, 1940-ben született írásban olvashattok sok érdekességet.

A Nyuszi és a Metabolizmus

david — Thu, 17 Jun 2010 13:37:22 +0000

A Banyakonyha blog szerzői mindig igyekeznek a tudomány és a tudósok világát frappánsan, humorosan bemutató híreket, verseket, képeket és gyűjteményeket bemutatni.

A Banyakonyha blogon most is egy ilyen képet tanulmányozhattok, ami a tudósok és a “nem-tudósok” világképe közti eltérést mutatja be egy kis öniróniával fűszerezve

Veszélyes hulladékok a háztartásokban

david — Wed, 16 Jun 2010 13:19:45 +0000

“Magyarországon évente kb. 4,3 millió tonna települési szilárd hulladék – köznapi néven szemét – keletkezik. Budapesten, 1998-ban a lakosságtól 2,7 millió m3 települési hulladékot szállítottak el, vagyis egy budapesti lakos egy évi mindennapi tevékenysége több mint 1 m3 hulladék keletkezésével jár. Mérések szerint ennek a hulladéknak a nagy része olyan összetevőkből áll, amelyek szabályosan kezelve nem jelentenek veszélyt sem a környezetre, sem az emberi egészségre. Van azonban a települési hulladékban kb. 1% olyan feleslegessé vált holmi, amely összetétele miatt káros az egészségünk szempontjából, és ellenőrzés nélkül a környezetbe jutva kedvezőtlen, esetenként káros hatásokat eredményez. Ezt a részt nevezik különleges kezelést igénylő hulladéknak.”

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapján találhattok egy gyűjteményt a háztartásokban előforduló veszélyes hulladékokról (akkumulátorok, elemek, gyógyszerek, festékek, fénycsövek, stb.) és megtudhatjátok, hogy miként kell ezeket helyesen kezelni

Hulladékból metanol

david — Wed, 16 Jun 2010 09:19:28 +0000

“Magyarországon a háztartások annyi hulladékot termelnek egy év alatt, hogy meg lehetne tölteni vele ezer focipályát tízméteres magasságig. Raisz Iván egyetemi docens, az év feltalálója, tudja, mit lehetne tenni, hogy a teljes mennyiség hasznosuljon. Ötletének megvalósulásával Magyarország egy év alatt termelődött kommunális hulladékát annyi metilalkohollá lehetne alakítani, amit ha üzemanyagnak használnánk, elég volna a magyar lakosságnak egy év autózáshoz.”

Az index Tudomány rovatában megtaláljátok a technológia részletes leírását, előnyeit és a megvalósítás problémáit, valamint láthattok egy videót a feltalálóval

A tenger fenekén keresik a jövő üzemanyagát

david — Tue, 15 Jun 2010 21:15:25 +0000

A mangángumókat a tengerfenék szarvasgombájának, a jövő üzemanyagának tartják – egy német kutatócsoport most öt héten át tanulmányozta a nyersanyagban gazdag képződményeket 4300 méter mélységben. A gumók az óceán fenekén, négy-ötezer méter mélységben jönnek létre. Becslések szerint háromszázmilliárd tonna mangán halmozódott itt fel több mint tízmillió év alatt. A sötét, gumószerű képződmények átlagosan három-hat centiméteres nagyságúak, a legnagyobbak átmérője azonban a húsz centimétert is elérheti. A kutatók a mangángumós terület állatvilágából és tengeri üledékéből is vettek mintákat. Az elemzések eredményei fél év múlva várhatók.

A mangángumókkal kapcsolatos kutatásokról az index Tudomány rovatában olvashattok többet

A feketénél is feketébb anyag

david — Tue, 15 Jun 2010 14:36:58 +0000

Új fekete anyagot kísérleteztek ki, ami szinte minden ráeső fényt elnyel. A “feketénél is feketébb” a metaanyagokként ismert csoport egyik kiváló példája. A metaanyagok olyan optikai tulajdonságokkal vannak felruházva, melyek nem találhatók meg a természetben. Jevgenyij Narimanov kutatásai során felismerte, hogy létrehozható egy olyan metaanyag, ami a megfelelő belső szerkezettel gyakorlatilag az összes elektromágneses sugárzást elnyeli egy bizonyos tartományban, azaz tökéletesen fekete lesz, ellentétben a hagyományos fekete tárgyakkal, melyek mindig visszavernek egy kevés fényt.

Ha érdekel, hogy mitől lesz egy anyag metaanyag, és hogy mire lehet ezeket használni, utánaolvashatsz az SG.hu oldalon

A molekulák térszerkezete

reka — Mon, 14 Jun 2010 18:52:49 +0000

A kovalens kötés során az atomtörzsek köré kötő és nemkötő elektronpárok kerülnek vegyérték-elektronpároknak nevezzük őket. Az elektronpárok taszítják egymást igyekeznek egymástól a legtávolabbra kerülni. Geometriai megfontolásokkal meg tudjuk állapítani a molekulák alakját. A molekulák térszerkezetét alapvetően a központi atom körül elhelyezkedő vegyértékelektronpárok (kötö és nemkötő elektronpárok ) száma határozza meg.

A leggyakoribb molekulaszerkezeteket itt találod.

Olajtermelő mikrobák

david — Sun, 13 Jun 2010 18:22:32 +0000

Amerikai kutatóknak genetikai “bűvészmutatványok” végrehajtásával sikerült rávenniük a felhasznált fotoszintetikus mikrobákat arra, hogy olajat válasszanak ki. Ezzel a bioüzemanyag gyártás fontos gátjain lendülhet át a fejlesztés. “A bioüzemanyag gyártás valós költségei az alapanyag begyűjtésétől a tényleges üzemanyag előállításáig mindent tartalmaznak. Azzal, hogy a sejtek maguktól választják ki a környezetbe értékes terméküket, egy tökéletesen zöld útja valósul meg a bioüzemanyag előállításnak” állítják a tudósok.

A téma részleteiben elmélyülhettek a ScienceDaily.com oldalon

Kilencezer éves recept alapján főztek sört

david — Sun, 13 Jun 2010 18:04:12 +0000

Rizsből, mézből és galagonyából állítottak elő kilencezer éves recept alapján sört egy kanadai sörfőzdében. Az ital júliusban kerül forgalomba Brit Kolumbiában, és ha lesz rá kereslet, később Kanada-szerte megvásárolható lesz.

Ha kíváncsi vagy, hogy hogyan lesz egy molekuláris régészeti felfedezésből ókori kínai sör, az index.hu Tudomány rovatában olvashatsz bővebben a témáról

Ragadós rizs tartja össze az ősi kínai épületeket

david — Sat, 12 Jun 2010 20:39:50 +0000

“A Nanking 600 éves városfalából származó malter vizsgálata azt mutatta, hogy a habarcs mészkőpor és ragadós rizs levének a keveréke. A Kínai Egyetem kutatójának, Bingjian Zhang-nak a vezetésével készült vizsgálat szerint a feltárás egy amilopektin típusú vegyület jelenlétét mutatta ki, amely nem más, mint egy, a rizsben is megtalálható szénhidrát.”

A rizslével kevert malter tartósságának és erejének titkáról a National Gegraphic honlapján többet is megtudhatsz

Fluor a fogkrémben

reka — Sat, 12 Jun 2010 14:37:37 +0000

A száj flórája rendkívül gazdag mikroorganizmusokban, amelyek szimbiózisban élnek az emberi szervezettel. A szájban található milliónyi baktérium számára a cukor tápanyagként szolgál, amelyet anyagcseréjükben egy rendkívül agresszív savvá alakítanak át. Ez a sav megtámadja a fogzománcot, ásványi sókat old ki belőle. A folyamat néhány perccel a cukor szájba kerülése után kezdődik és órákon át eltart. Ennek következtében fogszuvasodást okozó baktériumok telepednek meg szánkban, melyek ellen a fogkrémek fluorozásával és a rendszeres, napi sokszori fogmosással próbálunk védekezni.

A folytatást a ketezeregy.hu oldalán olvashatod.

THE nyári kalandtábor

reka — Fri, 11 Jun 2010 20:05:39 +0000

Idén először, de hagyományteremtő jelleggel szervezik meg a THE Nyári Kalandtáborát, 2010. július 28-30. között, a Börzsönyben található Törökmezőn, ahol részt vehetsz egy közös túlélőtúrán Magyarország legnagyobb K+F vállalatainak vezetőivel.

Bővebb információért kattints a THE oldalára.

Valami hidrogént és acetilént eszik a Titánon

david — Fri, 11 Jun 2010 14:53:33 +0000

“Két különböző kutatás arról számol be, hogy a Titán szénhidrogéndús atmoszférájából megmagyarázhatatlan módon eltűnik a felszínközeli hidrogén, valamint hiányzik a talajról az acetilén, amelynek a tudósok szerint nagy mennyiségben kellene a felszínt borítania. A két jelenségre eddig ismeretlen ásványok, vagy a földitől teljesen eltérő új mikroorganizmusok adhatnak választ.”

A megfigyelt jelenségekről és ezek esetleges magyarázatáról a Mikron blogon olvashattok

Szénhidrátok

reka — Thu, 10 Jun 2010 09:53:20 +0000

A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét a szénhidrátok adják. A szénhidrátok szénből, hidrogénből és oxigénből tevődnek össze, a növények fotoszintézis révén széndioxidból és vízből építik fel őket. A szénhidrátok, mint a legkönnyebben hasznosítható energiaforrások, a szervezet nélkülözhetetlen tápanyagai.

A szénhidrátok funkcióiról a bioenergetikus.hu oldalán olvashatsz.

Üzemanyag napfényből és szén-dioxidból

david — Wed, 09 Jun 2010 19:12:01 +0000

A gépjárművek soha nem lesznek környezetbarátok, azonban egy innovatív, napfénnyel működő üzemanyag előállítási technika már elmozdíthatja a közlekedést a szénsemlegesség irányába. A napenergiával működő kísérleti reaktorok már bizonyították, hogy képesek előállítani a szintetikus folyékony üzemanyagok alkotóelemeit. Bár még gyermekcipőben járnak, ezek a tervezetek jelentősen csökkenthetik a nettó szén-dioxid-kibocsátást, anélkül, hogy nagyobb átalakításokat kellene végrehajtani a járműveken vagy az üzemanyagtöltő infrastruktúrán.

Az eljárásról és a fejlesztés során fellépő nehézségekről az SG.hu honlapon olvashattok

Zsírok biokémiai összetétele és fajtái

reka — Wed, 09 Jun 2010 17:49:40 +0000

A zsír (trigliceridek), a zsírsavak (palmatinsav, sztearinsav, oleinsav) és glicerin vegyületei, illetve ezek kapcsolódásából jön létre. Fizikai tulajdonságait a zsírsavlánc hossza és telítettsége határozza meg. A zsírok táplálkozás élettani értékét az szabja meg, hogy milyen bennük a telített és telítetlen zsírsavak aránya. A zsírsavak 16-18 szénatomból álló szerves savak. Az emberi szervezet csak egyetlen kettős kötést (CH-CH) tartalmazó zsírsavat tud előállítani.

A zsírok szerepéről, molekuláris anyagcserefolyamatairól a bioenergetikus.hu oldalán olvashatsz.

Az emberiség útja a nanovilág felé

david — Tue, 08 Jun 2010 11:59:50 +0000

“A nanotudományt, a nanotechnológiát a számítógépek miniatürizálásának határai indították útjára. Ám hamarosan kiderült, hogy az új utak keresésében szinte minden természettudomány összefogására szükség van a számítástudománytól kezdve a fizikán, kémián át az élettudományokig és a védelmi kutatásokig, azaz az egyik leginkább multidiszciplináris tudományterület jött létre.”

“A nanotudomány a néhány atomi méretű mesterséges szerkezetek tulajdonságait és gyártási módját kutatja. Szeretné ellesni például a természettől a növények növekedésének titkát, hogy felhasználja mesterséges érzékelők, intelligens eszközök létrehozására. Ilyen eszköz lehet többek között a sebesülést automatikusan kezelő-gyógyító katonai uniformis vagy az emberi testbe beépített intelligens orvosságadagoló. Az eredmények jelentős hatással lehetnek az emberiség energiagondjainak kezelésére is, a “fenntarthatóságra”, a reciklizáló életformára.”

Ha kíváncsi vagy a nanotudomány eredményeire, célkitűzéseire és gondjaira, Gyulai József Mindentudás Egyetemén elhangzott előadásából sok érdekességet megtudhatsz!

Szupergyémántok

david — Tue, 08 Jun 2010 05:19:16 +0000

A gyémántokhoz egyetlen más anyag sem fogható. Négyszer keményebbek, mint a Földön fellelhető többi ásvány, ellenállnak a korróziónak, vezetik a hőt, néhányuk pedig az áramot is. Rendkívül tartósak, ellenállnak a melegnek, a hidegnek és mindenféle szélsőségnek. Ha a tudomány ki tudja aknázni e kövek különleges tulajdonságait, új korszakot nyithat meg: a gyémánt korát.

A természet évmilliárdokon át tökéletesítette a gyémántot. Ma már napok alatt készíthetünk szupergyémántokat, amelyek keményebbek, nagyobbak és hasznosabbak A jövő már csak egy lépésre van. A gyémántgyártás műszaki háttere egyre fejlettebb, a költségei pedig egyre alacsonyabbak. Eljöhet az a nap, amikor a gyémánt ugyanolyan közönséges anyag lesz, mint az útszéli kövek.

Ahogyan az acél, a tranzisztor vagy a szilícium, a szupergyémánt is átformálhatja a jövőt. Meglehet, hogy hamarosan együtt köszöntjük a szupergyémánt korát.

A National Geographic honlapján megtudhatjárok, miként használhatók a szupergyémántok a telekommunikációban, tudományos kutatásokban és mindennapi tárgyainkban

A bizmut

david — Mon, 07 Jun 2010 19:34:04 +0000

A bizmut (nyelvújításkori magyar nevén: keneny) egy kémiai elem. Első írásos említése egy német szerzetestől, Valentius Basilius-tól származik 1450-ből. Rossz hővezető, nem mágnesezhető, de mágneses mezőben és különböző nyomásviszonyok alatt elektromos vezetőképessége változik. Olvadáspontja alacsony, szilárdulási fázisban térfogata növekszik. Megszilárdulás közbeni térfogatnövekedése miatt ötvözőanyagnak hasznosítják tagolt, bonyolult felületű idomok és formák előállításánál, kéregöntéseknél is.

A bizmutról mindent megtaláltok, a linkre kattintva, amit csak tudni szeretnétek

A legtisztább üzemanyag

reka — Sun, 06 Jun 2010 10:00:29 +0000

Modern környezetvédelmi és gazdasági igényeknek egyaránt megfelelő üzemanyag-előállítási technológia fejleszthető ki egy olyan módszerből, amelyet az 1920-as években találtak fel. Míg a kőszén üzemanyaggá alakítása a lehető legrosszabb megoldás volna a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából, addig biomassza és szén együttes felhasználásával a Fischer-Tropsch szintézis az egyik legtisztább módja lehet a gázolaj és kerozin pótlására megfelelő üzemanyag gyártásának.

A környezetbarát megoldásról az origo.hu oldalán olvashatsz.

Anyagtudomány

david — Sat, 05 Jun 2010 20:39:44 +0000

A mai ismereteink az anyagokról évezredek során gyűlekt össze. A görögök és egyes keleti népek tapasztalatai indították el az anyagi világ mélyebb megismerésére irányuló érdeklődést, ami hosszú időt követően, a megszerzett ismereteket is felhasználva a XX. században a szintetikus anyagok korát hozta el. Az anyagtudomány létrejöttét azok a szigorú követelmények kényszeríttették ki, amit a hadiipar és az űrtechnika támasztott a különleges anyagok előállításával szemben Amerikában. A követelmények teljesítése egyre nagyobb feladatok elé állította a szerkezetkutatást. Amerikában az első anyagtudományi laboratóriumot 1957-ben készítették el. Az anyagtudomány létrejöttéhez jelentősen hozzájárult a félvezetőfizika, az elektronika és az informatika, ezek nélkül fejlett hadi technika és űrtechnika nem is létezne.

Az anyagtudomány által vizsgált problémákról olvashattok a linkre kattintva

A cellulóze

reka — Sat, 05 Jun 2010 14:37:39 +0000

Földünkön a szén mellett legnagyobb mennyiségben elôforduló szerves anyag a cellulóze. Ezt az anyagot nemcsak a legtöbb növényben, hanem gyakran állati szervezetekben is megtaláljuk. Feldolgozásával több iparág foglalkozik, pl. a papír-, mûselyem-, celofán-, celluloid- stb. gyártás. A cellulóze a növényi sejtfalak alkotórésze. A gyapotmag szálai 90%-ban, a kender és len rostjai 80%-ban cellulózéból állanak. A megszárított fa anyagában átlagosan 55% cellulóze van, valószínûleg kémiailag kötve acetil-xilán-észter formájában, mellette pedig 20–30% lignin található.

A cellulózéről és felhasználásáról bővebben a kfki.hu oldalán olvashatsz.

Elektromos erőtér a kerámia gyártásban

david — Fri, 04 Jun 2010 19:16:07 +0000

A kerámiát széles körben használják például szigetelőanyagok üzemanyag-cellák, gázturbinák alkatrészeiként. Gyenge elektromos erőtér alkalmazása a kerámia termékek előállítása során gyorsabbá és olcsóbbá teheti a termelést. A technológiai fejlesztés további előnye, hogy általa jobb minőségű, erősebb kerámia nyerhető. A kerámia előállítás szinterezésnek nevezett, az anyag porózusságát megszüntető lépése során 1500°C hőmérsékletet kell alkalmazni. A kutatók által alkalmazott váltakozó feszültségű elektromos erőtérben a kerámia porózussága már 1250°C-on megszűntethető és a kerámia szemcsemérete 63%-kal csökkenthető, ami hozzájárul termék előnyös tulajdonságaihoz.

Az új technika kínálta lehetőségekről többet is megtudhattok a ScienceDaily.com-on

A maják az első gumigyártók

reka — Thu, 03 Jun 2010 17:56:27 +0000

Az ősi közép-amerikai civilizáció a vulkanizálás modern kori feltalálását megelőzően 3500 évvel már gumit készített kaucsukból, amit különböző keverésekkel különböző alkalmazásokhoz használt fel, állítja az MIT kutató csoportja. A közép-amerikai őslakosok nem csupán a gumit találták fel, de egy olyan kémiai feldolgozó rendszert is tökéletesítettek, amivel képesek voltak fokozni a gumi tulajdonságait. A végtermék egy erős, rugalmas és időtálló gumi volt, amit lábbelikhez, ruganyos játék labdákhoz, illetve rugalmas és erős pántok előállításához használtak fel; utóbbiakkal rögzítették baltáik fejét a nyélhez.

A meglepő felfedezésről az SG.hu oldalán olvashatsz.