Hópelyhek más szemmel

hópehely

A világ tudományosabb értelmezéséhez egy jól összeállt ismeretre van szükség, amely a rendszerek, folyamatok és a szimmetriák összefüggéseit tartalmazza. A bonyolultnak látszó folyamatok legegyszerűbb és leglátványosabb bemutatására, az összes dinamikus kölcsönhatás szemléltetése, talán a legegyszerűbb geometriai alakzat a hópehely.

A cikk folytatását a Science Caffe oldalán olvashatod.

Arattak a magyarok a kémiai diákolimpián

chemolimp

Az utóbbi tíz év legjobb eredményét érték el a magyarok a Tokióban július 19-28. között megrendezett 42. Nemzetközi Kémiai Diákolimpián: a négyfős diákcsapat 2 arany és 2 ezüstéremmel tért haza. Magyarország a kémiai diákolimpia alapító országai közé tartozik. Az olimpikonok felkészítésében minden évben fontos szerepet vállalnak az ELTE Kémiai Intézetének oktatói is, nem kis sikerrel, mint láthatjátok.

Az index Tudomány rovatában megismerkedhettek az olimpikonokkal

A gyógyszerek útja a szervezetben

medicine-on-time

A gyógyszerek szállítása a szervezetben összetett folyamat. A vegyületek vizes közegekből, lipid membránokból és barrierekből álló útvesztőn keresztül jutnak el a vérből a szövetekbe. A kutatók egy elméleti modellt alkottak meg, ami pontosan megjósolja a szerves vegyületek széles körének hidratációs szabad energiáját (HFE). A HFE határozza meg az oldhatóságot és segít pontosan meghatározni a vegyületek útját több komponensű környezetben.

A cikk folytatását az mRNS oldalán találod.

Rejtélyes gömbvillámok

lightningzoom

Hogy kipróbálják, hogyan hozhat létre egy átlagos villám egy lebegő gömbvillámot, a kutatók nyolc villámcsapást vezettek át különböző anyagokon. “Nagyjából 100 különböző anyagmintát teszteltünk” – magyarázta Hill. Az anyagok listáját elsősorban fizikusok segítségével állították össze. A kísérletek bár nem hoztak létre gömbvillámot, megerősíteni látszanak a jelenség egyik lehetséges magyarázatát. A gömbvillám nem egy villámtípus, sokkal inkább valamilyen elporlasztott anyag, amit begyújt a villámlás. Égése rövid ideig tart, majd kialszik. De vajon tényleg ez lenne a rejtélyes, szinte a tudományos fantasztikumba illő gömbvillám?

A kísérletekről az SG.hu oldalon olvashattok.

Kémia kicsit másképp

bel_lre

Mi a kémiai magyarázata a ketchup kissé ragacsos állagának, mivel csábítja a selyemhernyó lepke nősténye az udvarlókat és miért láttak jobban az éjszakai bevetésre induló pilóták akkor, ha áfonyalekvárt vacsoráztak – egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphatnak a természettudományok iránt érdeklődők az MTA Kémiai Kutatóközpontja új folyóiratából a Kémiai Panorámában.

A cikk folytatását itt olvashatod.

Az olajszivárgások növelik az óceánok arzén tartalmát

www.geothink.net

Az arzén egy erősen mérgező kémiai elem, amely mind a kőzetekben mind a kőolajban megtalálható. A földkéregben átlagosan 2 ppm a gyakorisága. Az óceánokban is viszonylag alacsony mennyiségben (2μg/l) van jelen. A tengervíz magas arzéntartalma elősegíti a táplálékláncba való felhalmozódását. Meggátolja a fotoszintézist a tengeri nővényekben és megnöveli a genetikai mutációk esélyét, melyek születési rendellenességeket és viselkedési zavarokat okozhatnak. Tengeri élőlényekkel táplálkozó madarakra is komoly veszélyt jelent.

Az arzén környezetre káros hatásairól a G E O T H I N K . N E T oldalán olvashatsz.

Esőcsinálás Manilában

thunderstorm

A Fülöp-szigeteken év eleje óta tart a szárazság. Mára veszélybe került a főváros vízellátása, így a kormány elrendelte, hogy a fő manilai víztároló közelében mesterségesen idézzenek elő esőt. “Az esőcsinálás jól ismert módszerére, az ezüst-jodid kristályok légkörbe szórására azért van szükség, mert ha még néhány napig folytatódik a száraz idő, akkor a délkelet-ázsiai ország fővárosának lakóit ellátó Angat víztárolóban lévő vízkészlet már csak alig egy hónapra lesz elegendő” – nyilatkozta Rogelio Singson közmunkaügyi miniszter.

A Manilai kánikuláról és az esőcsinálás szükségességéről a National Geographic honlapján olvashattok, az ezüst-jodid felhőképződést kiváltó hatásáról pedig itt tájékozódhattok

A baktériumölő szén

graphene

“A nanotechnológiai folyóiratokban 2004-es felfedezése óta gombamód szaporodtak egy új anyagól, a grafénről és annak felhasználási lehetőségeiről szóló publikációk. Napkollektorok, processzorok, szenzorok készültek ennek az anyagnak a felhasználásával, ám most kiderült: kiváló antibakteriális tulajdonságokkal is rendelkezik…” ennél fogva viszont használhatóságának tárháza jelentősen bővíthető.”

“Mivel a grafén felhasználása egyre inkább az elektronikai iparra korlátozódott, Chunhai Fan és Qing Huang, a Shanghai-i Alkalmazott Fizikia Intézet kutatói úgy gondolták, kipróbálják ezt a csodát az élettudományok, kezdetnek a sejttenyésztés területén is. Ennek megfelelően első körben grafén-oxiddal bevont papírcsíkok felszínén próbáltak humán sejteket és baktériumokat tenyészteni, ám a vizsgálataik nem a várt eredményt hozták.”

A grafén antibakteriális hatásának köszönhető jövőbeni alkalmazásairól az mRNS.hu-n olvashattok

A samponokból is keletkezhet rákkeltő vegyület

rakkeltosampon

Rákkeltő vegyületek, nitrozaminok alakulhatnak ki a háztartásokban alkalmazott mosóporokból, mosogatószerekből és samponokból a szennyvíztisztítás során. Ezeket az anyagokat igen kis koncentrációban az otthoni csapvízben is kimutatták már az Egyesült Államokban, ez azonban nem jelent egészségügyi kockázatot. Ez korábban egyáltalán nem volt ismert, így a kutatók szerint érdemes lenne alaposabban is tanulmányozni a nitrozaminok kialakulásához vezető folyamatokat. A vegyületek a szennyvíztisztítást követően is jelen maradhatnak, ami így később akár az emberi egészségre is káros lehet – például akkor, ha fúrt kútból isszuk a vizet.

A témáról az [origo] Tudomány rovatában olvashattok

Laborviccek

funny_chemist

A vegyészek életének egyes momentumait mutatja be néhány vicc formájában a Banyakonya blog legfrissebb bejegyzése.

A vicceket ide kattintva olvashatjátok el. Jó szórakozást!