Exobolygók direkt fényképezése csak a legnagyobb teleszkópokkal lehetséges, de még a 8 méter osztályú távcsövek esetében is különböző “trükköket” kell bevetni a detektáláshoz, s a megfelelően kimunkált számítógépes algoritmusok sem hiányozhatnak az eszköztárból. A siker kulcsa az, hogy…
Hogy mi a siker kulcsa? Megtudhatod itt. Az exobolygókról a wikipédiában olvashatsz itt.
A János-hegyi kilátóból fotózták készítői a 70 gigapixeles felvételt, ami jelenleg kétszeres világrekorder: a legnagyobb felbontású fotó és a legnagyobb panorámakép is egyben. A világrekorder felvételt a 360 World nevű, panoráma rendszerek tervezésével és 3d-s alkalmazások fejlesztésével és webes megjelenítésével foglalkozó cég munkatársai – fotósok, informatikusok – készítették. A kép készítéséről bővebben itt olvashattok a felvételt pedig a 70 Billion Pixels Budapest oldalán tekinthetitek meg.
A Föld belsejében keletkező elemi részecskéket észlelt egy nemzetközi kutatócsoport: a geoneutrínók felfedezése a tudósok szerint segíthet megérteni, hogy miként hatnak a bolygónk belsejében lejátszódó folyamatok a felszínen zajló eseményekre, olyanokra, mint a földrengés, vagy a vulkánkitörés.
A teljes cikk itt olvasható.
Tan Le, az Emotiv Systems vezetője mutatta be a cége által gyártott headsetet, aminek az a különlegessége, hogy egy tanítható szoftver segítségével képes az agyhullámokat értelmezni. Így használójának egy adott parancs kiadásához elegendő a kívánt utasításra gondolnia, és a kiválasztott eszköz végrehajtja azt.
A másik: Az adatbázisok sorbarendezése a programozók egyik legkomolyabb kihívása a számítástechnikában. Bár rengeteg, végletekig optimalizált algoritmus létezik a feladatra, az adatrendezés egyre fontosabb szerepet tölt be az interneten, és minden egyes pici gyorsítás – akár a szoftverben, akár a kiszolgáló hardverben – idő-, energia-, és költségmegtakarítást jelent.
Az első hír itt, a második itt olvasható részletesebben.
Az ötfős magyar csapat a 2010. július 17. és 25. között Zágrábban megrendezett 41. Nemzetközi Fizikai Diákolimpián: három arany- és két bronzéremmel a hatodik helyen végzett az országok közötti nem hivatalos versenyben.
A hír itt olvasható.
Egy japán kutatóintézetben olyan kijelzőt készítettek, mely az asztal síkja fölött, térben jeleníti meg a tartalmakat. Az eszköz egyelőre kisméretű tárgyak tud 3D-ben kivetíteni és azokat is csak 120 fokban lehet körülülni.
A képes írás itt elérhető.
Bár a Nagy Hadronütköztető még csak most teszi meg első lépéseit a nagy felfedezések irányába, a Párizsban tartott ICHEP 2010 konferencián már az LHC utódjáról folytak az eszmecserék.
Két részecskegyorsító tervezet is az asztalra került a francia fővárosban, az egyik a Nemzetközi Lineáris Ütköztető (ILC), a másik pedig a Kompakt Lineáris Ütköztető (CLIC). Az ILC egy 35 kilométeres egyenes gyorsítóban ütköztetné egymással az elektronokat és pozitronokat, míg a CLIC egy rövidebb, azonban nagyobb energiaszinten működő megoldás lenne.
A tervekről itt olvashatsz részletesebben.
Professzionális csillagászati távcsővel kémlelhetik az égboltot az MTA Konkoly Thege Csillagászati Kutatóintézete középiskolások számára kiírt pályázatának nyertesei. A Határ a csillagos ég elnevezésű, tavaly útjára indított, nagysikerű kezdeményezés ötletgazdája az MTA Lendület programjának egyik tavalyi nyertese, az Ausztráliából hazatért Kiss László volt. A projekt célja elsősorban nem tudományos eredmények elérése, hanem az, hogy a diákok betekintést nyerhessenek a korszerű csillagászati digitális képrögzítés összetett folyamatába, és átéljék, milyen érzés egy 11 tonnás tudományos műszert üzemeltetni- hangsúlyozta a fiatal kutató.
A programról a MTA oldalán olvashatsz.
A következő tíz évben sok új űrszonda fog startolni, amelyek jelentős része még csak papíron létezik. Ezek programjai napjaink új kutatási irányvonalainak megfelelően alakulnak, azonban sok esetben szokatlan módszereket is használnak, ami technológiai szempontból, a módszerek fejlesztése miatt fontos. Egyes programok már célegyenesben vannak, és az indítás dátuma is sejthető.
A témáról bővebben az origo.hu oldalán olvashatsz.
Nemrég egy olyan planétát azonosítottak, amely a Lakhatósági Zóna külső határvidékén helyezkedik el. Utóbbi az a térség egy csillag körül, ahol egy Földünkhöz hasonló bolygó felszínén tartósan olyan körülmények lehetnek, amelyek között a folyékony víz stabil a felszínen – növelve az esetleges élet kialakulásának, fennmaradásának esélyét. A kérdéses exobolygó a Gliese 581d, amely három, nála beljebb lévő társával együtt kering a tőlünk 20 fényévre lévő apró csillaga körül.
A felfedezésről bővebben itt olvashatsz.
© 2012 Lángész · A portál az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.
