Lángész » Fizika

A Földön készül a Mars-járásra a NASA

reka — Sat, 31 Jul 2010 12:58:06 +0000

Felfújható sátor a sarkvidéken, víz alatti ház búvároknak, szkafanderben vezetett sivatagi terepjáró, vulkáni törmeléket kotró robotok a Hawaii-szigeteken – szokatlan helyszíneken extrém munkát végeznek a NASA szakemberei és robotjai. Mindezek az úgynevezett analógia kutatások részét képezik: bolygónkon készülnek fel más égitesteken végzendő munkára.

A küldetésre való felkészülés előkészületeiről itt olvashatsz.

Hogyan fotózzunk villámokat?

reka — Sat, 31 Jul 2010 11:15:57 +0000

Aki próbált már villámot fényképezni vagy videózni, az tudja, hogy a feladat nem is annyira egyszerű. Nappal eleve nem is próbáltam képet készíteni, hiszen pont akkor kellene exponálni, amikor villámlik. Még sorozatfelvétellel is szinte lehetetlen elkapni a megfelelő pillanatot. Éjszaka jobb a helyzet. Ilyenkor használható a fényképezőgép hosszú expozíciója, ha van.

A villámfotózás praktikájáról bővebben itt olvashatsz.

Élet a Marson

szabolcs — Fri, 30 Jul 2010 16:01:16 +0000

Akár fosszíliákat is megőrizhetett a Mars kezdeti időszakából a bolyó Nili Fossae régiója, mely kőzettani összetétel szempontjából a sztromatolitokban, tehát ősi cianobaktériumok nyomaiban gazdag ausztráliai Pilbara területre hasonlíthat.

Két hír a marsi életről itt és itt elérhető.

Újabb Űrszemét

szabolcs — Fri, 30 Jul 2010 12:55:51 +0000

Probléma nélkül haladt el az irányíthatatlan Galaxy-15 műhold egyik szomszédja mellett, de a későbbiekben még okozhat gondokat az elszabadult űreszköz. Ennél is rosszabb a helyzet az Envisat műholddal, amely küldetésének befejeztével több mint száz évre az egyik legveszélyesebb űrszemétté válik a Föld körül.

A cikk elérhető itt.

Vissza a Természethez!

szabolcs — Fri, 30 Jul 2010 10:50:02 +0000

Mi a közös a velcróban, Michael Phelps cápabőrszerű úszódresszében és a világ legnagyobb utasszállító gépében? A választ egy olyan tudományág területén találhatjuk meg, amelynek lényege, hogy a tudósok keresik a módját annak, hogy ne elvegyünk a természettől, hanem tanuljunk abból.

Az írás itt elérhető.

Óriáscsillag

szabolcs — Fri, 30 Jul 2010 10:40:53 +0000

Extrém nagy tömegű és intenzív sugárzást produkáló csillagot fotóztak le az Európai Déli Obszervatóriumból. A Napnál hetvenszer nagyobb tömegű, úgynevezett Wolf-Rayet csillag heves energiakibocsátása révén külső rétegeit már ledobta magáról, és a környezetében látványos ködösség figyelhető meg.

A cikk itt olvasható, videóval.

Levegőben

szabolcs — Thu, 29 Jul 2010 15:02:01 +0000

1. Amerikai kutatóknak sikerült olyan repülőgépmodellt építeni, amely képes egy kifeszített dróton landolni, és így áramvezetékekről tankolni.

2. A brit QinetiQ vállalat a közelmúltban számos új rekordot állított fel Zephyr névre keresztelt, nagy magasságra tervezett, nagy hatótávolságú pilóta nélküli repülőgépével (HALE UAV – High Altitude Long Endurance Unmanned Aerial Vehicle). A napelemes robotrepülőgépet 2010. július 9-én indították útnak az amerikai hadsereg Arizona államban lévő yumai központjából, melyet követően július 23-án, 14 nap és 21 perc repülés után ért földet.

Bővebben: 1. ITT, 2. ITT.

Bolygóközi krumplik

szabolcs — Thu, 29 Jul 2010 08:44:38 +0000

Látványos családi portré keretében összeállították az űrszondákkal eddig meglátogatott kisbolygók és üstökösmagok képeit. A montázs sejteti, sok érdekes objektum vár még felfedezésre a Naprendszerben.

A képes cikk itt olvasható.

Hálózat

szabolcs — Thu, 29 Jul 2010 08:28:07 +0000

A hálózatkutató szakemberek munkáját könnyítheti meg az az új szoftver, amely Lovász László matematikus, valamint Palla Gergely és Vicsek Tamás fizikusok kutatásai nyomán várhatóan az év végére készül el. A három tudós olyan matematikai módszert dolgozott ki, amellyel a legkülönfélébb tulajdonságú, valós életben előforduló hálózatokhoz nagyon hasonló tulajdonságú hálózatok állíthatók elő. A magyar csoport eredményeit az Amerikai Tudományos Akadémia saját folyóiratában közölte.

A teljes cikk itt elérhető.

Meneküljünk!

szabolcs — Wed, 28 Jul 2010 18:21:45 +0000

Meteorbecsapódás keltette krátert fedeztek fel az egyiptomi sivatagban. Egy új tanulmány szerint a felfedezés megváltoztathaja a lehetséges impakt becsapódások által fellépő veszélyekről alkotott elméleteket.

És egy másik (rém)hír: Nem kizárt, hogy 2182-ben egy 560 méter átmérőjű kisbolygó eltalálja majd a Földet. Az ütközés esélye jelenleg nagyjából egy az ezerhez - ez azonban a következő évtizedek megfigyelései során jelentősen pontosodhat. Ez az eddigi legnagyobb valószínűségű becsapódás, amit előre jeleztek.

Az első híradást a National Geographic oldalán találjuk, a második hír itt elérhető.

Exobolygók

szabolcs — Wed, 28 Jul 2010 15:14:16 +0000

Exobolygók direkt fényképezése csak a legnagyobb teleszkópokkal lehetséges, de még a 8 méter osztályú távcsövek esetében is különböző “trükköket” kell bevetni a detektáláshoz, s a megfelelően kimunkált számítógépes algoritmusok sem hiányozhatnak az eszköztárból. A siker kulcsa az, hogy…

Hogy mi a siker kulcsa? Megtudhatod itt. Az exobolygókról a wikipédiában olvashatsz itt.

Világrekorder panorámakép

reka — Wed, 28 Jul 2010 14:20:21 +0000

A János-hegyi kilátóból fotózták készítői a 70 gigapixeles felvételt, ami jelenleg kétszeres világrekorder: a legnagyobb felbontású fotó és a legnagyobb panorámakép is egyben. A világrekorder felvételt a 360 World nevű, panoráma rendszerek tervezésével és 3d-s alkalmazások fejlesztésével és webes megjelenítésével foglalkozó cég munkatársai – fotósok, informatikusok – készítették. A kép készítéséről bővebben itt olvashattok a felvételt pedig a 70 Billion Pixels Budapest oldalán tekinthetitek meg.

Geoneutrínó

szabolcs — Wed, 28 Jul 2010 11:09:57 +0000

A Föld belsejében keletkező elemi részecskéket észlelt egy nemzetközi kutatócsoport: a geoneutrínók felfedezése a tudósok szerint segíthet megérteni, hogy miként hatnak a bolygónk belsejében lejátszódó folyamatok a felszínen zajló eseményekre, olyanokra, mint a földrengés, vagy a vulkánkitörés.

A teljes cikk itt olvasható.

Informatika

szabolcs — Wed, 28 Jul 2010 10:53:51 +0000

Tan Le, az Emotiv Systems vezetője mutatta be a cége által gyártott headsetet, aminek az a különlegessége, hogy egy tanítható szoftver segítségével képes az agyhullámokat értelmezni. Így használójának egy adott parancs kiadásához elegendő a kívánt utasításra gondolnia, és a kiválasztott eszköz végrehajtja azt.

A másik: Az adatbázisok sorbarendezése a programozók egyik legkomolyabb kihívása a számítástechnikában. Bár rengeteg, végletekig optimalizált algoritmus létezik a feladatra, az adatrendezés egyre fontosabb szerepet tölt be az interneten, és minden egyes pici gyorsítás – akár a szoftverben, akár a kiszolgáló hardverben – idő-, energia-, és költségmegtakarítást jelent.

Az első hír itt, a második itt olvasható részletesebben.

Magyar Diáksiker Fizikában!

szabolcs — Tue, 27 Jul 2010 14:25:39 +0000

Az ötfős magyar csapat a 2010. július 17. és 25. között Zágrábban megrendezett 41. Nemzetközi Fizikai Diákolimpián: három arany- és két bronzéremmel a hatodik helyen végzett az országok közötti nem hivatalos versenyben.

A hír itt olvasható.

3D-s kijelző

szabolcs — Tue, 27 Jul 2010 14:14:12 +0000

Egy japán kutatóintézetben olyan kijelzőt készítettek, mely az asztal síkja fölött, térben jeleníti meg a tartalmakat. Az eszköz egyelőre kisméretű tárgyak tud 3D-ben kivetíteni és azokat is csak 120 fokban lehet körülülni.

A képes írás itt elérhető.

Mi lesz az LHC után?

szabolcs — Tue, 27 Jul 2010 14:00:43 +0000

Bár a Nagy Hadronütköztető még csak most teszi meg első lépéseit a nagy felfedezések irányába, a Párizsban tartott ICHEP 2010 konferencián már az LHC utódjáról folytak az eszmecserék.

Két részecskegyorsító tervezet is az asztalra került a francia fővárosban, az egyik a Nemzetközi Lineáris Ütköztető (ILC), a másik pedig a Kompakt Lineáris Ütköztető (CLIC). Az ILC egy 35 kilométeres egyenes gyorsítóban ütköztetné egymással az elektronokat és pozitronokat, míg a CLIC egy rövidebb, azonban nagyobb energiaszinten működő megoldás lenne.

A tervekről itt olvashatsz részletesebben.

Határ a csillagos ég

reka — Tue, 27 Jul 2010 13:34:51 +0000

Professzionális csillagászati távcsővel kémlelhetik az égboltot az MTA Konkoly Thege Csillagászati Kutatóintézete középiskolások számára kiírt pályázatának nyertesei. A Határ a csillagos ég elnevezésű, tavaly útjára indított, nagysikerű kezdeményezés ötletgazdája az MTA Lendület programjának egyik tavalyi nyertese, az Ausztráliából hazatért Kiss László volt. A projekt célja elsősorban nem tudományos eredmények elérése, hanem az, hogy a diákok betekintést nyerhessenek a korszerű csillagászati digitális képrögzítés összetett folyamatába, és átéljék, milyen érzés egy 11 tonnás tudományos műszert üzemeltetni- hangsúlyozta a fiatal kutató.

A programról a MTA oldalán olvashatsz.

A jövő űrszondái

reka — Tue, 27 Jul 2010 13:24:16 +0000

A következő tíz évben sok új űrszonda fog startolni, amelyek jelentős része még csak papíron létezik. Ezek programjai napjaink új kutatási irányvonalainak megfelelően alakulnak, azonban sok esetben szokatlan módszereket is használnak, ami technológiai szempontból, a módszerek fejlesztése miatt fontos. Egyes programok már célegyenesben vannak, és az indítás dátuma is sejthető.

A témáról bővebben az origo.hu oldalán olvashatsz.

Lakható exobolygót találtak

reka — Tue, 27 Jul 2010 13:13:41 +0000

Nemrég egy olyan planétát azonosítottak, amely a Lakhatósági Zóna külső határvidékén helyezkedik el. Utóbbi az a térség egy csillag körül, ahol egy Földünkhöz hasonló bolygó felszínén tartósan olyan körülmények lehetnek, amelyek között a folyékony víz stabil a felszínen – növelve az esetleges élet kialakulásának, fennmaradásának esélyét. A kérdéses exobolygó a Gliese 581d, amely három, nála beljebb lévő társával együtt kering a tőlünk 20 fényévre lévő apró csillaga körül.

A felfedezésről bővebben itt olvashatsz.

Napvitorla

szabolcs — Tue, 27 Jul 2010 05:02:15 +0000

Az Ikaros napvitorla-rendszer radar nyomkövetési adatainak elemzése, valamint a Doppler-mérések szerint az űreszköz fokozatosan gyorsul vitorlájának június 9-i kibontása óta.

A cikk itt olvasható.

Villámok, ahogy még nem láttuk

szabolcs — Mon, 26 Jul 2010 16:18:31 +0000

Másodpercenként 9000 felvételt készített kamerájával Tom A. Warner, így sikerült megörökíteni több villámot a Dél-Dakota állambeli Rapid City közelében június 16-án.

A videó itt megtekinthető. A villámok keletkezéséről itt olvashatsz.

Még mindig Űrszemét

szabolcs — Mon, 26 Jul 2010 11:11:13 +0000

Egy ausztrál cég új lézertechnológiát fejlesztett ki az űrszemét lokalizálására és nyomon követésére. A canberrai székhelyű Electric Optic Systems találmányának újdonsága az eddigi technológiákhoz képest, hogy már rendkívül kis méretű, akár 10 centiméteres tárgyakat is képes azonosítani az űrben. Smith elmondása szerint jelenleg mintegy 200 ezer 1 centiméternél kisebb és 500 ezer ennél nagyobb szemétnek minősülő tárgy kering a Föld körül. Ezek a busznyi méretű űrhajódaraboktól a milliméteres festéktörmelékig a legkülönfélébbek lehetnek.

A cikk itt olvasható.

Mindegyik feketelyukban egy „jó pohár” univerzum van!

szabolcs — Mon, 26 Jul 2010 10:58:48 +0000

Nikodem Poplawski, az Indiana Egyetem kutatója egy márciusi publikációjában a fekete lyukakba belépő részecskék mozgásának elemzésére alapozva vetette fel először, hogy minden egyes fekete lyuk belsejében egy-egy külön univerzum létezhet. “Talán a Tejút és más galaxisok közepén elhelyezkedő hatalmas fekete lyukak más univerzumok átjárói” - fejtegette Poplawski. Amennyiben ez helytálló, akkor semmi sem zárhatná ki, hogy saját univerzumunk is egy fekete lyukban helyezkedik el.

A teljes cikk itt olvasható.

Mi hajtja valójában a tektonikus lemezeket?

reka — Sun, 25 Jul 2010 17:09:27 +0000

Ausztrál és amerikai kutatók új elméletet dolgoztak ki a tektonikus lemezek mozgásának magyarázatára. Az új teória kiterjeszti a lemeztektonika elméletét (a lemezmozgás kinematikai leírása az azt hajtó erők nélkül) egy olyan dinamikus tétellel, amely fizikai magyarázatot ad a lemezek mozgására és a lemezhatárok elmozdulására. Az új eredmények jelentős hatással lehetnek a Föld — különösen Észak-Amerika nyugati részének — utóbbi 50 millió éves lemeztektonikai fejlődésének megértésére.

A témáról bővebben a G E O T H I N K . N E T oldalán olvashatsz.

3D-s tetthely-rekonstruáló

reka — Sun, 25 Jul 2010 17:01:39 +0000

A Berni Egyetem Törvényszéki Virtopsziai Intézetének munkatársai egy új 3D-s szoftvert és az ahhoz tartozó lézerszkennert fejlesztettek ki. (A virtopszia a virtuális és a boncolás szavak angol megfelelőinek – virtual és autopsy – összeolvadásából származik.) A program jelentős mértékben megkönnyíti a helyszínelést végző rendőrök munkáját és segít pontosan rekonstruálni a történteket. Általa pontosan lehet rekonstruálni a vérnyomokhoz kapcsolódó ballisztikai adatokat, így például megállapítható, hogy miként keletkezett egy sérülés vagy milyen irányból sebesítette meg a támadó az áldozatát.

A folytatást az SG.hu oldalán olvashatod.

Oroszlán

szabolcs — Sat, 24 Jul 2010 10:43:23 +0000

A galaxisok kialakulásának és fejlődésének jelenleg elfogadott elmélete szerint a hideg ősi gáz befogása jelentős szereppel bír a galaxisok növekedésének korai fázisaiban. Ez a gázkomponens két alapvető tulajdonsággal jellemezhető: előzőleg soha nem volt alkotórésze egyetlen galaxisnak sem, illetve nem állnak fenn benne a csillagkeletkezéshez szükséges feltételek. A kutatók több, az egész égboltra kiterjedő felmérés keretében keresik ennek a gáznak a nyomát, megválaszolandó azt az érdekes problémát, hogy ez a befogási folyamat még ma is működik-e a közeli galaxisoknál.

A teljes cikk itt olvasható.

Játékok és Fizika

szabolcs — Fri, 23 Jul 2010 10:54:16 +0000

Persze a fotórealisztikus játékoktól és animációtól még messze vagyunk, de nincs is rájuk szükség! Hiszen a Shrek vagy a Wall-E sem „fotórealisztikus” a szó hagyományos értelmében, mégis az animáció és a grafika csúcsai, gyönyörűek, élvezhetőek, sőt elmondhatjuk, hogy náluk szebbet/jobbat már nem is igazán lehet készíteni. Apró tuningolások persze még lehetségesek, ezeken dolgozik is a játékipar (élethűbb folyadékok – főleg a víz és apró finomságok), ha azonban elnézünk egy-két mai csúcsjátékot (természetesen PC-n) akkor egyértelmű, hogy már nem sokáig lehet haladni a „szépség” irányába.

A cikk és videó itt található. Ezemkívül további filmek itt és itt.

Fata Morgana

szabolcs — Fri, 23 Jul 2010 10:24:56 +0000

Kozmikus délibábnak is nevezik a gravitációs lencse jelenség révén keletkező alakzatokat. Ennek keretében egy távoli égitest fényét Földünk felé görbíti, közben eltorzítja, és esetleg meg is többszörözi egy erős gravitációs terű másik objektum – amely bolygónk és a távoli égitest között helyezkedik el.

A cikk itt elérhető.

Alig van már Zöld!

szabolcs — Fri, 23 Jul 2010 09:25:06 +0000

A NASA az ICESat, Terra és Aqua műholdak segítségével egész bolygónkat lefedő felmérést készített, amelynek keretében az összefüggő erdőségek fáinak jellemző magasságát határozták meg. A mérések során a műholdfelvételeket az úgynevezett LIDAR (lézeres radar) módszerrel készített magasságmérésekkel kombinálták.

A teljes cikk képekkel itt olvasható.

Mi az az “Üstökösbolygó”?

szabolcs — Thu, 22 Jul 2010 13:47:23 +0000

Az 1999-ben felfedezett, HD 209458b jelű exobolygó több szempontból is tudománytörténeti mérföldkőnek számít. Ez volt az első olyan, más naprendszerben keringő bolygó, melynél sikerült megmérni a csillaga előtt való átvonulása által okozott fényességcsökkenést; s szintén ez volt az első exoplanéta, melynek közelítőleg meg tudták határozni légköri szerkezetét és összetételét (többek között oxigént, szenet és hidrogént azonosítva benne). A Földtől mintegy 150 fényévre lévő rendszer központi csillaga egy Napunkhoz hasonló, sárga törpe, míg a HD 209458b a Jupiternél kb. 30%-kal kisebb, ám mindössze 3,5 nap keringési idejű égitest (ún. “forró Jupiter”).

A cikk itt elolvasható.

Bolyai-konferencia nem csak tudósoknak

reka — Thu, 22 Jul 2010 10:06:22 +0000

Július 31-ig lehet még jelentkezni arra a rendhagyó konferenciára, amelyet Bolyai János emlékére rendez az MTA támogatásával a veszprémi Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kara, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humántudományok Kara. Az augusztus 30. és szeptember 4. között, Budapesten és Marosvásárhelyen tartott eseménysorozaton a nagyközönségnek is szóló előadásokon, koncerteken és zarándoklaton idézik fel a résztvevők 150 éve elhunyt matematikus munkásságát és szellemiségét.

A programokról bővebben itt olvashatsz.

Lézerágyú

reka — Thu, 22 Jul 2010 09:24:14 +0000

Örülhetnek a scifi-rajongók, mert ismét megvalósult egy évtizedekkel ezelőtt megálmodott eszköz. A Raytheon Missile Systems a napokban mutatta be a nagy teljesítményű lézerfegyverét, amivel rakétákat, repülőgépeket lelőni vagy kisebb hajókat lehet elsüllyeszteni.

A folytatást itt találod.

Magyarok fedeztek fel egy szupernóvát

reka — Thu, 22 Jul 2010 08:28:15 +0000

A Bajai Csillagvizsgáló és a Szegedi Tudományegyetem vezetésével 2008 óta folyó szupernóva-kereső program egyik július 7-i felvételén magyar csillagászok 12 fős csoportja egy új szupernóvát fedezett fel. A 16,6 magnitúdós (a szabad szemmel láthatónál tízezerszer halványabb) szupernóva az NGC 6339 jelű galaxis közelében mutatkozó másik, névtelen és halvány galaxis magja mellettjelent meg. A Bajai Asztrofizikai Robot Távcső (BART) előre meghatározott program alapján rendszeresen fotózza az égbolt galaxisokban gazdag területeit, hogy az azokban felvillanó szupernóvákat felfedezze.

A felfedezésről bővebben itt olvashatsz.

Csillagóriás

szabolcs — Wed, 21 Jul 2010 11:54:08 +0000

Minden korábban ismertnél nagyobb tömegű csillagot azonosítottak a szakemberek. Az égitest Napunknál 300-szor nehezebb óriásként kezdte életét. Ez közel kétszerese annak az értéknek, amit a szakemberek eddig a csillagok felső tömeghatárának elfogadtak.

A teljes cikk itt olvasható. Még két érdekes hír a csillagászat területéről, itt és itt.

Jég

szabolcs — Wed, 21 Jul 2010 10:07:12 +0000

A globális felmelegedés nyomán változik Földünk jégborítottsága, az elolvadó jégtömegek révén pedig a világtengerben lévő víz mennyisége is módosul. A CryoSat programot a jéggel borított területek kiterjedésének, az ott megfigyelhető domborzatnak, tehát a jégfelszín magasságának és így vastagságának vizsgálatára indították.

A teljes cikk itt olvasható.

Színpadon a Természettudomány

szabolcs — Tue, 20 Jul 2010 15:06:15 +0000

1958-ban a Magyar Televízió egy korszakalkotó ötlettel állt elő – elindított egy tudomány-népszerűsítő sorozatot, amelyben egy pohár zenélni kezdett, a ruhacsipeszek táncoltak, szikrázott a szék és űrrakétává vált a kávéfőző… Ki ne emlékezne Öveges Józsefre és kísérleteire, arra az ismeretterjesztő műsorra, ami 12 éven át szórakoztatóvá, élményszerűvé varázsolta a fizikát, és hatása megannyi felnövő generáción túl is érezhető.

A 2010. október 2-án a budapesti Csodák Palotájában sorra kerülő tanítási fesztiválra július 15-ig várják azon tanárok jelentkezését, akik egyedi tanítási módszerrel, saját kísérletekkel, interdiszciplináris szemléltető technikákkal és újító ötleteikkel élményszerűen mutatnak be egy-egy természeti jelenséget, törvényszerűséget.

A teljes cikk a civiltudomany.blog.hu-n olvasható.

Gyors és takarékos!

szabolcs — Tue, 20 Jul 2010 12:39:47 +0000

Pontosan ennyit képes elvégezni másodpercenként a világ legzöldebb szuperszámítógépe, amely a University of Tokyo informatika tanszékén ketyeg. A Grape-DR ugyan nem a világ leggyorsabbja, de tény, hogy energiafelhasználás szempontjából ez a leggazdaságosabb.

A Gizmodo blog értesülései szerint a gép az első helyen végzett a Little Green500 nevű listán, amely az energiahatékonyság szempontjából jól teljesítő szuperkomputereket gyűjti össze. A Grape-DR wattonként 815,43 megaflopos teljesítményre képes (a flop a másodpercenként elvégzett lebegőpontos műveleteket jelenti). Összehasonlításként az ezüstérmes németországi gép 773,38 megafloppal végzett a lista második helyén.

A híradás itt olvasható, a teljes lista pedig itt elérhető.

Tágulj Univerzum!

szabolcs — Tue, 20 Jul 2010 10:33:17 +0000

Napjaink kozmológiájában tényként kezelt állítás, hogy az Univerzum tágulásának üteme jelenleg gyorsul. Ennek magyarázatára a sötét energia hipotézise szolgál: az Univerzumot az eddig ismerteken kívül egy ismeretlen komponens is kitölti, melyről csak annyit tudunk, hogy úgy viselkedik, mint valamilyen energia, és az Univerzumot gyorsuló tágulásra kényszeríti. Hogy mi alkotja, hogyan hat kölcsön, hogyan oszlik el, milyen fizikai állapotban van (hőmérséklet, nyomás stb.), arról csak nagyon keveset tudunk, ismereteink nagy része pusztán feltételezés.

Íme a teljes cikk.

Titáni Tavak

szabolcs — Tue, 20 Jul 2010 10:24:28 +0000

Akárcsak a Földön, a Szaturnusz legnagyobb holdján is változik a tavak folyadékszintje: a nedves évszakban áradnak, míg a száraz periódusban apadnak, és periodikusan változik a bennük lévő metán-etán keverék mennyisége. A hasonlóság mellett érdekes ellentétek is vannak a földi tavakhoz képest: a távoli jeges holdon nem víz, hanem főleg metán-etán keveréke hullámzik a mélyedésekben.

A teljes cikk képekkel, videóval itt olvasható.

Új Fizika Blogoldal

szabolcs — Mon, 19 Jul 2010 14:48:46 +0000

Egy új blogoldal az IroFiz, ahol az irodalmon kívül, tudományos írásokat olvashatunk, persze elsősorban fizikát. Például a csillagok keletkezéséről, életéről és haláláról. Az atommagokról és a méretekről, léptékekről a részecskéktől az univerzumig.

Érdemes ellátogatni a frissen indult IroFiz oldalra!

Az Üveghegyen Túl…

szabolcs — Mon, 19 Jul 2010 12:30:12 +0000

Gyémánt óceánokban úszó gyémánthegyek lehetnek az Uránuszon és a Neptunuszon. Amerikai kutatók ugyanis földi drágakövek vizsgálatával arra jutottak, hogy a folyékony gyémánt fagyás közben a vízhez hasonlóan működik, azaz a megszilárduló rögök a folyadék tetején úsznak. A két bolygó összetételét és a rajtuk uralkodó nyomás- és hőmérsékletviszonyokat figyelembe véve az új felfedezés megmagyarázhatja a planéták szokatlan viselkedését.

A teljes cikk a mikron.hu oldalon olvasható.

A robotikáé a jövő

szabolcs — Mon, 19 Jul 2010 09:19:01 +0000

Jövőkutatók és informatikusok évek óta prognosztizálják, hogy a számítástudomány talán legnagyobb dobása a robotok hatásában csak a PC-k és a mobil internet tömeges elterjedéséhez fogható térhódítása lesz. A mikorról megoszlanak a vélemények.

Az írás elérhető itt.

Sajtból van a Mars

szabolcs — Mon, 19 Jul 2010 08:13:56 +0000

A vörös bolygó déli pólussapkájának felszínét néhány méter vastagságban fagyott szén-dioxid borítja, amely alatt hatalmas vízjég tömeg rejtőzik. Néhol a felszíni szén-dioxid jégtakaró megsérül, majd a napsugárzás hatására szublimálni kezd, szilárdból közvetlen gáz halmazállapotúba vált.

A cikk és a képek itt elérhetőek.

Széles Látómezejű Infravörös Felderítő

szabolcs — Sat, 17 Jul 2010 08:59:21 +0000

Több mint fél éve, 2009 decemberében startolt a WISE-űrtávcső (Wide-field Infrared Survey Explorer, Széles Látómezejű Infravörös Felderítő), amely az infravörös tartományban kutatja a Világegyetem sötét és hűvös égitestjeit. Működésének első szakasza nemrég zárult le, amelynek során az égbolt legnagyobb részét egyszer feltérképezte.

Ennek során 25 ezer új kisbolygót azonosított, amelyek többsége a Földünkhöz viszonylag közeli objektum, és ezért kiemelt figyelmet érdemel – számuk, helyzetük és méreteloszlásuk ismerete segít az esetleges becsapódásaik veszélyének megbecslésében.

A képpekkel, videókkal fűszerezett cikk itt olvasható.

A matematikus

szabolcs — Sat, 17 Jul 2010 08:49:24 +0000

Akár orvos is lehetett volna, mint az édesapja, akinél szintén felmerült, hogy a számok, elméletek alaposabb megismerésének szenteli életét, végül a gyógyítás mellett döntött. Elfogadta, hogy fiának a matematika a szenvedélye. Lovász László is írt persze verseket, mert azt mindenki ír, de érezte, hogy nem a rímfaragás az ő igazi területe.

Hogy lett Lovász, mégis matematikus? Megtudhatod itt.

Robotok a kínai művészetben

reka — Sat, 17 Jul 2010 08:30:42 +0000

A robotok akár műalkotások készítésére is képesek lehetnek – véli Yeung Yam professzor, a Kínai Hong Kong-i Egyetem kutatója. A műalkotások elkészítését műszaki módszerekkel tanulmányozó tudós szerint kutatási eredményeire alapozva akár olyan robotok is készíthetők, amelyek bonyolult formák megrajzolására is képesek. Yeung Yam minderről az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetében tartott előadásán számolt be, amelyről bővebben itt olvashattok.

Összeomlott a termoszféra

reka — Sat, 17 Jul 2010 08:15:25 +0000

2008-2009-ben, a naptevékenység minimumának idején, amikor a napszél és a Napból kiinduló elektromos viharok aktivitása 100 éve nem látott szintre esett vissza, a Föld atmoszférájának egyik felső rétege, a termoszféra gyakorlatilag összeomlott. Ez a jelenség ismert a fizikusok előtt, amikor csökken a naptevékenység, a termoszféra vastagsága lecsökken – csakhogy most a naptevékenység által indokoltnál két-háromszor erősebb volt a hatás. Magyarázat egyelőre nincs, de aggodalomra nincs ok, a naptevékenység erősödésével a termoszféra is újjáépül.

A jelenség magyarázatáról bővebben itt olvashatsz.

Klímaváltozási Modell

szabolcs — Fri, 16 Jul 2010 15:17:12 +0000

2060-ra a globális átlaghőmérséklet 4 Celsius-fokkal nőhet, ám ezt kevesen hiszik el a klímakutatókat érintő tavalyi botrány miatt. A brit energiaügyi minisztérium úgy gondolta, hogy egy virtuális bemutatóval javíthat a helyzeten. Az internetezők a Google térképszoftverével nézhetik meg, hogy a Föld különböző területein a változás milyen drasztikus hatásokkal jár.

A cikk és a bemutató megnézhető, illetve letölthető itt.

Naprendszer, ahogy még nem láttuk

szabolcs — Fri, 16 Jul 2010 12:13:57 +0000

Európa hosszúságú árok, naponta nyíló és záródó repedések a jégen, egykori burkát kinőtt hold és apróra zúzott anyagú kisbolygó – példák különleges alakzatokra és folyamatokra, amelyeket más égitesteken töréses folyamatok hoztak létre. Olyan felszínformákhoz látogatunk a Naprendszerben, amilyeneket saját bolygónkon nem láthatunk.

A cikk – képekkel és videókkal – itt elérhető.

Környezetét figyelő ruha

szabolcs — Fri, 16 Jul 2010 10:04:37 +0000

A szálaknak, szöveteknek új nemzedéke születhet meg az amerikai Massachusetts-i Műszaki Egyetemen (MIT). A Yoel Fink által vezetett csoport olyan szálakat fejlesztett ki, melyek képesek érzékelni és létrehozni a hangokat. Ezekből az újfajta szálakból aktív textil szőhető, és aktív ruha szabható, amely hall, és hangot hallathat.

A teljes cikk itt olvasható.

Hogyan születnek a Csillagok?

szabolcs — Fri, 16 Jul 2010 08:59:01 +0000

Újszülött csillagoktól hemzsegő csillagködöt kapott lencsevégre a Hubble űrteleszkóp.

A felvételeken rózsaszínű és sárga, javarészt hidrogénből álló csillagközi köd látható, amelyet a szívében lévő újszülött csillag által kibocsátott brutális ibolyántúli sugárzás hevít.

Másik kutatócsoport is foglalkozik e témával: A csillagászokat már régóta foglalkoztatja, hogy hogyan alakulnak ki a nagytömegű csillagok – hangsúlyozta Stefan Kraus, a Michigani Egyetem asztronómusa.

Hogy betekintsenek a csillagkeltetők titkaiba, Stefan Kraus munkatársaival a világ egyik legnagyobb csillagászati távcsőrendszerét, a Chilében működő Európai Déli Obszervatórium (ESO) Nagyon Nagy Távcsövét (VLT – Very Large Telescope) alkalmazták.

A Hubble megfigyeléséről itt, Stefan Kraus-ék megfigyeléséről pedig itt olvashatunk.

Rendkívüli folt a Napon

reka — Fri, 16 Jul 2010 07:20:28 +0000

2010. március 25-én készítette Peter Stetson és John Stetson a ritka felvételt, amely a Nemzetközi Űrállomást (ISS-t) ábrázolja. Eleve nem könnyű nappal megörökíteni az űrállomást, amire gyakorlatilag csak a napkorong előtt kerülhet sor. A fotósok azonban ennél is látványosabb eredményt értek el – a mellékelt képen egy feltűnő napfolt mellett örökítették meg az ISS-t, amelyet itt láthattok.

Geoszkóp

szabolcs — Thu, 15 Jul 2010 15:45:56 +0000

Évekkel előre figyelmeztet a várható földrengésekre egy újdonságszámba menő készülék, a geoszkóp – állítja Roberto Del Gado Estrada geológus. ”A geoszkóppal megállapíthatjuk, milyen mértékben deformálódtak a kőzetek a mechanikai feszültségek hatására. Évekkel előre megmondhatjuk, hogy az egy bizonyos helyen felhalmozódott elasztikus feszültség földrengéshez vezethet-e. Ez pedig lehetővé teszi számunkra, hogy óvintézkedéseket hozzunk” – mondta a geológus az APA osztrák hírügynökségnek.

A részletesebb cikk itt megtekinthető.

Fordítóprogram ősi nyelvekre

szabolcs — Thu, 15 Jul 2010 12:36:33 +0000

Az MIT szakemberei Regina Barzilay, a Mesterséges Intelligencia Labor vezetője irányításával egy olyan számítógépes algoritmust fejlesztettek ki, amely a tesztek során alig pár óra alatt fejtette meg az ugariti nyelvet. A beszámolók szerint ezen algoritmussal a jövőben a korábban megfejthetetlen ősi nyelvek is dekódolhatók lesznek, és mindez segíthet az automata fordítószoftverek hatékonyságának növelésében is.

A cikk itt olvasható.

Hipernova

szabolcs — Thu, 15 Jul 2010 10:15:02 +0000

A 2010. június 21-i gammavillanás során olyan sok foton találta el a Swift-űrtávcső detektorát – másodpercenként legalább 143 000 -, hogy azt a berendezés egyszerűen nem volt képes számolni. A jelenség elemzése zajlik, egyelőre annyit közöltek a NASA szakemberei, hogy a robbanásra közel 5 milliárd fényév körüli távolságban került sor. Ennek fénye ért most a Föld közelébe, azaz az esemény körülbelül 5 milliárd éve történt – akkor, amikor a Naprendszer formálódni kezdett.

Hogy mi okozta e robbanást? Megtudhatod itt.

Mentsük meg a Holdbázist!

szabolcs — Thu, 15 Jul 2010 10:01:40 +0000

A NASA kiemelt céljának tekinti, hogy a fiatal korosztály tagjait, valamint a természettudományok iránt kevésbé fogékony embertársainkat is megismertesse az Univerzum szépségeivel, valamint a csillagászat és az űrkutatás fontosságával. Az űrkutatási hivatal munkatársainak legújabb, ilyen irányú fejlesztése egy interneten keresztül, a világ bármely pontján azonos időben rákapcsolódó felhasználókkal együtt játszható (szakszóval: online multiplayer) számítógépes játék, mely az Alfa Holdbázis (Moonbase Alpha) nevet viseli.

További információt találsz és bekapcsolódhatsz a játékba itt .

Marsra fel!

szabolcs — Wed, 14 Jul 2010 17:18:06 +0000

A nemzetközi együttműködésre, a Föld-megfigyelési alkalmazásokra és az emberes küldetésekre helyezi a hangsúlyt az új amerikai űrpolitika, amely szerint az Egyesült Államok a 2030-as évek elején juttatna asztronautát a Marsra. Horvai Ferenc, a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) tanácsosa nagyon érdekesnek nevezte az új amerikai űrstratégiát, hiszen Barack Obama hatalomra kerülése után azonnal bejelentette elődje, George Bush elnök Constellation elnevezésű programjának a felülvizsgálatát, amelynek fő eleme épp az lett volna, hogy a Holdra és a Marsra küldenek embert.

Hogy mik a tervek az űrprogramokban? Elolvashatod itt.

Miénk itt a tér

szabolcs — Wed, 14 Jul 2010 14:06:34 +0000

A Mars eddigi legnagyobb egybefüggő háromdimenziós térképe érhető el a Microsoft és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) virtuális obszervatóriuma, az ingyenesen hozzáférhető WorldWide Telescope szolgáltatás révén. A 2008-ban indult szolgáltatásnak köszönhetően a felhasználók a földi és űrtávcsövek adatait felhasználva barangolhatják be a világegyetemet.

A cikkek itt és itt olvashatóak, és barangolhattok az Univerzumban itt.

Drámai fotók a felmelegedésről

szabolcs — Wed, 14 Jul 2010 11:36:18 +0000

A NASA a Landsat, a Terra és az Aqua műholdak felvételei alapján ritka és gyors lefolyású természeti jelenséget rögzített. Sikerült megfigyelni, hogy a Grönlandon található Jakobshavn Isbrae gleccser egyetlen nap leforgása alatt 7 négyzetkilométeres területet veszített – amely egy kisebb budapesti kerület nagyságával vetekszik.

A cikk itt olvasható és egy másik a National Geographicban.

Gravitáció vagy Entrópia?

szabolcs — Wed, 14 Jul 2010 09:25:49 +0000

A 48 éves Verlinde sajátos algebrát (Verlinde-algebra) és saját formulát is kidolgozott korábban, és ezekkel az úgynevezett húrelmélet alaposabb kidolgozásához is hozzájárult, vagyis az univerzumról alkotott elméleteket tökéletesítette. Verlinde mostani tanulmányában jobban értelmezhető kijelentéseket tett. A holland fizikus szerint akár illúziónak is tekinthető a gravitáció, amelyet a tudósok Newton óta, körülbelül 300 éve tanulmányoznak, illetve amelyet Einstein körülbelül száz évvel ezelőtti teóriái óta folyamatosan meghaladni probálnak.

A bővebb cikk itt olvasható, Verlindéről pedig itt olvashatunk.

Tektonika a Naprendszerben

reka — Wed, 14 Jul 2010 08:56:11 +0000

A szilárd égitestek felszíne a különféle erőhatások miatt gyakran törik, torzul, deformálódik. Az ilyen, úgynevezett tektonikus folyamatokra sok példát láthatunk a Földön, és a Naprendszer számos égitestének felszínén is előfordulnak. Az űrszondás megfigyelések egyrészt bemutatják, hogy a Földről ismert folyamatok a bolygónkon megszokottnál szélesebb skálán is zajlanak, és változatosabb alakzatokat hoznak létre. Emellett az egzotikus formák megfigyelése a földi folyamatok jobb megértésében is segít.

A cikk folytatása az origo.hu oldalán olvasható.

Magyar pszichológusok a Mars500 űrszimulációban

reka — Tue, 13 Jul 2010 19:58:23 +0000

Egy elképzelt Mars-utazás lélektani hatásait is megpróbálják szimulálni abban a kísérletben, amelyben 520 napot tölt el három orosz, két európai és egy kínai űrhajós a külvilágtól elzárva egy moszkvai kutatóintézet „űrbázisán”. Az asztronauták kedélyállapotának változásait az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének munkatársai által kifejlesztett módszerrel is nyomon követik.

A magyar szakemberek vizsgálatairól a MTA oldalán olvashatsz.

Működik a napvitorla-elv

reka — Tue, 13 Jul 2010 19:22:03 +0000

A Japán Űrkutatási Ügynökség, a JAXA bejelentése szerint sikerült demonstrálniuk a napvitorla alapelvét. A májusban fellőtt innovatív hajtóművet valóban gyorsítja a napszél, ezzel eloszlatták a kritikusok aggályait. Az Ikaros napvitorla-rendszer radar nyomkövetési adatainak elemzése, valamint a Doppler-mérések szerint az űreszköz fokozatosan gyorsul vitorlájának június 9-i kibontása óta. Az ultra-vékony napvitorlát a Napból érkező fotonok bombázzák, a JAXA mérései szerint az elért gyorsulás 1,12 milli-Newton.

A folytatást az SG.hu oldalán olvashatod.

A fényképezőgépek halála?

szabolcs — Tue, 13 Jul 2010 14:48:26 +0000

A fényképezés soha nem fog „kihalni”, azonban az eszköz, amit a fotók elkészítéséhez használunk bizony radikálisan változik. Pár év alatt szinte teljesen eltűntek a hagyományos filmekkel működő gépek, már a profi fotósok is átálltak a digitális masinákra.

Az amatőr, „családi” fotózás területén a mobilok lassan kiszorítják a digitális gépeket. Most pedig úgy tűnik lesz egy eszköz, amely a digitális gépeket és a mobilokat is ki fogja szorítani.
De mi is ez az eszköz?

Megtudhatjuk itt.

Tizenharmadikok lettünk a matekolimpián

szabolcs — Tue, 13 Jul 2010 10:28:20 +0000

A Nemzetközi Matematikai Diákolimpia egy évente megrendezett diákverseny, melyen a 20 év alatti, egyetem előtt álló tanulóknak hat, egyenként hétpontos matematikai problémát kell megoldaniuk. Az első ilyen versenyt 1959-ben rendezték Romániában, s azóta 1980 kivételével minden évben megtartották. Ezzel a matematikai a legrégibb a nemzetközi tudományos diákolimpiák közül. A hetvenes évekig a szocialista országok versenye volt, ma az egész világra kiterjed. Minden résztvevő ország régebben nyolc, ma hat versenyzőt küldhet.

A Hiradó tudósítása itt olvasható, a részletes eredmények megtekintése és a feladatok letöltése pedig a hivatalos honlapról lehetséges itt.

Csendes éjjel

szabolcs — Tue, 13 Jul 2010 10:16:19 +0000

Április 16-án este az izlandi Eyafjallajökull vulkánból származó anyagfelhő miatt lezárták a hazánk feletti légteret, így az éjszaka nyugalmát nem zavarhatták repülőgépek. A teljes égboltot ábrázoló halszemoptikával készült képeket – főként a kora esti órákban – rendszerint keresztül-kasul szabdalják a légijárművek nyomai, amelyek az alábbi, egyórás expozícióval készült képen, a légi korlátozás miatt teljességgel eltűntek.

A cikk és a kép itt megtekinthető.

Egér

szabolcs — Tue, 13 Jul 2010 05:00:02 +0000

Ülünk a kanapén és a szoba másik felében lévő lcd-tévére kötött laptopunkon netezünk egy apró kütyüvel irányítva az egeret. Egy mozgásérzékelős egér és egy aprócska, de teljes értékű qwerty-billentyűzet kombóját teszteltük. Egészen jól használható, ha nem kell sokat írni és elég nagy a kijelző.

Az új egéről itt olvashatunk.

Bizalomteszt, robottal

szabolcs — Mon, 12 Jul 2010 16:12:32 +0000

Az Egyesült Államok Északkeleti Egyetemén (Boston) pszichológiaprofesszor, David DeSteno és munkatársai vizsgálatának tárgya, hogy miként döntünk arról, megbízunk-e idegenekben, és vajon helyesek-e ezek a döntések. Az amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány (NSF) által támogatott projektben Cynthia Breazeal, a világhírű MIT Médialaboratórium Személyi Robotok Csoport vezetője, valamint a Cornwall Egyetem két tudósa, a közgazdász Robert Frank és a pszichológus David Pizarro is részt vesznek.

A teljes, képekkel illusztrált írás elolvasható itt.

Hangfal Söröshordóból

szabolcs — Mon, 12 Jul 2010 13:04:17 +0000

Az ötlet úgy indult, hogy szilveszteri buli után maradt egy söröshordó, amelyet sajnáltam kidobni. Egy srác polcán mindig jól mutat egy söröshordó, de én valahogy nem szeretem az egyéb haszonnal nem bíró szobadíszeket, így elkezdtem gondolkozni, hogy mire használható. Rövid tanulmányozás után észrevettem, hogy az alja átmérőben megegyezik a 6,5 hüvelykes hangszóróval. Így egy beszerzőkörút és kevesebb mint 8 óra munka után használatba vehettem két nagyon praktikus és különleges kinézetű zeneforrást.

A készítés leírása itt elolvasható.

Aszteroida, ahogy még nem láttuk

szabolcs — Mon, 12 Jul 2010 10:47:30 +0000

A szonda szombaton közép-európai időszámítás szerint 18 óra 10 perckor 3200 km-re közelítette meg az aszteroidát. A Lutetia több mint 100 km átmérőjű objektum, amely a Mars és a Jupiter pályája között helyezkedik el, és számos információval szolgálhat a Naprendszerről.

A szemgyönyörködtető képek és a cikkek itt és itt olvashatóak.

Földreszállt Nap

szabolcs — Mon, 12 Jul 2010 08:37:35 +0000

A fizika többi ágával szemben a csillagászat egyik előnye az, hogy olyan körülmények között tanulmányozza az anyagot, melyek laboratóriumban nem valósíthatók meg. Néha azonban éppen földi kísérletek segítenek a csillagászoknak. Legutóbb a Danial Wolf Savin vezette nemzetközi elméleti-kísérleti munka vitt még közelebb a csillagok keletkezésének megértéséhez.

A kísérletről itt bővebben olvashatsz.

Aszteroida randevú

reka — Sun, 11 Jul 2010 19:59:28 +0000

Szombaton elrepült a Lutetia-aszteroida mellett az európai Rosetta küldetés, ezzel a Lutetia az űrkutatás történetének legnagyobb űrszondával vizsgált űrkőzete.A 100 kilométeres kőtömeg a Rosetta utolsó állomása a céljául kijelölt üstökös felé vezető úton, amit 2014-ben ér el. A Lutetia több szempontból is nagy érdeklődésre számot tartó célpont, az objektum valódi típusát sem a földi, sem az űrtávcsövek nem tudták meghatározni. A tudósok szeretnék megtudni, mennyit változott az idők során a hatalmas aszteroida, amiből megállapíthatják milyen mértékben tartalmazza azokat az ősi anyagokat, melyek a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti kialakulásából maradtak vissza.

A küldetésről bővebben az SG.hu oldalán olvashatsz.

Repülő Autó…

szabolcs — Sat, 10 Jul 2010 11:56:01 +0000

A jövő a repülő autóké, erről sokan meg vannak győződve. De már nem is kell annyira messzire tekintenünk, miután az Egyesült Államok légügyi hatósága engedélyt adott a Terrafugia Transition jármű közlekedésére.

A furcsa jármű a besorolása szerint közúti közlekedésre alkalmas repülő, de nevezhetjük repülő autónak is. Formája alapján egyébként inkább repülő. Ez lehet az első kereskedelmi repülő autó.

A teljes cikk és egy videó a National Geographic oldalon, egy napelemes repülő éjszakai repüléséről szóló cikk itt olvasható.

Hold

szabolcs — Sat, 10 Jul 2010 07:29:23 +0000

Az elmúlt években ugrásszerűen gyarapodtak a Holdról szerzett ismereteink, ez több új űrszondának köszönhető. Az egyik legfontosabb eredmény: kiderült, hogy kísérőnknek nemcsak a sötét sarkvidéki krátereiben van vízjég, hanem minimális mennyiségben a felszínén is sok területen fordulnak elő H2O-molekulák, amelyek napi ciklus szerint gyarapszanak és ritkulnak.

A teljes cikk az origo.hu-n olvasható.

Szuperakku

szabolcs — Fri, 09 Jul 2010 14:19:58 +0000

A kutatást vezető Choong-Shik Yoo kémia professzor, a fizikai kémia doktora szerint ez a nukleáris energián kívül minden eddiginél sűrűbb energiatárolást tesz lehetővé, nagy előnye ugyanakkor, hogy nem bocsát ki az egészségre káros sugárzást. Az új anyag alapja az egyik legstabilabb xenon vegyület, a xenon-difuorid (XeF2). A szilícium marására is alkalmazott fehér kristályt a kutatók egy apró 5 x 7,5 centiméteres, kis helyen rendkívüli nyomás kifejtésére képes gyémántüllő-cellába helyezték, ebben alakult egészen újjá az anyag.

A teljes cikk itt olvasható.

Szél az Űrből

szabolcs — Fri, 09 Jul 2010 11:02:01 +0000

Az Európai Űrügynökség (ESA) hollandiai Üzleti Inkubációs Központjában (BIC) működő francia Leosphere cég egy olyan kisméretű mérőeszközt fejlesztett ki, amellyel a földfelszíntől 200 méter magasságig távérzékeléssel képesek mérni a szél sebességét és irányát. Ezen alapvető információ alapján tudnak dönteni arról, hogy hová telepítsék az elektromos energiát előállító szélturbinákat.

A teljes cikket az urvilag.hu-n olvashatjuk.

Kisebb, mint a Proton

szabolcs — Fri, 09 Jul 2010 08:15:23 +0000

A látható világegyetemet alkotó pozitív töltésű szubatomi részecskékről, a protonokról kiderült, hogy méretük négy százalékkal kisebb, mint azt korábban gondolták – olvasható a Nature című tudományos szaklapban megjelent tanulmányban. A méretbéli különbség első hallásra nem tűnik túl nagynak, különös tekintettel a proton egészen aprócska mivoltára. Ha azonban igaz az állítás, az mégis megváltoztathatja a kvantum-elektrodinamika alapvető számításait.

A cikk itt olvasható.

Mikrokvazár

reka — Fri, 09 Jul 2010 08:10:05 +0000

Egy fekete lyukba ömlik csillagtársáról az anyag, miközben egy része nagy sebességgel messzire lökődik. Sikerült megfigyelni az egyik legfurcsább ilyen objektumot, az úgynevezett mikrokvazárok eddigi legenergikusabb képviselőjét. Az égitest közeléből kilövellt anyag egy hatalmas, közel 1000 fényév átmérőjű üreget hozott létre a csillagközi gázban.

A folytatást az origo.hu oldalán olvashatod.

Mit hozott a Hayabusa?

reka — Thu, 08 Jul 2010 18:07:46 +0000

A Japán Űrkutatási Ügynökség (JAXA) bejelentése szerint sikerült port begyűjtenie a Hayabusa küldetésnek, a mintagyűjtő kapszulában ugyanis megtalálták a hőn áhított részecskéket, bár a minta eredetét még tisztázni kell.A sajtóközlemény szerint még nem tudni, hogy a szemcsék a 2005-ös Itokawa aszteroida leszállásokból származnak, vagy a bolygóközi űrből, esetleg magáról a Földről kerültek a hányatott sorsú kapszulába.

A cikk folytatását az SG.hu oldalán olvashatod.

Környezetvédelem Technológiák

szabolcs — Thu, 08 Jul 2010 17:43:20 +0000

Első hír: Földet ért Svájcban Bertrand Piccard kalandkereső léghajós napelemes repülőgépe csütörtök reggel 9 órakor, miután sikeresen teljesítette az éjszakai órákat is magában foglaló 24 órás próbautat.

Második hír: Az IBM a múlt héten a Zürichi Szövetségi Műszaki Egyetemen (ETH) üzembe helyezett egy meleg vízzel hűtött szuperszámítógépet. A vállalat szerint az Aquasar névre keresztelt rendszer mérföldkő a környezetbarát számítástechnikában: 40 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt, mint egy hasonló kiépítésű léghűtéses gép, sőt annak köszönhetően, hogy a hulladékhővel az intézmény épületeit lehet fűteni, a szén-dioxid-kibocsátás még nagyobb mértékben, akár 85 százalékkal is csökkenthető.

A napelemes repülőről itt a vízhűtéses számítógépről itt találod a teljes cikket.

Az utazó tudós

szabolcs — Thu, 08 Jul 2010 14:21:46 +0000

Azt mondják, ő az a magyar tudós, akivel a leggyakrabban lehet repülőtereken összefutni. Kétségtelen, a 76 éves Kroó Norbert nemzetközi reputációja párját ritkítja az európai színtéren. De idehaza is mindenütt ott van, ahol valami történik a tudományban. Volt már akadémiai főtitkár, vezetett több kutatóintézetet, és az első Orbán-kormány idején tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkárként belekóstolt a politikába is. Most épp az alelnöki székben ül a Roosevelt téri palotában.

A riport itt olvasható.

Rekord Panoráma

szabolcs — Thu, 08 Jul 2010 11:57:13 +0000

Rekordkísérlethez készülődik a Mandiner stábja: Pécsről szeretnék létrehozni a világ legnagyobb felbontású fotóját. A gigapixelrekordok folyamatosan dőlnek meg, a mostani rekordot egy Dubairól készült látkép tartja: a 45 gigapixeles kép nem kevesebb, mint 4250 képből áll – kis csalás, hogy a kép nagy részét maga az égbolt teszi ki. Ezeket a képeket többnyire a gigapan cég mozgó fejeivel készítik, ami apró elmozdulásokkarl végigfotózza az előre beállított látószöget – nem volt ez másként a Mandiner budai panorámaképével sem: összesen 22 oszlop 15 sorának 630 fényképéből áll össze a 4 gigapixeles kép.

A teljes cikk és a dunai panorámafelvétel itt, a dubai-i felvétel pedig itt található. Hogyan készült a dubai-i fotó?

Egy új Naprendszer

szabolcs — Thu, 08 Jul 2010 08:42:18 +0000

Újabb észlelések alapján megerősítették, hogy az első objektum, melyet közvetlen felvételek alapján azonosítottak exobolygó-jelöltként, valóban egy Naphoz hasonló csillag körül keringő nyolc jupitertömegű planéta.

A cikk a csillagaszat.hu-n olvasható.

Mössbauer-spektroszkópia magyar módra

reka — Wed, 07 Jul 2010 16:03:46 +0000

A Mössbauer-spektroszkópia, amely a vegyi anyagok szerkezeti, valamint mágneses tulajdonságait, és azok időbeli változásait vizsgálja, számos tudományterületen alkalmazható mérési eljárás. A módszert Magyarországon Keszthelyi Lajos és Dézsi István alkalmazták először. Fizikusok, kémikusok vagy biológusok is szívesen használják, de nagy segítséget nyújt például a kohászat terén is. A vegyészmérnök, közgazdász Vértes Attila akadémikus aki az Amerikai Kémiai Társaság díszoklevelét vehette át, elsősorban a korróziós kutatásokban, valamint az oldatszerkezeti vizsgálatokban, a szupravezetők tanulmányozásában alkalmazta a módszert.

A teljes cikket a MTA oldalán olvashatod.

Látványos égi jelenség, újra!

szabolcs — Wed, 07 Jul 2010 11:02:20 +0000

Még közel két hétig látható az esti égen egy látványos bolygó együttállás: körülbelül egy órával naplemente után három bolygó, a Vénusz, a Mars és a Szaturnusz csodálatos gyöngyfüzért alkot. Este 9 órától már érdemes keresni őket. A megfigyeléshez távcső nem szükséges, azonban a derült idő mellett jó rálátás kell a nyugati látóhatárra, és közvetlen zavaró fények lehetőleg ne legyenek a közelünkben.

A megfigyeléshez tanácsok, kép és cikk itt található. A Lángész előző bejegyzése e témában pedig itt.

Ágyúval Jégre

szabolcs — Wed, 07 Jul 2010 08:55:46 +0000

Rengeteg kárt okoz mostanában a jégeső.

Jégvédelmi ágyúkat tesztelnek hazai vállalkozásoknál a Debreceni Egyetem szakemberei; a belga berendezéseket a jégesők elleni hatékony védelem érdekében fejlesztették ki – tájékoztatta Szabó Zoltán professzor kedden az MTI-t.

A teljes cikk itt elolvasható.

Zöld a Nap

szabolcs — Tue, 06 Jul 2010 17:09:53 +0000

Napnyugta és napkelte idején csillagunk a látóhatárhoz közel tartózkodik. A fénytörés miatt sugarai irányt változtatnak a légkörben, és az egész napkorong enyhén megemelkedik az égen. A refrakciónak is nevezett jelenség keretében általában fél fok körüli szögértékkel látszik magasabban a Napunk – ennek megfelelően, amikor alja a látóhatárt érinti, valójában már alatta is van (a Nap átmérője a Földről nézve fél fok).

Képek és a cikk itt található.

Szalag az Óceánban

szabolcs — Tue, 06 Jul 2010 14:01:49 +0000

2004-ben amerikai műholdas mérések adatai alapján erősödött fel az a hipotézis, hogy a Golf-áramlás esetleg „kikapcsol”. A rémisztgetés folytatódott egy évvel később egy angol kutatócsoport által a Nature-ben publikált cikkel, mely azt állította, hogy a Golf-áramlás egy 1992-es méréshez viszonyítva mintegy 30 százalékkal kevesebb vizet – és kevesebb hőt – szállít. Ez a közlés heves vitára késztette a klímakutatókat, már csak azért is, mert az Északatlanti-óceán jelenleg melegebb, mint amit a korábbi mérések mutattak.

Most jön a képbe a NASA új mérési eredménye…

A cikk további része itt olvasható.

Különleges kettőscsillag röntgenben és rádióban

szabolcs — Tue, 06 Jul 2010 11:50:42 +0000

A nagytömegű röntgenkettősök (High-mass X-ray Binaries, HMXBs) jelentős hányada egy emissziós vonalakat mutató, B színképosztályba tartozó csillagból és egy kompakt objektumból (neutroncsillag vagy fekete lyuk) áll. Esetükben a legszorosabb megközelítés (szaknyelven: periasztron-átmenet) idején jelentős anyagáramlás indul meg a kompakt égitest felé, ami erős röntgenkitörések formájában észlelhető. A HMXB-k másik típusában a nagytömegű csillag egy OB színképtípusú szuper- vagy hiperóriás – ezeknél a rendszereknél nemcsak akkor érzékelhetők röntgenflerek, amikor a két csillag a legközelebb található egymáshoz, hanem folyamatosan, az óriás erős csillagszele miatt is előfordulhatnak.

A teljes írás itt elérhető.

Tejút

szabolcs — Tue, 06 Jul 2010 10:40:49 +0000

A Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója, Max Planck (1858-1947) tiszteletére elnevezett űrszondát tavaly májusban bocsátotta fel az ESA (Európai Űrügynökség). Az űrtávcső segítségével a mikrohullámú háttérsugárzást – a 13,7 milliárd évvel ezelőtt bekövetkezett ősrobbanás maradványsugárzásának szerkezetét szeretnék felmérni az egész égboltra kiterjedően, minden eddiginél jobb felbontással.

Kép, videó és cikk itt és itt.

Determinánsok, Mátrixok

szabolcs — Mon, 05 Jul 2010 15:17:03 +0000

A determináns fogalma – mely általánosan a mátrixokból érthető meg valójában – nem csak egyszerűen, „középiskolás” szinten is megismerhető, de sok feladatot leegyszerűsít számunkra. Ilyen a többismeretlenes egyenletek megoldása, geometriai transzformációk egyszerűsítése is. Ezenkívül a fizikában a kvantummechanika meg sem érthető a determinánsok illetve mátrixok ismerete nélkül, nem véletlenül nevezik a kvantummechanikát mátrixmechanikának is.

Ha elolvastátok már a Lángész Deriválásról, Integrálásról, Komplex Számokról szóló bejegyzéseit, akkor a determinánsok és mátrixok segítségével már szinte az egész modern fizika érthetővé válik előttetek.

Tehát a determinánsok és mátrixok izgalmas világát itt vagy itt.

Így hánytok ti

szabolcs — Mon, 05 Jul 2010 13:23:16 +0000

Izlandon most nagy a “vulkáni csend”, bár az Eyjafjöll azért megereszt néhány kisebb hamufelhőt, jelezve, hogy nem tért még nyugovóra. A Tűzhányó blog összeállításából kiderül, hogy a vulkánoknál nincs nyári szünet.

A Lángészben foglalkoztunk már a vulkánokkal, a jelenleg aktív vagy majdnem aktív vulkánokról olvashatunk egy cikkecskét itt és egy “tűzhányos” kísérlet a Szertárban.

Környezetvédő Atombomba?!

szabolcs — Mon, 05 Jul 2010 10:15:38 +0000

Viktor Mihajlov fizikus, egykori orosz atomenergetikai miniszter értetlenül figyeli a BP olajtársaság sikertelen próbálkozásait, szerinte ugyanis egy 10 kilotonnás atomtöltet (1 kilotonna egyenlő 1000 tonna trotil robbanóerejével) már rég megoldotta volna a napi 60 ezer hordónyi nyersolajat tengerbe juttató kút problémáját.

A teljes cikk a tudomany.ma.hu oldalon olvasható.

Táborok a jövő tudósainak

reka — Mon, 05 Jul 2010 09:00:01 +0000

A természettudományok iránt érdeklődő fiatalok segítése, a tehetséggondozás, valamint a kutatói életforma megismertetése egyaránt célja azoknak a nyári táboroknak, amelyeket ezekben a napokban tartanak az Akadémia több intézetében. Az MTA Szegedi Biológiai Központ kéthetes rendezvényére a hét évvel ezelőtti első tábor egyik résztvevője ma már előadást tartó kutatóként tért vissza.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nyári táborairól a MTA oldalán olvashatsz.

Idegen Üstökösök

szabolcs — Mon, 05 Jul 2010 08:27:59 +0000

A NASA Dél-nyugati Kutatóintézetében (SWRI, Boulder, Colorado) a neves égi mechanikus, Harold F. Levison által vezetett nemzetközi kutatócsoport nemrégiben jelentette be, hogy elképzelhető: a jól ismert üstökösök többsége nem a Naprendszerben keletkezett, hanem más csillagok körüli anyagból állt össze. E szerint például a híres-nevezetes Halley-üstökös, az 1997 kora tavaszán látványos és fényes Hale-Bopp (C/1995 O1), valamint a 2007. első napjaiban szabad szemmel tőlünk is megfigyelhetővé vált McNaught (C/2006 P1) szülőhelye más csillagok körüli ősköd lehetett és onnan kerülhettek át hozzánk ezek a valóban akár csillagközi távolságokat is megtenni képes égi, sőt csillagközi vándorok.

A cikk itt olvasható.

A rádióhullámok felfedezése

reka — Sun, 04 Jul 2010 08:33:52 +0000

Faraday autodidakta volt, könyvkötôsegédként került be egy kutatólaboratóriumba és ott nôtte ki magát a legnagyobb angol fizikusok egyikévé. Kísérleti fizikus volt, óriási fantáziával, manualitással, ötletekkel megáldva és egy óriási szerencsével: nem volt tanult fizikus, sem matematikus. Ezért a kor nagy betegsége– miszerint ahogy felfedez valamit, azt azonnal képletekbe kell öntenie és egyenleteket kell felírnia –, ôt elkerülte. Inkább képekben gondolkodott, tôle származik az erôvonal fogalma, az erôvonalképek, ami teljesen idegen volt egy korabeli fizikus számára.

Faraday, Maxwell és Hertz életéről és munkásságáról itt olvashatsz bővebben.

A GOCE első geoidtérképe

szabolcs — Sat, 03 Jul 2010 10:17:39 +0000

A legújabb eredményeket a norvégiai Bergenben, az ESA ezen a héten zajló nagyszabású földmegfigyelési konferenciáján (Living Planet, vagyis „élő bolygó”) hozták nyilvánosságra. A 2009 márciusában indított GOCE (Gravity field and steady-state Ocean Circulation Explorer) szeptember közepétől állt arra az alacsony (mindössze 254,9 km-es magasságban húzódó) pályára, ahonnan minden eddiginél nagyobb felbontással és pontossággal, ugyanakkor az egész Földre kiterjedően szeretnék vele feltérképezni bolygónk gravitációs terét. A most bemutatott, 2009. november-decemberi adatok alapján készített előzetes térképet a szakemberek máris igen biztatónak tartják.

A teljes írást az urvilag.hu-n olvashatjuk el.

A Térkép

szabolcs — Sat, 03 Jul 2010 08:44:14 +0000

Első alkalommal készül olyan domborzati térkép az egész Földről, amelynek vízszintes felbontása eléri a 12 métert, azaz ekkorák lesznek a legkisebb, még megkülönböztethető részletek. A német TanDEM-X és TerraSAR műholdak radarberendezései minden korábbinál pontosabban térképezik fel a domborzatot – az eredményeket még a tengeráramlatok megfigyelésében és hatásuk vizsgálatában is felhasználják.

A részletes cikk és videók itt találhatók.

Magyar kutyarobot

reka — Sat, 03 Jul 2010 08:19:13 +0000

Két merőben különböző tudományterület, az állati és emberi viselkedéssel foglalkozó etológia és a robotika szakértőinek közreműködésével készült el az első magyar kutyarobot, MOGI Robi. A robot nevének első tagja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszékének rövidítéséből ered. A kutatók a kutya kötődési viselkedésének tanulmányozása után, az ott szerzett tapasztalatokat felhasználva készítették el a szerkezetet irányító algoritmust.

A folytatást az origo.hu oldalán olvashatod.