Jelentősen csökkent a tenger üzemanyagának is nevezett fitoplankton mennyisége az elmúlt száz évben, állítja az eddigi legátfogóbb felmérés a Nature ma megjelent számában. Az egyszerű növények a tengeri tápláléklánc legalján találhatók, és megfogyatkozásuk a teljes óceáni ökoszisztémára hatással van, így az emberek által fogyasztott halakra is.
A témáról bővebben itt olvashatsz.
Napjainkban mind a számítástechnika, mind a neurobiológia óriási iramban fejlődik, a leginkább keresett tudományterületnek számítanak. Egy amerikai kutatócsoport nemrég úgy gondolta, összekapcsolja e kettőt, amelynek eredményeképpen születőben vannak az új generációs szuperszámítógépek, melyek az idegsejtek összehangolt működése, kommunikációja alapján készülnek. A Plymouth-i Egyetem szakembereit az emberi agyban található neuronok inspirálták, mikor elkezdték nagyszabású projektjüket.
A folytatást itt olvashatod.
A Mexikó-öböl katasztrófája a szemünk láttára zajlik: már április óta ömlik az olaj a tenger vizébe, ami a partokat is szennyezi már, ezenfelül a várva várt megoldás is befuccsolni látszik. Valószínűleg ez minden idők legnagyobb olajszennyezése, ami ki tudja, hány száz évig fejti ki még hatását az ökoszisztémára. Ennek ellenére van még új az olajfolt alatt is, ugyanis az öbölben kutatók két új halfajt fedeztek fel.
A cikk folytatását a Science Caffe oldalán olvashatod.
Régóta ismert, hogy csontvázunk nem mechanikusan, a növekedés eredményeként, felnőtt korunkra változatlan formában alakul ki, hanem az egész rendszer folyamatos mozgásban van. Egy új felismerés szerint amikor a csontsejtek egy része leépül, hogy újnak adja át a helyét, egy hormon keletkezik, az oszteokalcin, mely inzulin kiválasztását okozza és segíti, hogy a sejtek cukrot vegyenek fel. A felfedezés lényege az, hogy csontrendszerünk nem csupán kalcium- és foszfátraktár, hanem az energia-felhasználás kulcsfontosságú színhelye. Elképzelhető, hogy e felismerésnek a jövőben a cukorbetegség kezelésének új módszereit köszönhetjük.
A részleteket a MedicalOnline oldalon olvashatjátok.
Analizálják Ötzi, az 5300 éves tiroli jégember örökítőanyagát német és olasz kutatók. A tudósok mintát vettek a múmia medencecsontjából és kivonták belőle a DNS-t, amelyet szekvenciavizsgálatnak vetettek alá. A genetikai adatok kiértékelése egyelőre várat magára. Az első eredményeket és következtetéseket a múmia felfedezésének 20. évfordulója alkalmából, 2011-ben fogják nyilvánosságra hozni. A kutatók olyan kérdésekre keresik a választ, mint hogy élnek-e még valahol Ötzi leszármazottai.
A folytatást az MTI oldalán olvashatjátok.
A világ legnagyobb óceanáriumát építik fel 2012-ig az oroszországi Távol-Keleten, Vlagyivosztok közelében. A Russzkij-szigetre megálmodott létesítmény 435 vízmedencéjével és akváriumával mindenekelőtt arra szolgál, hogy jobban kutathassák a Csendes-óceán északnyugati részének tengerbiológiáját. Az akváriumokban a biológusok elsősorban a tengeri állatok mesterséges körülmények közötti viselkedését tanulmányozzák majd, a látogatók pedig egyebek mellett egy 75 méter hosszú “vízalatti” alagúton figyelhetik meg a tengerek lakóit.
Az óceanáriumról a THE portálon olvashattok.
Egy tanulmány eredményei szerint azoknak az embereknek, akik jó baráti és ismeretségi körrel rendelkeznek, ötven százalékkal nagyobbak a túlélési esélyeik, mint a kevésbé szociálisaknak. A magány mint kockázati tényező hatásfoka a dohányzáséval megegyező, a túlsúlyét és a mozgáshiányét pedig túl is szárnyalja. Az orvosoknak ezért ugyanolyan komolyan kell venni a páciensek szociális kapcsolatait, mint a dohányzási, étkezési és sportolási szokásaikat.
A cikket a MedicalOnline oldalon olvashatjátok.
A tudósok leleplezték a galambok azon figyelemre méltó képességének titkát, hogy miként tudnak több száz kilométerről is pontosan hazatalálni. Kiderült, hogy a szaglásuk vezeti haza őket. A kutatók azt tapasztalták, hogy a galambok „szagtérképeket” készítenek a környezetükről, és ezt használják fel a tájékozódásukhoz. Ez felváltja azt az eddigi elképzelést, miszerint a navigációhoz a Föld mágneses mezejének csekély változásait aknázzák ki.
A cikket a National Geographic Magyarország oldalon olvashatjátok.
Az Odontomachus bauri „csapdarágójú” hangya 35–64 m/s (126–230 km/h) sebességgel csapja össze rágóit, mindössze 0,13 ms alatt. Ez az eddig ismert leggyorsabb saját erőből végrehajtott állati mozgás, sokkal gyorsabb, mint például a kaméleon nyelvének szemmel követhetetlen „ostorcsapása”. A rágók összezárása akkora erőhatást hoz létre, hogy a rá vadászó élőlényből könnyen áldozat lesz, illetve képes elmozgatni a hangyát a veszély közeléből.
A cikket a National Geographic Magyarország oldalon olvashatjátok.
Az elmúlt évtizedben a szellemi leépülést vizsgáló tanulmányok egybehangzóan azt mutatták, hogy az oktatásban eltöltött idő csökkenti a demencia veszélyét, mégpedig minden egyes többlet-év 11 százalékkal. Carol Brayne, a Cambridge-i Egyetem munkatársa kutatócsoportjával most megállapította, hogy ez az előny nem a jobb társadalmi és gazdasági státushoz, vagy az egészségesebb életmódhoz köthető, hanem ahhoz, hogy azok az emberek, akik hosszabb időt töltöttek az oktatásban, jobban tudják kompenzálni az agyukban kialakuló elváltozásokat.
A részleteket a MedicalOnline oldalon olvashatjátok
© 2012 Lángész · A portál az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.
