Lángész » Biológia

Az uralkodó élőlények

agi — Mon, 02 Aug 2010 13:52:44 +0000

Októberben ér véget a Tengeri Népszámlálás nevű program. Több száz tudós dolgozott együtt azon, hogy minél pontosabb és minél részletesebb képet kapjunk a világóceán élővilágáról a hatalmas bálnáktól az aprócska baktériumokig. Az eredmények alapvetően alakíthatják át mindazt, amit a Föld működéséről és az élet sokféleségéről gondoltunk. A legkomolyabb meglepetéseket a legkisebb élőlények, a baktériumok okozták. Eddig nem képzelt sokféleségükre és mennyiségükre került fény.

A részleteket a béka marad blogon olvashatjátok.

Őserdők Európában

agi — Mon, 02 Aug 2010 13:30:14 +0000

Őserdők nem csak a trópusokon léteznek. Bármely égövön megtalálhatók olyan tájakon, ahol még sohasem került sor rendszeres fakitermelésre. Az európai erdőterület mindössze 1%-a tekinthető őserdőnek. Elsősorban a távoli északon és a hegyvidékek meredek lejtőin, nehezen járható völgyeiben maradtak fenn.

Az európai őserdőkről a Természet Világa augusztusi számában olvashattok.

Vírusfosszíliák

agi — Mon, 02 Aug 2010 13:25:43 +0000

A vírusok egy csoportja, az úgynevezett retrovírusok létének egy fontos mozzanata, hogy a fertőzés során genetikai anyagukat beépítik a gazdájuk genomjába. Emiatt érthető, hogy a gerincesek genomjában számos retrovirális szekvencia kópia található. Egy kutatócsoport azonban azt találta, hogy az ember és más gerincesek genomja sok ősi szekvenciát tartalmaz, amelyek olyan, nem retrovírusoktól származnak, amiket halálos kimenetelű fertőzéseik miatt ismer ma a tudomány.

A folytatást az mRNS.hu oldalon olvashatjátok.

A széndioxid-szint és a halálközeli élmény

agi — Mon, 02 Aug 2010 13:18:46 +0000

A Maribor University ez évben publikált kutatása szerint a halálközeli élmények során tapasztalt misztikus élmények a vér széndioxid-szintjének megemelkedéséhez köthetőek. A betegek vizsgálata során a halálközeli élmény előfordulása nem korrelált a beteg nemével, vallási meggyőződésével, életkorával, halálfélelmével vagy iskolázottságával. Ám a halálközeli élményen átesett betegek széndioxid-szintje lényegesen magasabb volt azokénál, akik nem éltek át hasonló élményt.

A cikket az eLitMed oldalon olvashatjátok.

Spontán leszokás

reka — Sun, 01 Aug 2010 08:02:21 +0000

Lehetséges-e, hogy egy másik városba költözve egyszer csak átálljunk az alkoholról a kakaóra? Lejöhet-e az anyagról csak úgy magától egy heroinista? Függőségeink kialakulásában és megszilárdulásában a biológiai tényezőknél többnyire fontosabb szerepet játszanak megoldatlan vagy megoldhatatlan konfliktusok, így nem is annyira meglepő, ha valaki egyik napról a másikra le tud mondani valamiről, amire pedig nagyon rá volt szokva.

A folytatást itt olvashatod.

Dinoszaurusz tojások a geotermális hasadékoknál

reka — Sat, 31 Jul 2010 12:26:03 +0000

Egy kréta kori keltető azt mutatja, néhány dinoszaurusz szerette, ha fészkelő helyét geotermális hasadékokból származó gőz melegíti. A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány azt állítja, hogy bizonyos dinoszauruszok rendszeresen visszatértek a geotermális terepre, hogy fészkeket készítsenek, és tojásokat rakjanak le ott több mint 100 millió évvel ezelőtt.

A folytatást itt olvashatod.

Csapodár tojók

agi — Thu, 29 Jul 2010 23:47:28 +0000

A nőstények csapodársága javítja a madaraknál az utódok túlélési esélyeit – állítják brit kutatók. A Seychelle-szigeteki poszáták például látszólag egész életüket monogám párkapcsolatban élik le, ám mint a genetikai vizsgálatok kimutatták, a leszármazottakat gyakran egy “idegen” nemzi, a “félrelépésekből” származik az utódok 40 százaléka. Mint kiderítették, a házastársi hűtlenség javítja egy specifikus géncsalád sokféleségét. Következésképp a félrelépés eredményeként javulnak az utódok életkilátásai, hiszen szervezetük a betegségek szélesebb skálája iránt ellenálló.

A folytatást az MTI oldalán olvashatjátok.

Csapjuk be az agyunkat és együnk kevesebbet!

agi — Thu, 29 Jul 2010 23:42:03 +0000

Kutatók szerint a sikeres fogyókúra kulcsa az lehet, ha agyunkat úgy állítjuk be, hogy az étel, amit éppen elfogyasztani készülünk, igenis elegendő lesz nekünk. Egy vizsgálatban résztvevők hosszabb ideig érezték jóllakottnak magukat azon ételek elfogyasztása után, amelyekről azt hitték, hogy nagyobb adag, mint az valójában volt. Az emlék arról, hogy milyen jóllakottság-érzéssel járt egy előzőleg elfogyasztott étel, ugyancsak befolyásolta azt, hogy mennyi ideig csillapította az éhséget. Tehát az éhséget és a jóllakottság érzését két tényező befolyásolja: az, hogy mit várunk el az étkezés előtt, és hogy milyen emlékeink vannak az előző étkezéssel kapcsolatban.

A cikket az eLitMed oldalon olvashatjátok.

Új ízületek növesztése

agi — Thu, 29 Jul 2010 23:31:46 +0000

Visszanövesztették elvesztett ízületeiket és ízületi porcukat nyulak, amelyekbe mesterséges combcsontot ültettek eltávolított sajátjuk helyébe. A The Lancet orvosi folyóiratban megjelent tanulmány szerint őssejtek átültetésére nem, csupán egy növekedési faktorra volt szükség ahhoz, hogy a nyulak szervezetét az ízületi szövetek pótlására késztessék. Ez az első eset, hogy teljes ízületi felszínt sikerült regenerálni funkciói visszatérése mellett. Az eljárás a későbbiekben alkalmas lehet sérült emberi csípők, vállak és térdek regenerálására.

A cikket a MedicalOnline oldalon találjátok.

A Kis-Balaton élővilága

agi — Thu, 29 Jul 2010 23:21:53 +0000

Általános iskolás korunkban sokunknak meghatározó élménye volt Fekete István két könyve, a Tüskevár és a Téli berek, melyekben az író a Kis-Balaton vadregényes világát örökítette meg. A vidék mocsarai, zabolázatlan vizei az emberi tevékenység következtében majdnem eltűntek, de mára az emberek sok mindent jóvátettek azzal, hogy elősegítették a környék élővilágának helyreállását. A fokozottan védett terület érdekes ökoturisztikai célpont a Balatonnál nyaralók és iskolás csoportok számára.

A Kis-Balatonról a Greenfo oldalán olvashattok.

Fogyóban a tengerek üzemanyaga

reka — Thu, 29 Jul 2010 14:13:47 +0000

Jelentősen csökkent a tenger üzemanyagának is nevezett fitoplankton mennyisége az elmúlt száz évben, állítja az eddigi legátfogóbb felmérés a Nature ma megjelent számában. Az egyszerű növények a tengeri tápláléklánc legalján találhatók, és megfogyatkozásuk a teljes óceáni ökoszisztémára hatással van, így az emberek által fogyasztott halakra is.

A témáról bővebben itt olvashatsz.

Új generációs számítógépek

reka — Thu, 29 Jul 2010 14:04:21 +0000

Napjainkban mind a számítástechnika, mind a neurobiológia óriási iramban fejlődik, a leginkább keresett tudományterületnek számítanak. Egy amerikai kutatócsoport nemrég úgy gondolta, összekapcsolja e kettőt, amelynek eredményeképpen születőben vannak az új generációs szuperszámítógépek, melyek az idegsejtek összehangolt működése, kommunikációja alapján készülnek. A Plymouth-i Egyetem szakembereit az emberi agyban található neuronok inspirálták, mikor elkezdték nagyszabású projektjüket.

A folytatást itt olvashatod.

Új halfajok az olajfolt alatt

reka — Wed, 28 Jul 2010 21:15:51 +0000

A Mexikó-öböl katasztrófája a szemünk láttára zajlik: már április óta ömlik az olaj a tenger vizébe, ami a partokat is szennyezi már, ezenfelül a várva várt megoldás is befuccsolni látszik. Valószínűleg ez minden idők legnagyobb olajszennyezése, ami ki tudja, hány száz évig fejti ki még hatását az ökoszisztémára. Ennek ellenére van még új az olajfolt alatt is, ugyanis az öbölben kutatók két új halfajt fedeztek fel.

A cikk folytatását a Science Caffe oldalán olvashatod.

Csontjaink és a cukorbetegség

agi — Wed, 28 Jul 2010 16:34:35 +0000

Régóta ismert, hogy csontvázunk nem mechanikusan, a növekedés eredményeként, felnőtt korunkra változatlan formában alakul ki, hanem az egész rendszer folyamatos mozgásban van. Egy új felismerés szerint amikor a csontsejtek egy része leépül, hogy újnak adja át a helyét, egy hormon keletkezik, az oszteokalcin, mely inzulin kiválasztását okozza és segíti, hogy a sejtek cukrot vegyenek fel. A felfedezés lényege az, hogy csontrendszerünk nem csupán kalcium- és foszfátraktár, hanem az energia-felhasználás kulcsfontosságú színhelye. Elképzelhető, hogy e felismerésnek a jövőben a cukorbetegség kezelésének új módszereit köszönhetjük.

A részleteket a MedicalOnline oldalon olvashatjátok.

Ötzi DNS-e

agi — Wed, 28 Jul 2010 16:20:45 +0000

Analizálják Ötzi, az 5300 éves tiroli jégember örökítőanyagát német és olasz kutatók. A tudósok mintát vettek a múmia medencecsontjából és kivonták belőle a DNS-t, amelyet szekvenciavizsgálatnak vetettek alá. A genetikai adatok kiértékelése egyelőre várat magára. Az első eredményeket és következtetéseket a múmia felfedezésének 20. évfordulója alkalmából, 2011-ben fogják nyilvánosságra hozni. A kutatók olyan kérdésekre keresik a választ, mint hogy élnek-e még valahol Ötzi leszármazottai.

A folytatást az MTI oldalán olvashatjátok.

A legnagyobb óceanárium

agi — Wed, 28 Jul 2010 16:17:55 +0000

A világ legnagyobb óceanáriumát építik fel 2012-ig az oroszországi Távol-Keleten, Vlagyivosztok közelében. A Russzkij-szigetre megálmodott létesítmény 435 vízmedencéjével és akváriumával mindenekelőtt arra szolgál, hogy jobban kutathassák a Csendes-óceán északnyugati részének tengerbiológiáját. Az akváriumokban a biológusok elsősorban a tengeri állatok mesterséges körülmények közötti viselkedését tanulmányozzák majd, a látogatók pedig egyebek mellett egy 75 méter hosszú “vízalatti” alagúton figyelhetik meg a tengerek lakóit.

Az óceanáriumról a THE portálon olvashattok.

Egészségkárosító magány

agi — Wed, 28 Jul 2010 16:13:12 +0000

Egy tanulmány eredményei szerint azoknak az embereknek, akik jó baráti és ismeretségi körrel rendelkeznek, ötven százalékkal nagyobbak a túlélési esélyeik, mint a kevésbé szociálisaknak. A magány mint kockázati tényező hatásfoka a dohányzáséval megegyező, a túlsúlyét és a mozgáshiányét pedig túl is szárnyalja. Az orvosoknak ezért ugyanolyan komolyan kell venni a páciensek szociális kapcsolatait, mint a dohányzási, étkezési és sportolási szokásaikat.

A cikket a MedicalOnline oldalon olvashatjátok.

A galambok tájékozódása

agi — Wed, 28 Jul 2010 16:06:21 +0000

A tudósok leleplezték a galambok azon figyelemre méltó képességének titkát, hogy miként tudnak több száz kilométerről is pontosan hazatalálni. Kiderült, hogy a szaglásuk vezeti haza őket. A kutatók azt tapasztalták, hogy a galambok „szagtérképeket” készítenek a környezetükről, és ezt használják fel a tájékozódásukhoz. Ez felváltja azt az eddigi elképzelést, miszerint a navigációhoz a Föld mágneses mezejének csekély változásait aknázzák ki.

A cikket a National Geographic Magyarország oldalon olvashatjátok.

A leggyorsabb harapás

agi — Tue, 27 Jul 2010 18:24:35 +0000

Az Odontomachus bauri „csapdarágójú” hangya 35–64 m/s (126–230 km/h) sebességgel csapja össze rágóit, mindössze 0,13 ms alatt. Ez az eddig ismert leggyorsabb saját erőből végrehajtott állati mozgás, sokkal gyorsabb, mint például a kaméleon nyelvének szemmel követhetetlen „ostorcsapása”. A rágók összezárása akkora erőhatást hoz létre, hogy a rá vadászó élőlényből könnyen áldozat lesz, illetve képes elmozgatni a hangyát a veszély közeléből.

A cikket a National Geographic Magyarország oldalon olvashatjátok.

Magasabb végzettség – későbbi elbutulás

agi — Tue, 27 Jul 2010 17:18:56 +0000

Az elmúlt évtizedben a szellemi leépülést vizsgáló tanulmányok egybehangzóan azt mutatták, hogy az oktatásban eltöltött idő csökkenti a demencia veszélyét, mégpedig minden egyes többlet-év 11 százalékkal. Carol Brayne, a Cambridge-i Egyetem munkatársa kutatócsoportjával most megállapította, hogy ez az előny nem a jobb társadalmi és gazdasági státushoz, vagy az egészségesebb életmódhoz köthető, hanem ahhoz, hogy azok az emberek, akik hosszabb időt töltöttek az oktatásban, jobban tudják kompenzálni az agyukban kialakuló elváltozásokat.

A részleteket a MedicalOnline oldalon olvashatjátok

A nők és a majmok hasonlóan nevetnek

agi — Tue, 27 Jul 2010 17:09:06 +0000

Hasonlóságot fedeztek fel a majmok és a nők mosolygása között a mimika kutatásával foglalkozó szakemberek. “Ha a majmok alávetett helyzetben érzik magukat egy társukkal szemben, nevetéskor megmutatják fogaikat. A nők hasonlóan cselekszenek olyan helyzetben, amikor nem érzik magukat dominánsnak – fejtette ki Nicole Krämer, a Duisburg-esseni egyetem szociálpszichológusa.

A cikket az MTI oldalán olvashatjátok.

Jó alvással a függőség ellen

agi — Mon, 26 Jul 2010 17:00:22 +0000

Az alvást segítő orexin-blokkolók az addikció kezelésében is hasznosak lehetnek: gátolják a függőséget kialakító tanulási mechanizmust. Az orexinek agyi peptidhormonok, az alvás és a táplálkozás szabályozásában működnek közre az ellentétes hatású melaninkoncentráló hormonnal váltott üzemmódban. Az alvás és az addikció kapcsolatára az hívta fel a figyelmet, hogy kiderült: a stimulánssal kezelt narkolepsziások, ellentétben a többi amfetamin-fogyasztóval, nem válnak függővé.

A folytatást a MedicalOnline oldalon olvashatjátok.

Madárevő sasok

agi — Mon, 26 Jul 2010 16:53:28 +0000

Némely fehérfejű rétisas Alaszkában újabban más madarakat is fogyaszt. A kutatók azt állítják, hogy az új étrend meglepően nagy hatással van a táplálékláncra, s több fajt is érint. Amikor a tengeri vidrák csaknem eltűntek az Aleut-szigetek környékéről, a tüskés tengeri sünök azonnal erőre kaptak. A növekvő tengeri sünpopuláció elkezdte „felfalni” a területen lévő víz alatti hínárerdőket, ennek következtében a hínárfogyasztó halak elpártoltak a part menti vizektől, és az elsősorban őket fogyasztó fehérfejű rétisasok táplálék nélkül maradtak…

A cikket a National Geographic Magyarország oldalon olvashatjátok.

Vizelettel, vérrel, verítékkel

agi — Mon, 26 Jul 2010 16:43:06 +0000

A népi és tudományos gyógyászat évezredek óta használja az emberi testnedveket gyógyászati célokra. A testrészek és szervek vagy éppen salakanyagok felhasználása a mágikus gondolkodással függ össze. Ezek a „hozzávalók” rendszerint szerepelnek a varázslás és mágikus befolyásolás eszköztárában is.

A különös gyógymódokról az eLitMed oldalán olvashattok.

Vidrapárzás

agi — Mon, 26 Jul 2010 16:28:15 +0000

Buzás Balázs az Angliában lévő Rare Species Conservation Centre (Ritka Fajok Védelmének Központja) munkatársa. Így került egy veszélyeztetett faj, a simaszőrű vidra közelébe, annyira, hogy párzásukat is sikerült lefilmeznie.

A kisfilmet és a Balázzsal készített interjút a Természetfilm.hu oldalon találjátok.

Maláriabiztos szúnyog

agi — Mon, 26 Jul 2010 09:19:17 +0000

Egy amerikai kutatócsapatnak sikerült úgy megváltoztatni a szúnyogok genetikai állományát, hogy azok immunisak legyenek a malária kórokozójára. A szúnyogmutánsok szabadon eresztve kiszoríthatnák a vadon élő populációkat, így meg lehetne fékezni a betegség terjedését.

A cikket a MedicalOnline oldalon olvashatjátok.

2,1 milliárd éves a többsejtű élet?

reka — Sun, 25 Jul 2010 17:19:11 +0000

Több mint 250 tökéletes állapotban fennmaradt fosszíliát találtak Gabonban, melyek azt bizonyítják, hogy már 2,1 milliárd éve is léteztek többsejtű élőlények bolygónkon. A felfedezés jelentős áttörést jelent mivel a kutatók eddig úgy vélték, hogy a bonyolultabb életformák mintegy 600 millió éve alakultak ki.

A felfedezésről bővebben a G E O T H I N K . N E T oldalán olvashatsz.

Leveleket újraélesztő baktériumok

agi — Sun, 25 Jul 2010 15:12:30 +0000

Amikor ősszel a levelek sárgulni kezdenek, jelezvén életük végének közeledtét, almalevél-aknázó sátorosmolyok újraélesztik azokat. Még akkor is, amikor a levél maradék része is elhervad, a levélaknázó lárvák körüli folt fotoszintetikusan aktív, zöld marad. Egy új tanulmány kimutatta, hogy ezek a zöld szigetek a lárvákban élő baktériumoknak köszönhetően kelnek életre.

A folytatást az mRNS.hu oldalon olvashatjátok.

Fagyálló méreg

agi — Sun, 25 Jul 2010 08:17:29 +0000

Ausztrál kutatók négy olyan polipfajt fedeztek fel az Antarktiszon, amelyek mérge fagypont alatt is hatékony. Remélik, hogy a mérgeknek a gyógyászat is hasznát látja majd. A szakértők már régóta tudják, hogy a területen élnek polipok, de az ausztrál kutatók megdöbbentek azok változatosságán és alkalmazkodóképességén.

A cikket az MTI oldalán olvashatjátok.

A mikrofehérjék

agi — Sun, 25 Jul 2010 08:05:36 +0000

Korábban a tudomány úgy hitte, hogy a DNS nem kódoló régiói, az úgynevezett “szemét” DNS aligha rendelkezhet fontos funkciókkal. Egy új tanulmány viszont más megvilágításba helyezheti ezek a szakaszokat: a szemét-DNS-ről ugyanis extrém rövid fehérjék másolódnak, amelyekről ráadásul kimutatták, hogy például a Drosophila embrionális fejlődésében fontos szerepet töltenek be.

A mikrofehérjékről az mRNS.hu oldalon olvashattok.

Akiknek bejön a felmelegedés (egyelőre)

agi — Fri, 23 Jul 2010 13:16:33 +0000

Bár a klímaváltozás hatásai nem feltétlenül lesznek bolygónk lakóinak ínyére, azért akad egy-egy faj, amely élvezni képes a helyzet (rövidtávú) előnyeit. Ha az Észak-Amerikában őshonos sárga-hasú mormota populációdinamikáját figyeljük, elkerülhetetlenül arra jutunk, hogy ezek az állatok jobban élnek mint 10-20-30 éve: a populációk egyedszáma az elmúlt években ugrásszerűen elkezdett növekedni, egyre több utód születik, a meglevő egyedek, pedig boldogak és elégedettek.

A részleteket a Critical Biomass blogon olvashatjátok.

Sziláscetek fogairól

agi — Fri, 23 Jul 2010 13:10:09 +0000

Fogai szinte minden emlősnek vannak és azon fajoknál, ahol mégsincs ez így, jól körülhatárolható viselkedésbeli változások okozták az elvesztésüket. Az egyik ilyen csoport a szilásceteké, ahol a hagyományos táplálkozási formákat specializált planktonevés váltotta fel. Viszont a bálnák őse maga is egy szárazföldi ragadozó volt (és a fogak jelenléte könnyen kiszúrható egyéb cetfajoknál), aminek a nyomát nemcsak a fogzománc pszeudogének jelenléte bizonyítja, de a bálnák embrionális fejlődése is.

A folytatást a Critical Biomass blogon olvashatjátok.

Erdőjáró

agi — Fri, 23 Jul 2010 12:50:08 +0000

A játékban az erdő különböző részeit járhatod végig. Megtanulhatod, mit vigyél magaddal egy kirándulásra, sok érdekes dolgot megtudhatsz az erdőben élő növényekről és állatokról. A játékban különböző feladatokat kell megoldanod, melyek helyes megoldásáért jutalomkukac jár, amivel egy kismadarat kell etetned, aki a játék végére megnő.

A játékot a Pilisi Parkerdő Zrt. oldalán próbálhatod ki.

Mire való a szintetikus biológia?

agi — Fri, 23 Jul 2010 12:35:51 +0000

“Néhány hete vezető hír volt a tudományos sajtóban, hogy Craig Venter és munkacsoportja „mesterséges baktériumot” hozott létre kémcsőben. A hírrel együtt, de nem először szólt a média az élettel foglalkozó természettudományok új ága, a szintetikus biológia születéséről is. Írásunkban bemutatjuk az új tudományterület eddigi eredményeit és hazai művelői tevékenységét.”

A cikket a MedicalOnline oldalon olvashatjátok.

Parkerdő természetesen

agi — Fri, 23 Jul 2010 12:29:23 +0000

Sikeresen zárult a Pilisi Parkerdő Zrt. 460 millió forint európai uniós támogatást élvező, a hazai erdészeti gyakorlatban elsőként megkezdett természetvédelmi fejlesztése. A Parkerdő természetesen elnevezésű program alapvető célja a főváros környéki védett parkerdők élőhelyeinek és élettelen természeti értékeinek helyreállítása és megőrzése volt.

A cikket a Greenfo oldalán olvashatjátok.

Száz évig élhet a barlangi vakgőte

reka — Fri, 23 Jul 2010 07:42:53 +0000

1952-ben a franciaországi Moulis falvacska egy barlangjába a kutatók barlangi vakgőtéket telepítettek be egy tenyésztési program keretén belül, amely világszerte az egyetlen, amely sikerrel járt. A kutatók az állományon belüli összes születést és halálesetet dokumentálják. A legidősebb vakgőték legalább 48 évesek, az öregedésnek nyoma sincs rajtuk. Az állomány egynegyede előreláthatóan túllépi majd a 85 éves kort, legidősebbjük akár 102 évig is elélhet a kutatók becslései szerint.

A folytatást itt olvashatod.

Mesterséges sejt, hangya lélek

reka — Fri, 23 Jul 2010 07:36:20 +0000

A nanorészecskék világa napjaink egyik kiemelt kutatási területe. Ennek eredményeit is felhasználja az orvostudomány nagy előrelépést sejtető technológiája, a mesterséges sejtek általi kemoterápia lehetősége. A sejtek által szállított, és a kívánt helyen nagy hatékonysággal felhasználható gyógyszerek többek között a gyulladások és a rosszindulatú daganatok kezelésében nyitnak új perspektívát. Egy friss kutatás a hangyák kommunikációját ötvözi a mesterséges sejtek nanorészecskéivel, ezzel megalapozva egy hatékony kommunikációs és önszerveződési stratégiát.

A tanulmányról bővebben az mRNS oldalán olvashatsz.

Elég levetkőztetni az AIDS vírusával fertőzött sejteket?

agi — Thu, 22 Jul 2010 14:39:36 +0000

Megcáfolta nevét az AIDS kialakulásához vezető fertőzés okozója, a HIV. Elnevezése egy angol kifejezés rövidítése, amely „emberi immunhiányt előidéző vírus”-ként fordítható. Pedig nem okoz immunhiányt, csak elrejti a fertőzött sejteket a védőmechanizmusok elől. Talán már nem sokáig.

A folytatást a MedicalOnline oldalon olvashatjátok.

Delfin-hadsereg

agi — Thu, 22 Jul 2010 14:33:58 +0000

Dél-Afrika partjainak közelében egy 30 nőstény delfinből álló csoport tanyázik az óceánban, amelyek az év nagy részében egy mintegy 700 fős társasággal utaznak együtt, ami számos kisebb családi csoportból, nőstényekből és felnőtt hímekből áll össze. Amikor kezdetét veszi a szardínialakoma, egy több, mint 3000 egyedbőll álló óriásraj indul rohamra a part mentén.

A delfinekről részletesebben a National Geographic Magyarország oldalon olvashattok.

Hörcsögök téli álma

reka — Thu, 22 Jul 2010 09:43:50 +0000

Az emlősök hormonális működésére és anyagcserefolyamataira jellemző cirkadián ritmus szabályozásáért felelős gének aktivitása normálisan a napszakokkal párhuzamos, 24 órás ingadozást mutatnak. De mi a helyzet a téli álmot alvó állatoknál? Egyes rágcsálók szinte hibernálódnak ám a hörcsögök alvás-ébrenlét szabályozásáért felelős génjeinek aktivitása a téli álom során a nap folyamán változatlan marad.

A témáról bővebben a NATIONAL GEOGRAPHIC oldalán olvashatsz.

Virtuális Ökomúzeum

agi — Wed, 21 Jul 2010 19:16:55 +0000

2010 júniusától a nagyközönség számára is elérhetővé vált a Virtuális Ökomúzeum. A nagyszabású mozgalom célja a környezettudatos szemlélet terjesztése. A program teret biztosít továbbá az iskolák és diákok kezdeményezéseinek megjelenéséhez is. A virtuális múzeumban különböző kiállítások között tehet virtuális sétát a látogató. A kiállítások tematikája folyamatosan bővül, új kiállítások, azon belül pedig új termek nyílnak.

A Virtuális Ökomúzeumról a Sulinet oldalán olvashattok.

Asztrociták kulcsszerepben

agi — Wed, 21 Jul 2010 18:48:03 +0000

A kutatók korábban azt hitték, a csillag alakú agysejtek nem vesznek részt közvetlenül a szervezet működésében, de a legújabb kutatások szerint mégis kulcsszerepük van testünk működésében. A most végzett kutatások szerint az a légzési folyamatokban játszanak fontos szerepet.

A folytatást az eLitMed oldalon olvashatjátok.

Megújult a Füvészkert

agi — Wed, 21 Jul 2010 18:26:23 +0000

Megújult Budapesten a Füvészkert. Orlóci László, a Füvészkert igazgatója a projektet lezáró sajtótájékoztatón közölte, hogy megemelték a gyógyító- és füvésznövények, egynyári növények és a hazai védett növények számát, valamint teljesen felújították a Victoria-házat, a gyűjteményes növényházat, a szaporítóházat és a vizes élőhelyeket is.

A füvészkertről a Greenfo oldalán olvashattok.

Barátfókák az olasz vizeken

agi — Wed, 21 Jul 2010 18:21:09 +0000

A barátfóka a Földközi-tenger jellegzetes fókafaja volt, amíg majdnem teljesen kipusztították. Napjainkban összesen 500 példányt tartanak számon belőle a Mediterráneumban, jellemzően a Földközi-tenger keleti medencéjében, de az olasz vizeken 84 éve nem látták. Most hirtelen visszatért. A liguriai Portofino védett tengeri övezetében egy búvár pillantott meg egy példányt. A tengeri nemzeti park igazgatója büszkén sorolta fel, hogy a barátfókán kívül az idén már egy ördögrája, két fehér marlin és több barrakuda is letelepedett a tiszta és főleg védett liguriai vizekben, sőt ál-cserepesteknőssel is találkoztak.

A cikket a National Geographic Magyarország oldalon olvashatjátok.

A legritkább főemlős

agi — Tue, 20 Jul 2010 11:33:55 +0000

A világ egyik legritkább állatából talán csak hatvan él Srí Lanka trópusi erdeiben. Most először sikerült lefotózni. Az elmúlt több mint hat évtizedben a nagyszemű karcsú lóri igen ritkán került az ember szeme elé, ezért a tudósok azt feltételezték, hogy már kihalt. Mindössze négyszer sikerült 1937 óta meglesniük a tudósoknak, 2002-ben pedig a kutatók a szemében visszatükröződő fény alapján azonosították az aprócska állatot.

A karcsú lóriról az Index.hu oldalon olvashattok.

Szerenádozó pingvinek

agi — Tue, 20 Jul 2010 11:09:45 +0000

A nőstény pingvinek jól teszik, ha odafigyelnek udvarlóik kiáltásaira – azokból ugyanis kiderül, hogy mennyire lesz jó apa a kiválasztott. A hím hangja elárulja, mennyire hájas, és ebből fakadóan mennyire megbízhatóan tudja majd őrizni a pár tojásait. A kövér pingvinhím sokáig kibírja táplálék nélkül, ezért tovább képes költeni a tojásokat, mint egy sovány, amelynek időnként el kell távoznia a “fészekről”, hogy élelemszerzés céljából a tengerben halászhasson. Az antarktiszi Adélie-pingvinek általában pár hónapra hagyják el a tengert, hogy párosodjanak, és felneveljék fiókáikat.

A cikket az MTI oldalán olvashatjátok.

Világtalan hangyák a kréta időszakból

agi — Tue, 20 Jul 2010 11:04:18 +0000

Két német kutató, Christian Rabeling és Manfred Verhaagh, a karlsruhei Természettudományi Múzeum munkatársai a brazíliai őserdőben rátaláltak a Föld valószínűleg legősibb hangyafajának élő egyedeire. A felfedezőknek olyan furcsának tűnt a szem nélküli, csupán három milliméter ,,hosszú” ragadozó rovar, mintha egy másik bolygóról származott volna. Ez az elnevezésben is megmutatkozik: a Martialis heureka latin név annyit tesz, mint ,,jövevény a Marsról, megtaláltam!”.

A hangyáról a National Geographic Magyarország oldalon olvashattok.

Megállítja a korallok növekedését a felmelegedés

agi — Tue, 20 Jul 2010 10:59:45 +0000

Már 2070-ben megállhat a korallok növekedése a Vörös-tengerben a víz fokozódó felmelegedése miatt. Már ma is jóval lassabban növekednek, mint tizenkét éve. A Woods Hole-i oceanográfiai intézet kutatója, Neal Cantin és csapata a zátonyképző kőkorallok növekedését vizsgálták a Vörös-tengerben komputertomográfia és háromdimenziós képalkotás segítségével. A meszes váz belső szerkezete a fák évgyűrűihez hasonlóan arról tanúskodik, hogy a látszólag egészséges korallok növekedése 30 százalékkal, a mészlerakódás üteme pedig 18 százalékkal esett vissza 1998 óta.

A cikket a Greenfo oldalán olvashatjátok.

A gombák és a nitrogén-ciklus

agi — Tue, 20 Jul 2010 10:49:43 +0000

A nitrogénkörforgás egy olyan természetes folyamat, amely hozzáférhetővé teszi a nitrogént az összes élőlény számára. A University of York kutatói felfedezték, hogy az egyik leggyakoribb és ökológiailag is meghatározó gombacsoport fontos szerepet játszik ebben a ciklusban.

A folytatást az mRNS.hu oldalon olvashatjátok.

Lencsevégen az ismeretlen mélytengeri állatok

reka — Tue, 20 Jul 2010 08:50:32 +0000

Újabb fantasztikus fotókat láthatsz az Atlanti-óceánban felfedezett eddig ismeretlen mélytengeri élőlényekről a Mikron blogoldalon.

A főtt étel az emberi evolúció kulcsa?

reka — Tue, 20 Jul 2010 08:27:30 +0000

Egy erősen vitatott evolúciós elmélet szerint a korai ember már 2 millió évvel ezelőtt felhagyott a nyers ételek fogyasztásával, a főzés képessége pedig számos olyan változást hozott, amivel az összes többi állattól különbözővé váltunk. A főtt étel hipotézis támogatói új bizonyítékokkal álltak elő elméletük alátámasztása érdekében. A kétkedők meggyőzésére empirikus bizonyítékokat halmoztak fel, köztük a tűzön készült ételekhez kapcsolódó evolúciós átalakulásokat, mint a belek és a fogak kis méretét.

A cikk folytatását az SG.hu oldalán olvashatod.

Depresszió, szorongás és teherbeesés

agi — Mon, 19 Jul 2010 16:43:25 +0000

Statisztikai adatok azt mutatják, hogy 10-15% azoknak az aránya, akik gyermeket szeretnének, de valamilyen ok miatt nem járnak sikerrel. Ezeknek az embereknek egy része lombikbébi programra jelentkezik, de még így sem járnak sikerrel. Vajon köze van ehhez a meddőség miatt kialakult depressziónak és szorongásnak?

A választ az Elmedoktor.hu oldalon olvashatjátok.

Környezeti toxinok hatása az emberi hormonrendszerre

agi — Mon, 19 Jul 2010 16:13:02 +0000

A poliklórozott bifenilek (PCB-k) és a perfluor-karbonátok (PFC-k) emberi hormonrendszerre gyakorolt hatása összetettebb és károsabb lehet, mint eddig feltételeztük. Marianne Kraugerud – kutató – több PCB és PFC hatását juhokon és laboratóriumban tenyésztett sejteken vizsgálta. A juhokon végzett kísérletek eredményeiből az emberi szervezetre gyakorolt hatásra is következtethetünk. Laboratóriumi sejttenyészeteken végzett vizsgálatok során kimutatható volt, hogy a PCB-k és a PFC-k is közvetlenül befolyásolják a szteroidhormonok, különösen az ösztrogén, a tesztoszteron és a kortizol termelését. A juhokon végzett vizsgálat során a petesejtek keletkezése és az ovárium működését szabályozó hormonokra volt jelentős hatással a két toxikus anyag, illetve jelentősen csökkentette a magzatok kortizoltermelő képességét.

A részleteket az eLitMed oldalon olvashatjátok.

Hangutánzó macskaféle

agi — Mon, 19 Jul 2010 16:06:17 +0000

A margay macska egy fán élő ocelot-féle majmot utánozó viselkedésével szinte sugallja, hogy a kiszemelt áldozatnak áldozatul is kell esnie – közölte a Wildlife Conservation Society. A Brazíliában, az amazóniai esőerdőben, működő Reserva Florestal Adolpho Ducke kutatói 2005-ben egy olyan ocelot-félét fedeztek fel, amely a tarka oroszlánmajom kölykeinek a hangját utánozza. Ez volt az első – és mindmáig az egyetlen – olyan, tudományosan is dokumentált eset, amikor az amerikai kontinensen egy macska utánozta az áldozatát képező fajt. A szakembereknek nincs tudomása arról, hogy bárhol másutt a világon a ragadozók mintegy vadászezközként használnák a hangutánzást.

A hangutánzó macskáról a National Geographic Magyarország oldalon olvashattok.

Kannibál kétéltűek

agi — Mon, 19 Jul 2010 15:57:40 +0000

Német biológusok a világon egyedülálló tenyésztési sikert értek el furcsa kameruni kétéltűekkel: első ízben sikerült szaporítaniuk a kameruni féreggőtét, amely élete első hónapjaiban kannibálként táplálkozik. A gilisztaszerű fiatalok anyjuk zsírban és fehérjében gazdag bőrét fogyasztják, amely újraképződik. Az ivadékgondozás e rendkívüli formája mintegy két hónapig tart, és korábban nem tudták megfigyelni fogságban tartott állatoknál.

A cikket a Greenfo oldalán olvashatjátok.

Hogyan kerülnek helyükre a sejtmagok?

reka — Mon, 19 Jul 2010 09:50:36 +0000

Közismert, hogy a magasabb rendű élőlények legtöbb sejtjében egyetlen sejtmag van, benne a kromoszómák, azokban pedig a DNS, amely a sejtek funkcióit irányítja. A sejtmag többnyire a sejt közepén van. Hogyan kerül oda? Mi annak a jelentősége, hogy a sejtmag jól meghatározott helyen van? Mi történik, ha a sejtmag nem kerül a helyére?

A kérdésekre választ kaphatsz a Természet Világa legújabb számában.

Anyagforgalom az óceánban

reka — Mon, 19 Jul 2010 09:34:28 +0000

A bioszféra kémiai jellemzői sok élőlénynek hasznos nyomjelzőként szolgálnak. Az óceán táplálékban gazdag területei foltszerűen helyezkednek el, melyeket olykor nagy kietlen részeket átszelve lehet megtalálni. Egy, a Science folyóiratban megjelent, új kutatás szerint a mikroszkopikus szervezetek és az őket körülvevő szerves anyag szemcsék kölcsönhatása megváltoztathatja az óceán kémiai tulajdonságait és a felhőképződésre hatva végül a globális éghajlatot is befolyásolhatja.

A témáról bővebben az mRNS oldalán olvashatsz.

HIV gyógyszer kukoricából

reka — Sun, 18 Jul 2010 16:13:32 +0000

Kínai kutatók olyan rendszert fejlesztenek egy kukorica fehérjével, ami csak a HIV fertőzött sejteket pusztítja el úgy, hogy a fehérjét maga a HIV vírus teszi mérgezővé. A riboszóma-inaktiváló fehérjék (RIP) olyan növényi vagy bakteriális toxinok, amelyek tönkreteszik a riboszómákat a 28S rRNS depurinálásával. A RIP fehérjék erős szerkezeti hasonlóságot mutatnak különböző fajok között is. Mivel sejtmérgek, a gyakorlatban felhasználják őket rák-ellenes és HIV ellenes terápiákban is.

A felfedezésről bővebben az mRNS oldalán olvashatsz.

Harc a dohányzás ellen

agi — Sun, 18 Jul 2010 09:23:50 +0000

A dohányzás elleni harc leggyakoribb, de sok esetben hatástalan módszerei a nikotinos rágók és tapaszok. A hatástalanság lehetséges oka a nikotin elvonás biológiai hatásainak túlbecslése lehet. A hozzászokás pszichológiai oldala épp olyan fontos, mint az élettani hatások. Egy új tanulmány még ennél is tovább megy. Sok esetben a függőség alapvető okának a pszichés tényezőket tekinti.

A folytatást az mRNS.hu oldalon olvashatjátok.

Veszedelmes növények és állatok

agi — Sun, 18 Jul 2010 09:17:44 +0000

Az emberi tájpusztítás után a második legnagyobb veszélyeztető tényező az invazív fajok terjedése. A fontos haszonnövények mellett, mint a kukorica, a burgonya és a paradicsom, kártevők is eljutottak Európába, többek között a kolorádóbogár, a szőlőtetű (filoxéra) és a hajóféreg. Különösen végzetes következményekkel járt az idegen fajok megjelenése a korábban elszigetelt területeken, például a nyulak felbukkanása Ausztráliában vagy a fakúszó siklók meghonosodása a csendes-óceáni Guam szigetén. Más szigeteken a behurcolt patkányoknak és macskáknak volt pusztító hatásuk. Új-Zélandon a bevitt emlősök az eredeti fauna nagy részét kiirtották.

A cikket a Greenfo oldalán olvashatjátok.

Megújuló energiával a biológiai sokféleségért

reka — Sat, 17 Jul 2010 08:11:40 +0000

A megújuló energia a lehetőségek gazdag tárházát kínálja, felhasználásával kapcsolatban azonban célszerű a helyi környezeti adottságoknak megfelelő megoldásokat alkalmazni – jelentette ki a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára a vácrátóti fejlesztéseket bemutató sajtótájékoztatón elmondott beszédében. Németh Tamás szerint az egyik lehetőség a termálvíz hasznosítása, amelyet korábban nem mindig használtak ki megfelelően. – Magyarország vízben és termálvízben egyaránt gazdag, de ez csak az egyik lehetséges út – fogalmazott a főtitkár, aki óvott attól, hogy a jövő energiastratégiáját egyetlen energiaforrásra építsük.

A megújuló energia hasznosításáról a MTA oldalán olvashatsz.

Omega-3 zsírsav

agi — Fri, 16 Jul 2010 13:27:27 +0000

Epidemiológiai és neurobiológiai vizsgálatok eredményei felvetették, hogy az omega-3 típusú, többszörösen telítetlen zsírsavak relatív hiánya hajlamosíthat pszichés rendellenességekre, többek között depresszióra is. Továbbá számos előzetes, kis esetszámú klinikai vizsgálatban is felmerült, hogy az omega-3-zsírsavakat tartalmazó étrend-kiegészítők alkalmasak a depresszió tüneteinek kezelésére a korábbi antidepresszáns-kezelés sikertelensége után.

A folytatást az eLitMed oldalon találjátok.

Magas vérnyomás

agi — Fri, 16 Jul 2010 13:22:04 +0000

Amióta figyelmesen vizsgálják, mind több panaszmentes gyerekről derül ki, hogy magas a vérnyomása, és ha ennek okát nem tisztázzák, az emelkedett vérnyomást nem kezelik, a későbbi szövődmények súlyos gondokat okozhatnak. Holott a vérnyomásmérés talán a legköltséghatékonyabb szűrővizsgálat: nem okoz fájdalmat, és bármikor megismételhető.

A cikket a MedicalOnline oldalon olvashatjátok.

A bonobók más főemlősökre vadásznak

agi — Fri, 16 Jul 2010 13:13:35 +0000

A csimpánzok rokonai, a bonobók társadalmában a nőstények uralkodnak. Ezért sokáig azt hitték, hogy a „szerelmeskedj, ne háborúzz” elvet vallják. Ez azonban tévesnek bizonyult. Míg a hím csimpánzok gyakran verődnek bandákba, hogy más majmokra vadásszanak, a sokkal békésebb bonobókról azt hitték, hogy húsfogyasztásukat csak erdei antilopokra, mókusokra és rágcsálókra korlátozzák. A kutatók azonban közvetlen bizonyítékot szereztek arról, hogy a bonobók igenis vadásznak más főemlősfajok fiatal egyedeire, és lelkifurdalás nélkül elfogyasztják a zsákmányt.

A bonobókról a National Geographic Magyarország oldalon olvashattok.

Keresztcsőrű invázió készül?

agi — Fri, 16 Jul 2010 13:06:39 +0000

Szokatlanul sok keresztcsőrűt láttak idén Magyarországon, ami a korábbi megfigyelések tapasztalatai szerint arra utal, hogy a viszonylag ritka, inkább az északi fenyvesekben élő madár ősszel inváziószerűen lepi majd el az országot. Legutóbb 2008 őszén lepték el hazánkat nagyobb számban ezek a különleges csőrállású és viselkedésű madarak. A faj téli inváziója időszakosan előforduló jelenség, amit a magasabb nyári megfigyelésszám akár előre is jelezhet.

A cikket a Greenfo oldalán olvashatjátok.

Fogyás vízzel

reka — Fri, 16 Jul 2010 07:52:16 +0000

Ha próbálunk megnevezni egy italt, amely segít éjjel frissen tartani az agyunkat, ha tanulunk, segít megelőzni a véradás utáni ájulást, és még enyhe fogyasztó hatással is rendelkezik, valamilyen energiaital, vagy valamiféle táplálékkiegészítő juthat eszünkbe. Egy új tanulmány szerint azonban akár egy fél liter vízzel elérhetjük a fenti hatásokat.

A cikk folytatását az mRNS oldalán olvashatod.

Mekka őslénytani zarándokhely is lehet

reka — Fri, 16 Jul 2010 07:36:02 +0000

Szaúd-Arábia dombjai között egy különös, nem túl meredeken lejtő pofájú, nagy fogú élőlény koponyamaradványa került elő tavaly. A távoli múltból származó ősmaradvány sem a majmokhoz, sem az emberszabású majmokhoz nem sorolható be, így a lelet arra ösztönözheti a szakembereket, hogy újragondolják az emberszabású majmok és az úgynevezett óvilági majmok evolúciós szétválásának időpontját.

A felfedezésről bővebben itt olvashatsz.

Nyugat-nílusi láz

agi — Thu, 15 Jul 2010 16:14:58 +0000

Magyarországon szúnyogok terjesztik a nyugat-nílusi lázat. Ez a betegség jellemzően Afrikában fordul elő és agyvelőgyulladást okoz. A mi betegeink viszont nem jártak külföldön és bizonyítottan szúnyogcsípéssel kapták meg a vírust. Mindannyiuknál magas láz, fejfájás és kiütés figyelmeztetett a bajra. A klíma változásával nem zárható ki, hogy nálunk is megjelennek itthon még ismeretlen, szúnyogok által terjesztett betegségek.

A betegségről a MedicalOnline oldalon olvashattok.

Vadon élő tigrisek

agi — Thu, 15 Jul 2010 16:08:40 +0000

A következő tizenkét évben világszerte óv- és segélyintézkedésekkel fogják megkétszerezni a vadon élő tigrisek számát – állapodott meg a konferencia zárásaként tegnap az a 13 ország, amelyben még élnek szabadon tigrisek. A háromnapos találkozó a Szentpétervárott szeptember 15. és 18. között megrendezendő „tigriscsúcsot” volt hivatott előkészíteni, amelyen a világszinten összehangolt terveket dolgozzák majd ki. A WWF szerint az állatok életterének megvédéséhez azonnal legalább 356 millió amerikai dollárra lenne szükség.

A cikket a National Geographic Magyarország oldalán olvashatjátok.

Rákos és normál sejtek közti versengés

agi — Thu, 15 Jul 2010 16:04:02 +0000

Az egészséges és a rákos sejtek versengésében két gén és az általuk kódolt fehérjék döntik el a kimenetelt az emlősöknél is. Yoichiro Tamori kutatásvezető és csoportja megmutatta, hogy az ember saját, egészséges sejtjei körbeveszik és szerencsés esetben elpusztítják a felbukkanó rákos sejteket. Az ügyességet és szerencsét igénylő kínai kirakós játékról, a madzsongról nevezték el a folyamatban szereplő egyik kulcsfontosságú gént és az általa kódolt fehérjét a Floridai Állami Egyetem és a University College of London kutatói. A versenyt befolyásoló másik fehérje jele Lgl (angol neve alapján “halálos óriás lárva”) lett.

A cikket a THE portálon olvashatjátok.

Alternatív koleszterin anyagcsere-út

agi — Thu, 15 Jul 2010 15:57:19 +0000

Mai tudásunk szerint a magas koleszterinszint szerepe egyértelmű az érelmeszesedés és a szívinfarktus folyamatában. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben a tudomány úgy gondolta, hogy a szervezet a koleszterintől csak egyféleképpen tud megszabadulni. Mark Brown és a Wake Forest University School of Medicine közleménye azt állítja, hogy hogy létezik egy alternatív lehetőség is.

A folytatást az eLitMed oldalon olvashatjátok.

Mesterséges tüdő

agi — Wed, 14 Jul 2010 16:45:47 +0000

Amerikai kutatók mesterséges tüdőt hoztak létre, amely több órán át működött a kísérleti patkányokban. A felfedezés, amelyről a Nature Medicine című szakfolyóiratban tettek közzé tanulmányt, néhány héten belül már a második fontos eredmény olyan kutatóktól, akik mesterséges tüdőt állítanak elő közönséges sejtekből kiindulva.

A folytatást a MedicalOnline oldalon olvashatjátok.

Teleszkóp a szemben

agi — Wed, 14 Jul 2010 16:30:04 +0000

Az FDA, azaz az Amerikai Gyógyszerügynökség most fogadott el egy speciális eszközt, melyet a szembe lehet ültetni és 2,2-szeres nagyítást tesz lehetővé. A sárgafolt degenerációja (makuladegeneráció) kiemelkedően fontos egészségügyi problémát jelent az idősebbeknek, jelentősen rontva a látóképességet. Ezt hivatott orvosolni ez a teleszkópszerű újítás.

Az eljárásról a MedIQ blogon olvashattok.

Hogyan látnak élesen a kígyók?

agi — Wed, 14 Jul 2010 16:20:33 +0000

A kígyók két csoportja, a gödörkésarcú viperák és az óriáskígyók feltűnő gödörszervet viselnek fejük két oldalán. A tudósok már régóta tudják, hogy a gödörkésarcú viperák lyukkameraként használják ezeket a szerveket. A nyílás azonban nem elég szűk ahhoz, hogy éles kép jöjjön létre. A tudósok számítógépes modell segítségével fölfedezték, hogy egyes kígyók az agyukban lévő neuronhálózatra támaszkodva teszik elfogadható élességűvé az elmosódott képet.

A cikket a National Geographic Magyarország oldalon olvashatjátok.

Halcsali delfinből

agi — Wed, 14 Jul 2010 15:40:46 +0000

Az amazonasi folyami delfin állománya erőteljesen megcsappant az elmúlt évtizedben. A jelenség oka, hogy kiváló halcsali készül belőle. Mindössze 5 természetvédelmi őr hivatott megakadályozni a régóta illegális delfinvadászatot 1,4 millió négyzetkilométeren. Az amazonasi folyami delfin a három ismert valódi folyami delfin faj legnagyobbika. Testhossza elérheti a két és fél métert, testsúlya a 180 kilogrammot. Súlyát egyrészt zsíros húsa okozza, és ez a veszte is. A kolumbiaiak ugyanis igen kedvelik a Calophysus macropterus elnevezésű harcsafajt, amely pedig zsíros hússal könnyűszerrel kifogható.

A cikket a Greenfo oldalán olvashatjátok.

Szerzetesi életet folytató denevér

agi — Wed, 14 Jul 2010 15:32:57 +0000

A Madagaszkáron élő szívókorongos denevér ökológiájáról mind a mai napig keveset tudni, annak ellenére, hogy régóta felfedezték már. Új kutatások néhány érdekességre derítettek most fényt, amelyek közt a legszembetűnőbb, hogy egyetlen nőstényt sem láttak még. A szívókorongos denevér nevét a végtagjai végén elhelyezkedő tapadókorongszerű képződményekről kapta. Elsősorban bogarakkal és éjjeli lepkékkel táplálkozik, a nappalt az utazók pálmájának nevezett növény részben kibontatlan leveleiben tölti.

A denevérről az MTI oldalán olvashattok.

Őssejtekkel a leukémia ellen

reka — Wed, 14 Jul 2010 09:45:39 +0000

A Heidelberg Egyetem kórházának orvosai komoly őssejtsikerről számoltak be, mely során a betegek 50 százalékát sikerült kezelni idegen donoroktól származó őssejtekkel a betegség azon fajtájában, amely a hagyományos terápiának ellenáll. Egészséges donoroktól származó őssejteket ültettek be a betegekbe – ezt az eljárást allogén transzplantációnak nevezik, ami során fennáll a veszélye, hogy a szervezet immunrendszere támadást intéz az idegen sejtek ellen, amelyek így kilökődnek és immunrendszert gyengítő gyógyszereket kell szedniük a betegeknek, a teljes hátralévő életük során. Meglepő módon éppen ez a reakció a kulcsa annak, hogy a leukémiás sejteket el lehet tüntetni a betegek szervezetéből.

A felfedezésről bővebben itt olvashatsz.

A szakítás megjósolható

reka — Wed, 14 Jul 2010 08:10:17 +0000

A legegyszerűbb módszer arra, hogy megjósoljuk egy párkapcsolat végét, ha megfejtjük, mit gondolnak a partnerek igazából egymásról. Egy új tanulmány szerint, az alapján, hogy pozitív vagy negatív töltésű szavakat kapcsolunk össze könnyebben kedvesünkkel, jó eséllyel megállapítható, hogy tartós lesz-e a kapcsolat.

A kísérletről bővebben az mRNS oldalán olvashatsz.

A jövő hazugságvizsgálói

reka — Tue, 13 Jul 2010 19:44:31 +0000

Az Utahi Egyetem kutatói olyan rendszert fejlesztettek ki, ami a hazug embereket a szemmozgásuk alapján ismeri fel.”A kísérleteink eredményei nagyszerűek és részben pontosabbak, mint a poligráfok eredményei. Az innovatív módszerünk azonban még csak korai fejlődési szakaszban van” – hangsúlyozta John Kircher pszichológus. Nem véletlen ugyanakkor, hogy a szakember és csoportja nagy jelentőséget tulajdonít a klasszikus hazugságvizsgálók alternatíváiként is szóba jöhető úgynevezett Eye-Tracking megoldásoknak.

A témáról bővebben az SG.hu oldalán olvashatsz.

Pusztai tölgyesek

agi — Tue, 13 Jul 2010 16:03:12 +0000

A játékban Te magad is kipróbálhatod a tölgyesek megőrzéséért folyó munkát. Ha sikerül az élőhely helyreállítása, regisztrálj, hogy részt vehess a szeptemberi nyereménysorsoláson!

A játékot a pusztaitolgyesek.hu oldalon találjátok.

Fedezd fel Európa vad természeti kincseit!

agi — Tue, 13 Jul 2010 15:32:38 +0000

A PAN Parks Alapítvány, az érintetlen természeti értékek megőrzéséért dolgozó európai szervezet, izgalmas lehetőséget nyújt idén nyáron a természet szerelmeseinek, hogy felfedezzék a kontinensünk számos országában létező, ám kevesek által ismert, érintetlen természetvédelmi területeket.

A részleteket a WWF oldalán olvashatjátok.

Városi biciklizés

agi — Tue, 13 Jul 2010 15:17:23 +0000

A városi környezetben való biciklizés egészségügyi haszna jelentősebb, mint a légszennyezettségből és a balesetekből fakadó veszélyei – mutatta ki egy friss vizsgálat. A kutatók nemzetközi vizsgálatok adatai alapján becsülték fel, hogy milyen mértékű előnnyel jár a biciklizés közbeni munkavégzés, és mekkora veszélyekkel kell számolni az autók okozta légszennyezés és a közlekedési balesetek miatt. Ezután kiszámították, hogy milyen egészségügyi hatása lenne annak, ha félmillió holland személy nem autóval tenné meg a mintegy 8–15 km-es utat a munkahelyére és vissza, hanem biciklivel.

A cikket a MedicalOnline oldalon olvashatjátok.

Az agy fejlődése

agi — Tue, 13 Jul 2010 14:44:15 +0000

A csecsemők agyi fejlődése az evolúció lenyomatát mutatja. A szakértők egy olyan kutatás során tették jelentős felfedezésüket, amellyel a rendellenes agyi fejlődést próbálták vizsgálni az újszülöttekben, és a koraszülés az agyi fejlődésre gyakorolt hosszú távú hatásait próbálták feltérképezni. Az Egyesült Államokban a koraszülöttek száma fokozatos növekedés után mostanra az összes szülés 12 százalékára emelkedett. A Washington Orvostudományi Egyetem kutatói arra is rámutattak, hogy a koraszülött csecsemők a tanulási zavarok, a figyelemhiány és a viselkedési illetve kognitív zavarok megnövekedett kockázatának vannak kitéve.

A cikket az eLitMed oldalán olvashatjátok.

Digitális technológiával az öreg fákért

agi — Tue, 13 Jul 2010 14:31:32 +0000

Magyarország legnagyobb fáinak pontos helyét, földrajzi koordinátáit találhatják meg az érdeklődők azon a honlapon, amelyet Pósfai György az MTA SZBK Biokémiai Intézetének igazgatója indított el néhány évvel ezelőtt. A dendromania.hu lelkes természetjárók és fabarátok segítségével folyamatosan frissül. Szabadidejében az MTA doktora is az erdőket járja, és ellenőrzi a többiek által begyűjtött törzskörméreteket és GPS-koordinátákat. Nemrég maga is egy különleges felfedezéssel gazdagította az adatbázist.

Pósfai Györggyel az mta.hu beszélgetett. Az interjút a honlapjukon olvashatjátok.

A nevetés

agi — Tue, 13 Jul 2010 14:28:32 +0000

Negyven éve ismert, hogy egy jóízű nevetés enyhíti az autoimmun betegségek tüneteit – ahogyan azt egy Norman Cousins nevű kutató megfigyelte. Ez a kutatás folytatódott az 1980-as években is, amikor dr. Lee S. Berk leírta, hogy a nevetés csökkenti a stresszhormonok szintjét, és serkenti a védő hatású immunsejtek termelődését. Sőt, ekkor már úgy fogalmazott, hogy a nevetés élettani hatásai nagyjából megfelelnek a közepes intenzitású testmozgásénak.

Milyen változásokat eredményez a legjobb orvosságnak is nevezett felszabadult kacagás? Megtudhatjátok a National Geographic Magyarország oldalán.

“Háztáji” stresszoldás

agi — Mon, 12 Jul 2010 21:17:11 +0000

Ha stresszoldásról beszélünk, akkor mindenkinek olyan bonyolult dolgok jutnak az eszébe, mint jóga, relaxáció, testedzés, légzéstechnika, stb. Ehhez meg idő kell, meg pénz, meg tudás. Mit lehet tenni, ha a felsorolt három dologból egy sincs meg, mégis szeretnél a stressztől megszabadulni valahogy? Egyáltalán nem kell nagy dolgokra gondolni, ha szeretnéd levezetni a mindennapokban felgyülemlett stresszt. Sőt, nagyon is hétköznapi, otthon végezhető dolgokkal lehet a legtöbb feszültségtől megszabadulni!

A tippeket az Elmedoktor.hu oldalon olvashatjátok.

Az egyensúlyozószerv

agi — Mon, 12 Jul 2010 21:09:46 +0000

A belsőfül két alegységből tevődik össze, melyek közül a csiga a hallásért, míg az ún. vestibularis rendszer az egyensúlyozásért felelős. A vestibularis rendszert a három félkörös ívjárat, és a hozzájuk tartozó tömlőcske és zsákocska alkotja. Ez a speciális folyadékot tartalmazó hártyás tömlőrendszer védett helyen, a középfültől befelé-felfelé, a koponyacsontban található. A vestibularis rendszer működése biztosítja, hogy mind a szöggyorsulást, mind a lineáris gyorsulást észleljük.

Az egyensúlyozószervről az ENT House Budapest blogon olvashattok.

Mit ehetünk, mit nem?

reka — Mon, 12 Jul 2010 14:22:48 +0000

Ami jó ízű, az nem biztos, hogy nem lehet ártalmas a szervezetünkre, és a természetben számos olyan, egyébként ehető növény fordul elő, amely egy bizonyos mennyiség felett már mérgező. A gyilkos galóca, a farkastinóru vagy a redős papsapkagomba, a nadragulya, a csattanó maszlag, a bolondító beléndek vagy a mandragóra hírhedten mérgező, de vannak olyan ételek, amelyek esetében korántsem közismert, hogy fogyasztásuk veszélyes is lehet.

A folytatást az origo.hu oldalán olvashatod.

A madarak „túléneklik” a városi zajt

agi — Mon, 12 Jul 2010 10:28:10 +0000

A Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem kutatói a házi piróknak a városi zajszennyezésre adott reakcióját vizsgálták. Hím madarakat oltottak be tesztoszteronnal, és a közelükbe nőstényeket helyeztek el ketrecekben. Először csendes környezetben vizsgálták a hímek énekét, majd egy forgalmas mexikóvárosi úton készített hangfelvételeket játszottak le nekik, és megnézték, hogyan változik a hangjuk. A kutatók azt találták, hogy a zajban a madarak kevesebb mély hangot adnak ki, és azokat is hosszabban elnyújtják, hogy énekük jobban hallható legyen a mély, morajlásra emlékeztető alapzajban. A hímek ezen kívül a csiripelés hangerejét is növelték.

A cikket a nyest.hu oldalon olvashatjátok.

Nanorészecskékkel a rák ellen

agi — Mon, 12 Jul 2010 10:09:44 +0000

A daganatok elleni küzdelem nagy kihívást jelent a kutatóknak. A jelenleg használt kemoterápiás szerek többsége ugyanis aligha mondhatók daganatra szelektívnek, így komoly mellékhatásokkal jár az alkalmazásuk. Kaliforniai kutatóknak a nanotechnológia eszköztára segítségével úgy látszik, sikerült megtalálniuk a módját, hogy a daganatellenes gyógyszereket hogyan jutassák el célzottan az érintett sejtekhez.

A folytatást az mRNS.hu oldalon olvashatjátok.

Szentjánosbogarak kommunikációja

reka — Sun, 11 Jul 2010 19:46:06 +0000

A kutatók évtizedek óta törték azon a fejüket, hogy egyes szentjánosbogarak vajon miért villognak szinkronban, miért van az, nagy csoportok ritmikus, ismétlődő villanásokat bocsátanak ki egymással összhangban, néha egy egész erdőt fénybe borítva. A jelenség funkciójának megértésére irányuló első kísérletek szerint a szinkron villogás segít a nőstény szentjánosbogaraknak párjuk felismerésében.

A cikk folytatását az mRNS oldalán olvashatod.

Mélytengeri élővilág

reka — Sat, 10 Jul 2010 07:19:24 +0000

Lezajlott annak a tengeri kutatóprogramnak a negyedik, utolsó fázisa, amelyben a távolról irányítható Isis tengeralattjáróval akár 6000 méteres mélységben is felderíthető az óceánok élővilága. A 2007 óta futó program során már eddig is számos, korábban ismeretlen élőlényt fedeztek fel, most pedig újabb tíz fajjal gazdagodott a furcsa és korábban soha nem látott lények listája, melyekről gyönyörű fotókat láthatsz itt.

Kövérségi paradoxon

agi — Fri, 09 Jul 2010 13:34:07 +0000

Miközben a kövérség fontos kockázati tényezője a koszorúér-betegségnek vagy a cukorbajnak, nem ritka a kövérségi paradoxon: a súlytöbblettel bajlódó beteg gyorsabban és jobban gyógyul, mint karcsú betegtársai. Amerikai kutatók a leggyakoribb ritmuszavar, a pitvarfibrilláció kezelése során tapasztalták ezt az ellentmondást: a túlsúlyos embereknek jobb az esélye, hogy tovább éljenek, mint a normál súlyúaknak.

A cikket az MTI oldalán olvashatjátok.

Emésztő kígyó

agi — Fri, 09 Jul 2010 13:25:36 +0000

A kutatók a CT és az MRI segítéségével először nyerhettek betekintést abba, hogy a kígyók szervezete miként alkalmazkodott a nagy, egyben lenyelt táplálékhoz és a hosszú koplaláshoz. A digitális képek először engednek betekintést egy piton teljes emésztési ciklusába, amiből kiderül az is, hogyan alkalmazkodik az állat szervezete a nagyobb táplálékokhoz.

A cikket és a képeket az index.hu oldalon találjátok.

KO egerek

agi — Fri, 09 Jul 2010 13:14:09 +0000

Nőstény egereket leszbikussá tudtak változtatni dél-koreai kutatók azáltal, hogy embrionális korban kikapcsolták az ösztrogénszintet szabályozó FucM gént. A kutatók szerint ugyanakkor ebből nem lehet semmiféle következtetést levonni az emberi szexualitásra vonatkozóan.

A cikket a MedicalOnline oldalon olvashatjátok.

Megoldás szúnyogok ellen

agi — Fri, 09 Jul 2010 13:04:59 +0000

Chematox, Off, illatgyertya, elektromos párologtató…mindezek ellenére semmi sem használ a szúnyogok ellen? Johannes-Vogl csináld magad lángszórója még adhat némi reményt a vérszívók elleni harcba, sőt akár nagyobb testű, két lábon járó betolakodók ellen is véd, ha az ágy alatt tartjuk.

A hozzávalókat a Be Sea blogon találjátok.

Zajos neuronhálózatok

agi — Fri, 09 Jul 2010 12:44:35 +0000

Patkányok agyműködésének vizsgálata azt mutatta, hogy az agyi neuronhálózatokban igen nagy a háttérzaj, és megfigyelhető az úgynevezett pillangó-hatás. A University College London kutatói szerint az agy a számítógépes hálózatokban használthoz hasonló módszerrel szűri ki a háttérzajt.

Az agyi pillangó effektusról, és arról, hogy hogyan különbözteti meg az agyunk a zajt a hasznos információktól, az eLitMed oldalán olvashattok.

Szexuális étvágy és termékenység

agi — Fri, 09 Jul 2010 12:31:32 +0000

A University of Texas kutatóinak legújabb tanulmánya szerint ahogy egyre több nő vár 30-40 éves koráig az első gyermek vállalásával, egyre gyakoribbá válik, hogy ebben a korban megnő a szexuális aktivitásuk, a gyermekvállalási időszak végének mintegy megkoronázásaként. 35 éves kor felett már jóval nehezebb teherbe esni, azonban a nők erős motivációt éreznek, hogy próbálkozzanak egészen a menopauzáig. A szerzők szerint evolúciós nézőpontból ez a szaporodási viselkedés egy berögződött pszichológiai mechanizmus, amely fejlődésünk évezredei során alakult ki.

A cikket az mRNS.hu oldalon olvashatjátok.

Szerelmes madarak

reka — Fri, 09 Jul 2010 07:03:36 +0000

Az emberek és az állatok agya úgy programozott, hogy jutalmazó ingerre – amilyen az élelem vagy a szex – pozitív emocionális választ ad. Úgy vélik, hogy ennek a jutalmazó jelnek a kritikus részét az agy ventrális-tegmentális area (VTA) nevű részében lévő dopamintartalmú neuronok fokozott aktivitása adja. A japán RIKEN Agykutató Intézet kutatói fölfedezték, hogy a madárének valóban kellemes érzetet vált ki az éneklő állat agyában.

A folytatást a NATIONAL GEOGRAPHIC MAGYARORSZÁG oldalán olvashatod.

Mit ihat a várandós?

agi — Thu, 08 Jul 2010 17:09:03 +0000

A terhesség alatti koffeinfogyasztás biztonságossága továbbra is kérdéseket vet fel. Nem igazolódott a születési defektusoknak olyanfajta megszaporodása, mely egyértelműen a koffein hatásával lenne kapcsolatba hozható, és a kávéfogyasztás terhesség alatti csökkentése nem szükségképpen mutatkozik meg a születési súly vagy a terhesség tartamának növekedésében. Egy újabb brit tanulmány szerint azonban kisebb születési súlyokat észleltek azon anyák újszülöttjeinél, akik napi 200 mg-nál több koffeint fogyasztottak. A születési súlyban mutatkozó különbség 60–70 gramm volt, és leginkább a tea esetében mutatkozott meg.

A cikket a Gyermekévek oldalon olvashatjátok.