Előadás
Nanokutatás: parányi méretek, hatalmas lehetőségek
Dr. Volk János, mérnök-fizikus, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet főmunkatársa.
Az előadó egy konkrét kutatási témán keresztül bemutatja a nanotechnológiában rejlő hatalmas lehetőségeket: azaz hogyan lehet pl. majdnem ugyanazt a nanoszerkezetet ultribolya-fényt kibocsátó lézerdiódában, gázérzékelő szenzorban, új típusú napelemben, vagy akár a környezeti zajokból táplálkozó áramgenerátorban hasznosítani. A téma ismertetése mellett, az előadó igyekszik bemutatni a kutatói pálya különlegességét, sokszínűségét és számos nehézségét.
A biomassza hasznosítása: miért kell, mire jó és mire nem?
Dr. Várhegyi Gábor, tudományos csoportvezető az MTA Kémiai Kutatóintézet Anyag- és Környezetkémiai Intézetében. 25 éve foglalkozik a biomassza alkalmazási lehetőségeivel, elsősorban amerikai és norvég kutatási együttműködés keretében. A kémiai tudomány doktora.
Egyre több energiát fogyaszt az emberiség. A fejlődő országokban hamarosan kb. egymilliárd embertársunk számára válik elérhetővé a nyugat-európai mértékű autózás, és a nyugat-európai méretű hűtött-fűtött lakás. Valószínűleg még a mai gyerekek élete során kevéssé válik majd a könnyen kitermelhető kőolaj és földgáz. Ami még rosszabb, az az, hogy jelenlegi ismereteink szerint a Föld klímáját is tönkretesszük közben: olyan változásokat hozunk létre, amelyeket nem lehet néhány emberöltő alatt visszacsinálni. Egyelőre nincs olyan csodaszer a láthatáron, amellyel a vázolt problémák megoldhatók. Természetesen a biomassza sem csodaszer. Sőt, ha túlzásba visszük a felhasználását, akkor károkat okozunk. De mértékkel alkalmazva számottevő mértékben segít. Ha például az energiatermelés 10%-át sikerül majd biomasszából fedezni, akkor a többi, ennél általában drágább tiszta energiaforrásra már „csak” 90% marad. Persze sok kutatás és fejlesztés szükséges a területen. Biomasszát nagyjából 400.000 éve használ az emberiség tüzelésre; most már itt az ideje, hogy ennél modernebb és hatékonyabb felhasználási módokat is kifejlesszünk, vagy a gyakorlatban alkalmazhatóvá tegyünk.
Modern hadviselés innovációi: a jövő internete és a robotkutatás jövője
Dr. Kovács László mérnök őrnagy, hivatásos katona. Közel húsz éve foglalkozik elektronikai hadviseléssel, valamint információs műveletekkel. Jelenleg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszék egyetemi docense. Az oktatás mellett tudományos kutatásokat folytat, amelyek az információs terrorizmus, a kritikus információs infrastruktúrák védelme, valamint az információs hadviselés különböző kérdéseit vizsgálják. 2005-ben, illetve 2009-ben információs terrorizmus kutatási témával elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatói Ösztöndíját.
A jövő hadviselése sokkal inkább hasonlít majd a számítógép-hálózatokon, illetve az információs rendszereken vívott csatákhoz, mint a hagyományos, ma megszokott fegyveres harcokhoz. Számítógépek, hackerek, információs harcosok küzdenek majd egymással. A hagyományos hadszíntéren pedig megjelennek a robotok, amelyek átveszik az emberek helyét mind a levegőben mind a szárazföldön. Ha nem is terminátorok fognak harcolni majd egymással, az már ma is látszik, hogy a robotok kihagyhatatlan tényezői lesznek a jövő fegyveres konfliktusainak. Mindezeknek megfelelően ezekre a kihívásokra mind az információs térben, mind a robotok fejlesztésének területén meg kell kezdenünk a felkészülést, az ez irányú kutatás-fejlesztés és innováció pedig hazai egyetemeinken és tudományos intézeteinkben az ipari szereplők bevonásával egyre nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon.
Géndiagnosztika és génterápia: a modern gyógyászat és egészségmegőrzés eszközei
Dr. Nagy Zsolt, biológus, orvostudomány doktora, a NAGY GÉN Kft. ügyvezetője, a Genetikával Az Egészségért Egyesület elnöke. A genetika tudománya napjainkban a forradalmát éli. Szinte nem múlik el hét genetikai hír és újdonság nélkül. Az előadás betekintést nyújt a modern géndiagnosztika, és az arra épülő génterápiák világába. Az előadó számos emberi, állati és növényi példán keresztül mutatja be a genetika széleskörű alkalmazhatóságát.
Fajkeletkezés: mikroevolúciós vizsgálatok hazai ízeltlábú fajokon
Dr. Vadkerti Edit egyetemi adjunktus, a PTE TTK Biológiai Intézet Állatökológia Tanszékén oktat állatrendszertant, evolúciót, populációgenetikát, ökológiát. Kutatási területe a védett fajok ökológiai és populációgenetikai vizsgálata.
Előadása során magyarországi védett szöcskefajok összehasonlító vizsgálatait mutatja be (viselkedés, enzimpolimorfizmus, DNS).
Klímaváltozás – esély az energiaforradalomra
Varga Attila, E.On EnergiaKaland oktató, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) Fejlesztési és Innovációs Központ tudományos főmunkatársa.
Az előadás a klímaváltozás és az energiatermelés összefüggéseit mutatja be az EnergiaKaland oktatási program segítségével. Az emberiség előtt álló kihívások között talán a két legnagyobb az ember által okozott klímaváltozás elkerülése és a jövő energiaszükségletének biztosítása. Mivel az emberi tevékenységek klímaváltoztató hatásáért nagymértékben felelős az energiatermelés, ezért az energiatermelés átalakítása, az energiaforradalom mind a két kihívásra adott válasz egyik legfontosabb eleme. Az előadás bemutatja milyen lehetőségeket tartogat az élet számos területén a természettudományos kutatás, a műszaki fejlesztés a fiatalok számára, ahhoz, hogy maguk is hozzájáruljanak az energiaforradalom megvalósításához.
ShowYourScience
Gömböc, 100csoda kiállítás
Domokos Gábor, BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének oktatója. A Gömböc az első ismert homogén test, amelynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van. A kérdést, hogy létezik-e egyáltalán ilyen test, Vlagyimir Igorjevics Arnold orosz matematikus vetette fel 1995-ben. Tizenöt évvel később Domokos Gábor egykori tanítványával, Várkonyi Péterrel nemcsak egy matematikai bizonyítással, hanem egy kézzelfogható, homogén anyagból készült testtel válaszolt. A Gömböc neve, mint a leginkább gömbszerű testé, innen ered. Egy nehezék nélküli Keljfeljancsi. A fejlesztők szerint hasonlít a teknősbékához is: az Indiai csillagteknőst páncélja segíti a talpra állásában. Egy nagyszerű igazolás, amely műszaki hasznosítása még megoldásra vár.
Nanofizika szemléletesen
Dr. Márk Géza István – Vancsó Péter, MTA MFA Nanoszerkezetek Osztály
Dr. Márk Géza István – Vancsó Péter, MTA MFA Nanoszerkezetek Osztály munkatársai, a Web-Schrödinger program kifejlesztői.
A foglalkozás rövid összefoglalása: A tudomány napjainkban lép be a nanoméretű rendszerek világába. A foglalkozás első részében a diákok rövid ízelítőt kaphatnak a nanotechnológia kutatások eredményeiről, illetve ezek felhasználásáról a mindennapi életben. A nanonetechnológia megértéséhez azonban szükségünk van kvantummechanikai ismeretekre. Hogyan szemléltethető és érthető meg egy elektron mozgása ilyen nanorendszerben? A kérdések megválaszolásához a foglalkozás második részében a diákok megismerkedhetnek a Web-Schrödinger elnevezésű interaktív szimulációs programmal, ezáltal maguk modellezhetik, hogyan mozog egy elektron nanoméretű rendszerekben. A program a kvantummechanika alapelveinek szemléltetése mellett a tudományos kutatásban is alkalmazható. Részletek: www.nanotechnology.hu
KutDiák – Felkészülés a 21. századi kutatói életpályára
Hajas Ádám, Kutató Diákok Országos Szövetsége
A marihuána hatása az agyra (kutatás). Nagy Gergő, Kutató Diákok Országos Szövetsége
Hajas Ádám a KutDiák Kommunikációs tagozatának elnöke, a KutMagazin természettudományi rovat vezetője. A Kutató Diákok Mozgalmával 2005-ben ismerkedett meg. 2009-ben a IX. Tudományos Diákörök Országos Konferencia Elsődíjasa, és a II. Nemzetközi KutDiák Tudományos Poszterverseny Nagydíjasa lett, elismeréseként részt vehetett a XIII. Káptalanfüredi Kutatótáborban és a Kutató Diákok Országos Szövetségének rendes tagjává avatták, ezután került szorosabb kapcsolatba a KutMagazinnal. Kutató diákként még számos kiemelkedő elismerésben részesült országos és nemzetközi szinteken is. Fő érdeklődési területei a természettudományok (geológia-ökológia-paleontológia). Jelenleg a BCE I. éves Környezetgazdálkodási mérnök BSc. szakos hallgatója.
A Kutató Diákok Mozgalma működésének, tevékenységének ismertetése, ezt követően az előadó bepillantást enged a saját szakterületében rejlő kutatási, érvényesülési lehetőségekbe is. KutDiák: 1996-ban egy olyan rendhagyó kezdeményezés indult el az országban, amely tehetséges középiskolás diákok számára biztosít kutatási lehetőséget a legjobb hazai kutatóhelyeken. Főbb rendezvények: TUDOK, Kutdiák – Esszé pályázat, Poszterverseny, Fotó pályázat, és a Kutató Diákok Országos Konferenciája. Legtehetségesebb diákjaink 2002 óta részt vehetnek a Nobel-díj kiosztáson. Nálunk megtalálod a helyed!
Nagy Gergő, az ELTE I. éves biológus hallgatója. 2007 óta dolgozik a MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében, a Dr. Hájos Norbert irányításával működő Hálózat-Idegélettan Kutatócsoport tagjaként. A Kutató Diákok Országos Szövetségének tagja, 2009-ben a IX. Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján sejtbiológia szekcióban előadásával első díjat nyert. Szintén 2009-ben az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) biológia tárgyból országos 20. helyezést ért el, valamint ugyanebben az évben iskolája, a Babits Mihály Gimnázium, Újpest Kiváló Tanulója díjra terjesztette fel, amelyet meg is kapott.
A marihuána egyike a legelterjedtebb és legrégebbtől használt kábítószereknek. Ennek ellenére széles körű élettani hatásait csak napjainkban kezdjük felismerni. Régóta ismert tény, hogy a vadkender származékok fő hatóanyaga a THC (delta-9-tetrahidrokannabinol) hatása alatt az emberek rövid távú memóriája romlik, azonban ennek pontos hatásmechanizmusa ismeretlen. Előadásomban azzal a kérdéssel foglalkozom, hogy a marihuána e rövid távú memóriát rontó hatása milyen jelátviteli úton és hogyan valósul meg.
Guruló tárgyak a plafonon. A mágnesfal valósága.
Ötlettől a termékig. Barna Tamás, 100 Csoda Kiállítás
Barna Tamás: Guruló tárgyak a plafonon. A mágnesfal valósága. Szöveg és csavarok helyett. Akár több kilogrammos tárgyak rögzítésére is képes a rugalmas, lágyvas tartalmú felület. Barna Tamás fejlesztése első ránézésre semmiben nem különbözik más falfelületektől. Ha azonban a falon és mennyezeten lévő gurulni tudó tárgyak a gravitációnak ellenszegülnek, biztosak lehetünk benne: a mágnesfallal állunk szemben.
Definity vetélkedő
Tedd próbára a kreativitásodat!
